Kiüresedett XXI. századunkban egyre kevesebben tudják mikor, mit és miért ünnepelünk, s sokak számára a jeles napok nem jelentenek többet egy „piros betűs szabadnapnál” a naptárban. Pedig valamennyi ünnepnapunk komoly jelentéssel bír, s évszázados hagyományokra tekint vissza. Nincs ez másként augusztus 20. napjával sem.
Az ünnep eredete
Viszonylag kevéssé ismert, de I. István királyunk eredetileg augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ugyanis erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban ezen a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ekkor emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg koporsójában. A tatárjárás vagy a török idők alatt elveszett, majd 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorban találtak rá. (A Szent Jobbot, amelynek ereklyetartóját 1862-ben készítették, a második világháború végén a Szent Koronával együtt nyugatra menekítették a betörő szovjet hordák elől, és 1945. augusztus 18-án hozták haza, ma a budapesti Szent István-bazilikában őrzik.)
I. Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20-a egyházi ünnepként élt tovább. Mária Terézia a naptárakba is felvétette nemzeti ünnepként, továbbá Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.
Az ünnep a Habsburgok számára az 1848-as szabadságharc vérbefojtása után vált problémássá, ugyanis – az európai trendekkel ellentétben – a magyar forradalom és szabadságharc nem a nemzetellenes szabadkőművesség szájíze szerint zajlott, hanem ízig-vérig nacionalista jelleget öltött, melynek célja nem csak a betokosodott feudális rendszer felszámolása volt, hanem a magyar függetlenség kivívása is, melyre Rákóczi óta nem volt esélye a nemzetnek.
1849-ben az orosz cár eleget tett a Habsburgok könyörgésének, és leverte a magyar forradalmat. Az ezt követő megtorlások véres időszakában Szent István a független magyar állam jelképé vált, így az ünnepet betiltották annak „forradalmi” jellege miatt. Egészen 1860-ig nem lehetett megünnepelni augusztus 20-át.
Az enyhülést követően, 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter rendeletére címeres zászlókat tűztek ki a középületekre augusztus 20-án.
A két világháború között az ünnep eszméje kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való emlékeztetéssel. Az 1938. augusztus 18-án, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából Székesfehérváron összeülő Országgyűlés (a kihelyezésre egy négy nappal korábban alkotott törvény adott lehetőséget) az 1938. évi XXXIII. törvénnyel augusztus hó 20. napját Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánította.
1945-ben azonban Magyarország totális vereséget szenvedett, a hatalmat bitorló „antifasiszta koalíció” pedig már az ezeréves magyar királysággal sem tudott azonosulni, így 1945–47 között csak egyházi ünnepként engedélyezték.
Kommunista kisajátítás
Az ünnep azonban olyan mélyen élt a magyarok szívében, hogy azt még a kommunisták sem merték betiltani, inkább – a múltat végképp eltörölni jelszavával – szerették volna azt eredeti jelentéséből kiforgatva „újraértelmezni”, hogy egy, a kommunista időknek megfelelő, mondhatnánk úgy is, „politikailag korrekt” ünnepet kapjunk. Így lett Szent István államalapításából és az igazi Magyarország ünnepéből a Magyar Népköztársaság alkotmányának napja. (Ennek érdekében az 1949-es, sztálinista alapokon nyugvó új alkotmány hatályba léptetését augusztus 20-ra időzítették.) De emlegették az „új kenyér” ünnepének is. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete hivatalosan a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánította.
A „rendszerváltozásnak” nevezett fordulat után noha a sztálinista alkotmányt érvényben hagyták, csak bizonyos módosításokat végeztek rajta, Szent István ünnepének némely régi tradícióit ismét felelevenítették. 1989 óta ismét megrendezik az 1948-ban betiltott Szent Jobb-körmenetet. Az 1990-es választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. A Szent István-i Magyarországról, vagyis a Szent Korona országáról azonban még mindig csak kevesen beszélnek.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
