Németországban eddig sem létezett szólásszabadság, noha ezt az átlag német csak 2015-ben ismerte fel, mikor a tömeges bevándorlás következtében fellépő elégedetlenséget a hatalom kőkemény cenzúrával fojtotta el.
Angela Merkel legutóbbi beszédére sokan felkapták a fejüket. A kancellár asszony a német szövetségi parlamentben arról beszélt, sokan visszaélnek a „szabad véleménynyilvánítással”, és „gyűlöletbűncselekményre” használják azt. Mint mondta:
„A szólásszabadságnak vannak határai, amelyek ott kezdődnek, ahol gyűlöletkeltés történik. Ahol megsértik az emberek méltóságát. Ez a ház ellenezni fogja a szélsőséges beszédet, különben a társadalmunk nem lesz ugyanaz, amilyen korábban volt.”
És, hogy ki dönti el, mi a gyűlöletbeszéd? Természetesen a parlamenti többség, vagyis az éppen uralkodó elit.
Ezt többen úgy értelmezték, mint a szólásszabadság korlátozását, de valójában Németországban eddig sem létezett szólásszabadság, noha ezt az átlag német csak 2015-ben ismerte fel, mikor a tömeges bevándorlás következtében fellépő elégedetlenséget a hatalom kőkemény cenzúrával fojtotta el.
Angela Merkel ekkor ügyesen felhasználta NDK-ban tanultakat. Egyrészt felkérte Mark Zuckerberget, hogy tegyenek valamit a „migrációellenes” posztok ellen, mire a világ önjelölt cenzora elárulta, „dolgoznak rajta”. Közben „természetesen” a rendőrség nagy erőkkel dolgozott a migrációellenes kommentek törlésén, és tulajdonosuk előállításán. Megindultak a megfigyelések, házkutatások, többen elbúcsúzhattak a munkahelyüktől…
2018 elején életbe lépett az új internettörvény Németországban, minek köszönhetően Európában az egyik legszigorúbb internetcenzúra működik az országban,
a hatóságok 0-24-ben monitorozzák a világhálót, sorra távolítanak el mindent, amit „álhírnek”, „gyűlöletkeltőnek”, „rasszistának”, vagy „kellemetlen posztnak” minősítenek.
Ennek a tisztogatásnak esett áldozatul két AfD-s politikus is, akiknek Twitter-oldalát függesztették fel.
A „kellemetlen” hangok azonban ennek ellenére sem szűntek meg, így további intézkedésekről döntött a regnáló elit. Bajoroszágban például kezdeményezték a „gyűlöletbeszédért” kiszabható büntetés 3-ról 5 évre való emelését. Természetesen ez után sem a Drezda terrorbombázását éltető, vagy német politikusok halálát kívánó antifasiszták lesznek a célkeresztben, hanem olyan németek, akik szeretnék megőrizni országuk biztonságát és kultúráját. Ezt Németországban „szélsőjobboldali terrorizmus” fedőnéven emlegetik.
A fentiekből világos, Merkel asszony nem a szólásszabadság korlátozását kezdeményezte, hanem a folyamat előrehaladását sürgette meg kissé, és hogy hová vezet ez az út? Erre csak a jövő adhat választ.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
