– Az ősi primitív népeknél, ha a népet valami megmagyarázhatatlannak tűnő sorscsapás érte, a nép, hogy kielégítse az általuk mindenhatónak vélt, valójában saját maguk primitív képmására farigcsált istenség perverz ösztöneit, feláldozta leginkább őrzött tagját: a gyermeket. Gyerekként is sokat gondolkodtam már azon, hogy egy Isten, ha valójában létezik, valójában mi örömét leli egy, a felnőttek ostoba babonáitól mentes emberi lény brutális kivégzésében. És aztán, már általános iskolában a történelemtanárunk, akire azóta is sokszor (és szeretettel) gondolok, azt mondta nekünk, az ókori kultúrák primitívségén kiakadt kisdiákoknak, hogy ne higgyük, hogy a mai civilizáció annyival bölcsebb lenne az isteneknek emberáldozatokat bemutató primitív népeknél – olvassuk Dr. Letoha Tamás Facebook-oldalán Boros G. Lászlóra hivatkozva. Folytatás alább.
És mikor a 28 európai ország kor szerinti többlethalálozási adatait nézem, eszembe jut ez a kb. 35 évvel ezelőtti történelemóra. Mert drága barátaim, ennek a vírusokhoz az ősemberek primitívségével viszonyuló „modern” társadalomnak, politikai és gazdasági hatalmak által megvezetett tagjai tényleg azt hitték, ha a molekuláris biológiához és farmakológiához mit sem értő médiahiénák riogató szövegeit és a bármilyen okból elhalálozó, de egyszer valahol valami Covid-teszten pozitívnak bizonyuló, ezért COVID halottnak nyilvánított tömegek számát (apropó, azon még senki nem gondolkodott, hogy ugyanazen logikával vajon a lábgombának napi szinten hány, bármilyen okból elhunyt, de lábgomba pozitív halálos áldozata van?) napi szinten hallgatják, majd felajzott emberszabásúként kivetítik a saját tudatlanságukból fakadó gyűlöletüket a társadalom legvédtelenebb tagjaira, akkor majd a vírus, amit alkotói úgy fejlesztettek ki, hogy kb. a felnőtt szervezet legnagyobb mennységben előforduló sejtfelszíni fehérjéihez képes bedokkolni, nem fog tovább fertőzni?
Mert nagyon úgy néz ki, azok ott tényleg elhitték, hogyha a saját tudatlanságukon kívül mindig valaki mást, akár a tegnap nemzeti büszkeségeit, akár a holnap felnőtt nemzedékét kiáltják ki gyilkosnak, attól az egésznek vége lesz. De drága barátaim, ahogy most látszik, sajnos ennek már egyhamar nem lesz vége.
Mert bár ez már nem az a „félelmetes kovid, amitő a pityu csak úgy léfordú a székrű, hogy olyatat még nem láttunk” hanem valami sokkal alattomosabb és a hatalmas szakértők által is csak ismeretlen eredetűnek emlegetett sorscsapás, ami a tavalyi év 30. hete óta szép lassan, de könyörtelenül ragadja el a legfiatalabb (0-14 éves) európai gyerekeket. Úgyhogy itt az idő – hacsak nem akarunk a rég letűnt, a gyermekáldozati és egyéb ostoba babonákkal önmagukat elpusztító civilizációk sorsára jutni – felülvizsgálni az elhibázott járványkezelés pusztító hatásait a gyerekekre.
Európa most már hivatalosan is közöl megdöbbentő adatokat gyerekek 691%-osra (közel hétszeresre) növekedett többlet halálozásáról azóta, hogy az EMA (európai gyógyszerengedélyező hivatal) először engedélyezte a KOVID gyermekoltást.
Az európai hivatalos halálozási adatok azt mutatják, hogy megdöbbentő, 691%-os növekedés tapasztalható a gyermekek körében a többlethalálozásban azóta, hogy az Európai Gyógyszerügynökség 2021 májusában kiterjesztette, meghosszabbította a Pfizer Covid-19 vakcina sürgősségi felhasználási engedélyét a 12-15 éves gyermekek körében történő felhasználásra.
Az Európai Gyógyszerügynökség ezen döntése előtt a gyermekek körében 2021-ben a halálozások aránya a várt alatt volt. A sürgősségi felhasználási engedélyt követően azonban az év végére a gyermekek körében a 2017 és 2020 közötti átlaghoz képest mélységesen aggasztó mértékben, 1599%-kal (közel tizenhat szorosra nőtt) a többlethalálozás.
Sajnálatosan ez az irány 2022-ben is folytatódott, mivel Európa hivatalosan a 2018-2021-es átlaghoz képest idén eddig 381%-os (közel négyszeres) növekedést jegyzett a gyermekek körében bekövetkezett többlethalálozásban. https://
Eredeti adatok az EUROMOMO okdalán érhetőek el: https://www.euromomo.eu/
Az EuroMOMO egy európai halálozási megfigyelési adat szolgáltató, amelynek célja a szezonális influenzához, a világjárványokhoz és más közegészségügyi veszélyekhez kapcsolódó többlethalálozás észlelése és mérése.
Az EuroMOMO együttműködési hálózatban részt vevő 29 európai országból vagy azok egyes területeiről hetente hivatalos nemzeti halálozási számok érkeznek, amelyeket az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogat, és amelyeknek a dán Statens Serum Institut ad otthont.
A fenti sorok tehát Boros G. Lászlótól származnak, érdemes elidőznünk, kicsoda is ő.
1962-ben Törökszentmiklóson orvos családba születik, édesapja tüdőgyógyász, édesanyja röntgen asszisztens. 1987-ben orvosi diplomát szerez a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. 1989-ben indul nemzetközi kutatói pályája a németországi Essen Egyetemi Kórházában, ahonnan útja az USA-ba először Ohióba vezet, majd a Kalifornia Egyetemen (UCLA) teljesedik ki tudományos karrierje. A sejtanyagcsere és az agresszív rákos (vese, máj, hasnyálmirigy) megbetegedések kutatója.
1995-ben már vezető kutatója a stabil izotópos technológiák alkalmazásának a ráknövekedés állatmodelleken végzett vizsgálatában.1998-ban tanársegéd a UCLA-n, szakterülete az endokrinológia és a gyermekgyógyászat. Kutatásai központjában a kezdetektől a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás és hasnyálmirigyrák állnak. 2006-tól a UCLA gyermekgyógyászatának docense és a Harbor-UCLA Orvosi Központ stabil izotópos kutatólaboratóriumának társigazgatója. Fő kutatási iránya a rákos sejtek anyagcseréje glükóz nyomjelzők és a tömegspektroszkópia alkalmazásával. 2014-től a UCLA professzora. Elkötelezett résztvevője olyan kutatási programoknak, melyek a lakosság anyagcserezavarait, a cukorbetegséget, elhízást, valamint ezek és a rák kapcsolatát vizsgálják. 2021 nyarán a UCLA-ről nyugdíjba vonul, és ősszel Hollandiában az Amszterdami Vrije Egyetem kutatási területét a deutenomikát felveszi tantárgyai sorába. Nemzetközi orvosi- és tudományos szaklapok és folyóiratok (Springer Nature, Metabolomics, Scientific Reports) szerkesztője, vendég szerkesztője.
(Címlapkép: Getty Images)
