A balliberális létrontás ferdehajlamú totemállata a csúcsra jutott. Alföldi Róbertet megannyi szerep és rendezési lehetőség után most az a kétes megtiszteltetés érte, hogy a Halhatatlanok Társulatának tagja lett.
A válogatott társaság örökös tagja az lehet, akinek a tevékenységét a szakma nagyjai mellett a közönség is elismeri. Tevékenység alatt itt nem vegytisztán a rendezést, vagy színészi játékokat kell érteni, hanem a nemes és társadalmilag fontos ügyekért való kiállást.
Az örökös tagokat idén is az ATV nézői választották meg, így azon nem érdemes meglepődni, hogy Alföldi Róbertet kitüntették ezzel a ranggal. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy Alföldi cipőtalpának lenyomata innentől kezdve ott lesz a Nagymező utcában, az Operettszínház előtt, az úgynevezett Halhatatlanok sétányán közszemlén, ahol akár még a vele egyet nem értők meg is tudják rongálni.
„Különös élmény, azért megható és megrendítő, mert ez nagyon ‘kosztalan’, nincs benne semmi kosz. Ezt nem tudják sem így, sem úgy befolyásolni, ebből a szempontból ez nagyon erősen megrendíti az ember lelkét, jól esik”
-fogalmazott a homokos színész. A társadalmi ügyek felvállalását Alföldi esetében nyilván nem a határainkon túl élő nemzettestvéreink, vagy az oltatlanok jogaiért való publikus aggódás, cselekedetet jelenti. A halhatatlanná vált művész régóta az LMBTQ-lobbi leghangosabb magyarországi szócsövének számít.
A művész úr legutóbb éppen a szintén „kultúrharcos” D. Tóth Kriszta műsorában azon picsogott, hogy a kiskorú gimnazistáknak szánt érzékenyítő előadását nem engedték neki megtartani.
A szóban forgó darab Székely Csaba Öröm és boldogság című műve lett volna, ami erdélyi homoszexuálisokról szól. Alföldi már nem először keveri össze az egymáshoz nem illeszkedő témákat. Emlékezetes a szivárvány színű történelmi Magyarország térkép, vagy az István a királyban bemutatott progresszív Szent Korona, ahol a tetején lévő ferde kereszt helyett egy fallosszal tisztelgett az államalapítás jelképe előtt – mások mellett a szegedi szabadtéri színpadon is, ahova maga Botka László invitálta (a rossz nyelvek szerint személyes érintettség okán).
Alföldi élesen támadta a gyermekvédelmi törvényt is. Okfejtésében egészen odáig eljutott, hogy a „kirekesztő és homofób” szabályozás miatt nem tiszteli meg látogatásával a pápa Magyarországot. Az már más kérdés, hogy ez mekkora veszteséget jelent hazánknak, vagy személyesen a vállaltan ateista Alföldinek.
Fontos visszaemlékezni arra is, hogy a Fidesz kétharmados 2010-es győzelme után meg lett volna a lehetőség, hogy Alföldit rövid úton távolítsák el a nemzeti jelzővel ellátott színház igazgatói székéből, de a NER kultúrpolitikáját itt is a félrenézés, az időhúzás jellemezte, csakúgy mint a gyermekvédelminek elkeresztelt törvény esetében.
Alföldi pozícióban tartása ellen az akkori nemzeti párt képviseletében még tüntetést is szerveztek.
Az utóbbi hónapok fényében különösen tanulságos, hogy a halhatatlan Alföldi Joe Biden megválasztásakor még a béke hírnökét vélte felfedezni a politikusban.
„Zavarba ejtő, hogy egy közép-európai kis ország egyszerű állampolgáraként, milyen mélyen megrendített az amerikai elnökválasztás eredménye.
De mégis, valamiféle remény…
Remény arra, hogy lehet egy olyan világban élni, amiben lehet élni ilyen oldali és olyan oldali szavazóként, lehet a tények ismeretében és figyelembevételével dolgozni, gondolkodni, vitatkozni, beszélgetni.
Szóval remény, onnan a tengerentúlról, a nagy Ámerikáábóóóól…
Nem rossz dolog ez a demokrácia.
Jó lenne majd itt is nagy utcabálokat rendezni.
Ránk férne.” -Gratulált sajátos stílusában közösségi oldalán még 2020-ban.
Az LMBTQ tematikán kívül Alföldi még sok más ügy mellé is odaállt. Véletlen egybeesés, de ezek kivétel nélkül mind a balliberális pártok és politikusaik agendájába illeszkednek. Alföldi Róbert az elsők között lépett be Karácsony Gergely 99 mozgalmába, de több baloldali demonstráción is szónokolt.
Hősünk nem maradt ki a legutóbbi választási kampányból sem, itt is
aktívan buzdított a liberális pártokra való szavazásra.
„Választunk április 3-án, egy hét múlva. Gondolkozzunk! Igazából csak a tényeket, a történéseket kell figyelni. Ijesztő, ami történik Magyarországon! Ezért nagyon fontos, hogy adjunk esélyt annak, hogy megnézzük azt, hogy képvisel az ellenzék” -írta néhány nappal a baloldal történelmi veresége előtt Facebook oldalán.
De Alföldi Róbert volt az, aki még a Nemzeti Színház igazgatójaként december elseje alkalmából kiadta az épületet a románoknak, hogy ott ünnepelhessék meg Erdély megszerzését.
Mint ismert, 1918. december 1-jén tartották a magyarországi románok gyulafehérvári nemzetgyűlésüket, ahol a megjelent 1228 küldött kinyilvánította azon szándékát, hogy Erdély, a Körösök vidéke, Bánát és Máramaros – összesen 26 történelmi vármegye – csatlakozzon a Román Királysághoz. Az elszakadás egyoldalú határozat eredménye volt, mely az erdélyi magyarságot teljesen megfosztotta az önrendelkezés jogától. A román nacionalista politika eredményeképpen december 1-jét, nemzeti ünnepként tartják számon a románok.
Alföldi szerint erre feszült viszonyra az a megoldás, ha közösen ünneplünk velük – saját elmondása alapján ezért tartaná még ma is jó ötletnek korábbi provokációját.
A magyar-román konfliktus feloldása ennél egészen biztosan komplexebb megoldási tervet igényel. Mi ebbe nem mennénk bele, de szerkesztőségünk egy régi székelyföldi, homoszexuális anekdotával köszönti Alföldi Róbertet legújabb tisztségében.
Hazatérve régi falujába a székely legény mondja az öreg székelynek:
-Édesapám, én homoszexuális vagyok.
Az öreg székely erre vakarja a fejét és megkérdezi.
-Te Áron, van neked aranyad félretéve?
-Nincs édesapám, mondja a fiú.
-Hát luxus autóid, kikötőd, jachtod van-é?
-Az sincs, édesapám.
-Node bankjaid, üzleteid, divatügynökségeid azért csak vannak, nem? Kérdi az apa.
-Édesapám, szavamra mondom az sincs.
-Áron, akkor Te nem homoszexuális vagy, csak egy hülye kis b – – i.
/Nyitóképünkön Alföldi éppen a magafajta Zshowtime VV Zsolti kanapéján fejtegeti félresiklott hajlamából fakadó világnézetét./A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
