A Mi Hazánk Mozgalom által benyújtott törvényjavaslat miatt rendkívüli ülést hívott össze a parlament erre a hideg, csütörtöki napra. A főbb eseményről természetesen idővel beszámolunk, ám előbb a napirend előtti felszólalásoké a terep.
A Mi Hazánk Mozgalom képviseletében a párt elnöke, Toroczkai László szólalt fel, aki azzal kezdte, hogy elárulta a tisztelt Háznak, a minap szabadította ki László Attilát a börtönből, akit a hatalom 2011 óta üldöz, mivel rendet akar ebben az országban.
Toroczkai felolvasta azt a törvényt, melyet a Fidesz hozott, és ami úgy szól, hogy elzárással vagy 150 ezer forint pénzbírsággal sújtható az, aki „jogosulatlan közbiztonsági tevékenységet” végez.
Ez egy liberális jogrend, amit önök fenntartanak
– jelentette ki a pártelnök. Ezt követően példaként hozta fel a Mezőhegyesen történteket, mikor is egy bűnöző szabadon fenyegethette a település lakosságát, a hatóságok mégsem tettek semmit. Nem meglepő, hogy az egyre durvább bűncselekmények megúszásának a vége az lett, hogy az illető végül meggyilkolt egy 4 gyermekes családapát.
Rámutatott, a mezőhegyesi lakosság jogos elégedettlenségének adott hangot, mikor László Attilát és bajtársait lehívták.
Ők nem támadtak meg senkit, nem fenyegettek senkit, László Attila ellen mégis eljárást indított a helyi rendőrkapitányság
– emelte ki Toroczkai. A MÖM vezetője erre hivatkozva kapott 70 ezer forintos pénzbüntetést. „Azóta kiderült, hogy kb. kéthetente kap ilyen bírságokat, emiatt vonult be a börtönbe”, figyelemfelhívás gyanánt.
A pártelnök említette még a monori példát is, ahol a MÖM a Mi Hazánk Mozgalommal közösen vonult fel a rend érdekében, mivel a hatóságok megint csak elmulasztották tenni a dolgukat, így az emberek végső elkeseredettségükben ahhoz fordultak, aki kész volt segíteni.
A Mi Hazánk elnöke ezt követően felhívta a figyelmet a törvény még egy abszurditására, ami kimondja, az is eljárás alá vonható, aki akárcsak a „látszatát kelti” annak, hogy a közrend helyreállítására törekvő cselekvést kívánna végezni.
Azt kérem önöktől, vagy helyezzék hatályon kívül a jogszabályt, vagy tegyék a dolgukat, hogy ne legyen ilyen igény a lakosság részéről. Amíg nem tudják megvédeni a közrendet, ne csodálkozzanak rajta, ha a helyi lakosok fognak fellépni a közbiztonság érdekében.
– zárta felszólalását.
„Magyarországon tiltott az önbíráskodás”
Válaszra a kormány részéről Répási Róbert vállalkozott. A képviselő hamar egyértelművé tette, a kormány nem nyitott a segítőszándék iránt. Leszögezte:
A közrend és közbiztonság fenntartása csak az állami szervek feladata.
Szerinte ebbe civilszervezetek maximum szabályozott keretek között csatlakozhatnak. Ezt azzal magyarázata, hogy Magyarországon tiltott az önbíráskodás.
Bármennyire is jogosan háborodnak fel az állampolgárok ha bűncselekménnyel találkoznak, akkor is a rendőrséghez kell fordulniuk
– tette hozzá. (Noha Toroczkai László példáinak éppen az volt a lényege, hogy valamennyi esetben a törvénytisztelő állampolgárok hiába fordultak a rendőrséghez, az nem segített. Ezért kerestek mást.)
Répási ezt követően felvette a liberális szerepet, és arról beszélt, a parlament „nem a megfelelő hely” a rendőrség és bíróságok bírálatára, ők ugyanis csak végrehajtják a törvényeket, és „ezért dicséret illeti őket”.
Nem a parlamenti képviselők dolga, hogy valakinek a szabadlábra bocsátásáról döntsenek
– tette hozzá. Kiemelte: „Magyarország Alaptörvénye arra kötelez mindenkit, hogy a közrend fenntartását bízza azokra a szervekre, akiknek ez a feladata. Ezért önöket is arra kérem, tartsák tiszteletben az önbíráskodás tilalmát”. Végezetül azt állította, a magyar rendőrség mindent megtesz azért, hogy a bűncselekményeket megelőzze, a már bekövetkezett bűncselekményeket pedig felderítse. „Elég kevesen ússzák meg, bízzanak a magyar rendőrségben nagyon magas színvonalon, nagyon magas hatásfokkal üldözik a bűnelkövetőket” – zárta felszólalását.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
