Több mint egy hete jelent meg a hír a Hiradó.hu weboldalán: „Több budapesti állatmentő alapítvány is üdvözölte: hogy a Fővárosi Közgyűlés megtiltotta, hogy közterületen állattal is lehessen koldulni.” Azonban úgy tűnik, korai volt az állatvédők öröme, ugyanis ez csak egy beadvány volt, s minden bizonnyal hosszú lesz az út addig, amíg egy valóban hathatós rendelet – még jobb lenne, ha törvénymódosítás – megszületése után érvényt lehet majd szerezni ennek a régen esedékes közigénynek.
A téma kapcsán interjú-összeállításunkban megszólaltattunk néhány állatvédő szervezetet illetve két jogász is megnyilvánult arról, mi is a helyzet jelen pillanatban az állatokkal való koldulás tekintetében.
Dr. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkára árnyaltabbá tette azokat a híreket, amik a médiában megjelentek:
– A média nagy örömmel harangozta be, hogy a Fővárosi Közgyűlés elfogadta, tilos az állattal való koldulás, ez azonban még csak egy beadvány, amely nem lépett hatályba. Mint állatvédő jogász, megnéztem ezt a beadványt, amely alapvetően két javaslatot tartalmaz. Az egyik, hogy kezdeményezzék a Belügyminisztériumnál a szabálysértési törvény koldulásra vonatkozó részének módosítását. A koldulás, mint tevékenység jelenleg nem jogsértő, kivéve, ha kiskorú gyermekkel vagy erőszakos módon történik, ezt kellene most kiegészíteni az állattal való koldulás tilalmával is.
A javaslat azt is tartalmazta, hogy aki állattal koldul, az eközben időlegesen használja a főváros közterületét. Ha pedig ez igaz, akkor a koldus – mint akármelyik közterületen árusító személy, mint például egy karácsonyfaárus – helypénzt kell, hogy ezért fizessen az önkormányzatnak. De ekkor az egész dolgot nem az állatvédelem, hanem a közterület használata szempontjából közelítjük meg. Mert ez esetben nem az állattal való koldulást tiltanák meg, hanem azt, hogy ezt helypénz fizetése nélkül tegyék meg, hiszen az önkormányzat pénzt kér a területe használatáért. Ennek ellenőrzése a közterület-felügyelő dolga lenne, s ha ő azt észleli, hogy állatot kínzó módon történik a koldulás, akkor kellene az állatvédelmi törvény szerint eljárnia. De hát ez a lehetőség már most is adott, ha valaki bárhol, bármikor észleli, hogy állatkínzás zajlik – persze annak vannak feltételei, hogy mit tekintünk állatkínzásnak – akkor kihívhatja a rendőrséget.
Sajnos ez a mostani beadvány az állattal való koldulás tiltását leszűkítette az állatkínzó módon való koldulás tiltására, amit nem tartok jónak, mert az állatvédők célja az volt, hogy ne legyen ilyen fokozat megállapítva. Sokkal tisztább lenne az a helyzet, ha a beadvány azt kérné, tiltsák meg az állattal való koldulást, vagyis állattal semmilyen módon ne lehessen koldulni. Szerintem az lenne a célravezető, hogyha egyszerűen leírnák a rendeletben, hogy állattal a koldulás tilos, és ilyen tevékenységre közterület-használati engedély sem adható ki. Ha ez megtörténne, akkor a közterület-felügyelőnek nem kellene mérlegelnie: ha ilyet észlel, először figyelmeztet, aztán büntet.
Tehát ami most megszületett és elfogadásra került, az nem több még, mint egy közgyűlési határozat, ami felkéri a főpolgármestert, hogy tegyen megfelelő intézkedéseket. Egyrészt írjon levelet a Belügyminisztériumnak, másrészt készítse elő a közteres rendelet módosítását. Mindezekre a határidőt május 31-ig szabták meg számára. Ha addig nem tud vele elkészülni, akkor még kérhet határidő-módosítást is, ezt is megszavazhatja számára a közgyűlés.
Amikor a főpolgármester elkészíti az előterjesztést – aminek a melléklete lesz a módosított közterület-használati rendelet – akkor arról a rendeletről szavaz a közgyűlés. S még ekkor is előfordulhat, hogy a közgyűlés valamilyen okból nem fogadja el az előterjesztést. Ez azt jelenti, még hosszú idő is eltelhet, amíg ez az új szabályozás az állattal való koldulással kapcsolatban életbe lép. Tehát azt kell, hogy mondjam, sajnos egy kicsit korai volt az öröm az állatvédők részéről.
A másik vonal lépései, hogy a főpolgármester ír egy levelet a belügyminiszternek, és szakmai indokok alapján leírja, miért látja indokoltnak, hogy ezt a szakaszt – az állattal való koldulást – is bele kell illeszteni a koldulásra vonatkozó szabálysértési törvénybe. Ha a belügyminiszter egyetért vele, akkor készít egy előterjesztést, amit beterjesztenek a parlament elé, és a parlament szavaz a törvénymódosításról. De az sem kiszámítható, hogy egy ilyen törvényt milyen hamar tud megszavazni a parlament.
Összefoglalva: örülnünk kell annak, hogy valami megmozdult az állattal való koldulás tekintetében, de sajnos úgy néz ki, még hosszú idő telhet el, amíg akár fővárosi (rendeleti szinten), akár országos (törvényi szinten) megszületik egy, az állatok védelme szempontjából elfogadható és régen várt szabályozás.
Dr. Grundtner András egykori mi hazánkos főpolgármester jelölt jogászként kommentálta az eseményt:
– Nagyon örülök, hogy úgy látszik, a Fővárosi Önkormányzat lép az állatokkal való koldulás megtiltásának kérdésében. S itt azt is szeretném hozzátenni, hogy ebben a nyomásgyakorlásban a Mi Hazánknak is jelentős szerepe van, hiszen már az előző megnyilatkozásomban is javasoltam, hogy az állattal való koldulást ugyanúgy – törvényileg, de legalább rendeletileg – tiltani kell, mint a gyerekkel való, vagy zaklató módon történő koldulást. A tiltás betartását a közterület-felügyelet, illetve a rendőrség ellenőrzi majd – akárcsak a gyerekkel és erőszakosan koldulás esetében – nekik kell majd határozottan fellépniük, ha ilyet észlelnek, és bírságolniuk is adott esetben.
Amennyiben a parlament elé kerül a kérdés, célszerű lenne, hogy az Országgyűlés e tárgyban magát a szabálysértési törvényt módosítsa, mert abban az esetben a tiltás nemcsak Budapestre korlátozódna, hanem országos hatályú lenne. Számunkra mindegy, hogy a szükséges módosító törvényjavaslatot melyik párt nyújtja be, azt támogatni fogjuk, ahogyan konstruktív ellenzéki pártként minden olyan indítvány esetében, amely helyes irányba mutat, és nem ellenkezik a nemzeti elkötelezettségünkkel.
Tánczos Krisztián, a Sportolók és Művészek az Állatok Védelméért Alapítvány vezetője a következőket fűzte hozzá a hírhez:
– Nagyon aktívak vagyunk az állatvédelemben Budapesten, így ezzel a legutóbbi üggyel – amikor román koldusoktól koboztak el bernáthegyiket – kapcsolatban is képben vagyok.
Hallottam a Fővárosi Közgyűlésnek benyújtott határozattervezetről is, bár ez még csak a kezdeti szakaszban van, mégis örülnünk kell, hogy valami megmozdult ezen a téren. Még közel négy éve én találtam ki az Aluljáró programot is, amelynek az volt a lényege, hogy az alapítványunk „rászállt” a kutyákkal koldulók közül azokra, akiket a maffia irányított. Tudtuk, hogy ki az, aki valóban magának és a kutyájának gyűjtött, s azt is, ki a maffiahálózat koldusa. Ez utóbbiak ellen léptünk fel, melynek során még fizikai atrocitások is értek, de megoldottuk a helyzetet.
Egyébként egy átlagember nem is hinné, milyen bevételi forrás a kutyával koldulás, van olyan koldus, aki napi 20–40 ezer forintot is összekéreget. Ehhez kell egy jó fizimiska, egy kis kedvesség, egy megjátszott előadása a nyomornak, illetve egy cuki kutya, aki ott búslakodik a koldus lába mellett. Nem véletlen, hogy vannak olyan bűnözők, akik nem droggal foglalkoznak, s nem lányokat futtatnak, hanem koldusaik vannak, akiknek biztosítják a helyet, mert azt is elosztják egymás között, ki hova ülhet le az aluljáróban.
Visszatérve még a Fővárosi Közgyűlésben beadott javaslatra, úgy érzem, igazán mindegy, kinek, melyik pártnak volt a javaslata. Számunkra, állatvédők számára az a fontos, hogy az minél inkább védje az állatok életét, jogait, ne kelljen egyetlen kutyának – vagy más állatnak – az aluljáró kövezetén sínylődnie, mert ezzel tud pénzt keresni a gazdája.
A Macskaárvaház Alapítvány vezetőjének, Bóday Pálnak oroszlánrésze van abban, hogy ez a beadvány megszületett:
– Közel 30 év után egy nem várt fejlemény volt, hogy állatvédőként eljutottunk Budapest önkormányzatának közgyűlése elé. Előadtuk javaslatunkat az állatokkal koldulás megszüntetése érdekében, amit akkor nem támogattak, viszont néhány nap múlva egy hasonló tartalmú anyagot terjesztett elő egy DK-s képviselő, s ezt elfogadták. Ezt a változást annak tudom be, hogy a főpolgármester, Karácsony Gergely átlátta, hogy amit ő és neobolsevik csapata képviselt – vagyis, hogy gyakorlatilag kivették a koldusmaffiát a törvény hatálya alól – az a továbbiakban számukra már tarthatatlan lett. Ugyanis napnál világosabb, hogy ez politikai bűnpártolás, és sok rosszat el lehet mondani Karácsony Gergelyről, de azt el kell ismerni, hogy politikai antennái jól működnek, és átlátta, hogy ebben a kérdésben engednie kell. A nyomás elsősorban a Mi Hazánk Mozgalomtól és Vitézy Dávid Podmaniczky Mozgalmától érkezett felé, olyan erővel, hogy meghátrálásra kényszerült. Karácsony úgy gondolta, hogyha valamit nem tud megakadályozni, akkor annak az élére áll, s ezt így tette jelen esetben is, mi pedig ha nem is a háborút, de az első nagy csatát megnyertük.
Azért is fontos számunkra, hogy Budapest elfogadja ezt az előterjesztést, mert akkor az precedenst, jogalapot jelenthet a vidéki városoknak, településeknek is helyben rendezni az állatokkal koldulások ügyét.
A legideálisabb persze az lenne, hogyha a parlamentben születne ebben a kérdésben egy törvény, s remélem, ahogy a kormány most keményen beleáll a drogosok problémáiba, ugyanúgy az állatvédelmi intézkedések is új lendületet vesznek. Akárhogy is alakulnak majd a dolgok, az elsődleges érdek mindenképpen az állatok mainál sokkal fokozottabb védelme, a bűnelkövetők szigorú megbüntetése által.
Kapin Richárd, a Szurkolók az Állatokért civil szervezet vezetője pár napja tevőlegesen is fellépett Romániából érkezett kutyával koldulók ellen, így nyilván szeretné, hogy végre a rendelkezések tiszta helyzetet teremtsenek:
– Örülök, hogy a Fővárosi Közgyűlésben végre benyújtottak az állatokkal való koldulás vonatkozásában egy tervezetet, hiszen mi hosszú évek óta azon dolgozunk, hogy eredményt érjünk el ezen a területen is. Szeretném remélni, nem kell már sokáig várni arra, hogy megszülessen egy olyan – akár fővárosi, akár országos – rendelkezés, amely lehetetlenné teszi, hogy szerencsétlen sorsú kutyákat egyesek kolduló „eszközként” használjanak.
Ezek után biztos vagyok benne, hogy még jobban oda fogunk figyelni Budapest aluljáróira, tereire, utcáira és ha bárhol meglátunk egy ilyenfajta koldulást, akkor azonnal értesítjük a hatóságokat, a rendőrséget vagy a közterület-felügyeletet. Egyszóval megígérhetem, hogy mint állatvédők állandóan akcióban leszünk, s nem hagyunk nyugtot a koldusmaffiának.
Sokan érdeklődnek, hogy mi történt a román koldusoktól elkobzott kutyákkal. Időközben az egyikről az is kiderült, hogy nincsenek rendben a papírjai, vagyis becsempészték Magyarországra. Elmondhatom, hogy az állatok nálunk vannak, most már jó kezekben, állatorvosi kezelés, megfigyelés alatt állnak és pótoltuk a hiányzó szükséges oltásaikat is. Bízom benne, hogy már soha nem kerülnek vissza a román kolduscsaládhoz, s idővel ott lehetnek a mi gazdikereső programunkban, ahonnan olyan helyre kerülnek, ahol végre boldogan élhetik majd megérdemelt kutyaéletüket.
A Mi Hazánk Állatvédelmi Kabinetjének vezetője, Veres Csaba – aki önmaga is aktívan foglalkozik állatvédelemmel – is szükségesnek tartotta, hogy elmondja nekünk a mozgalom, illetve saját álláspontját:
– Annak idején örömmel fogadtuk a gyermekekkel való koldulás betiltását, s hasonló módon most nagyon várjuk, hogy az állatok tekintetében is megszülessen – akár a Fővárosi Önkormányzatnál, akár a Belügyminisztériumnál – a szükséges tiltó intézkedés. Ehhez kapcsolódóan pedig a későbbiekben örömmel látnánk a hatóságok erélyes fellépését.
Elítéljük, hogy szerencsétlen állatokat felhasználva, velük „érzékenyítve” hassanak az emberi szánalomra, s így pénzt csikarjanak ki a járókelőktől. Az adományokat a koldusok persze nem elsősorban a kutyákra, hanem saját fenntartásukra költik. Végszükség esetén azt javasolnám azoknak, akik mindenképpen segíteni akarnak a négylábúakon, hogy a koldusoknak állateledelt adjanak, mert ez átmenetileg megoldás lehet az állat életének jobbá tételére.
Egyébként kritikus állapotban tartani egy állatot – jelen esetben a kutyákat – az állatvédelmi törvény értelmében bűncselekmény, s a törvény értelmében ilyen esetben értesíteni kell a hatóságot, az elkövetőt pedig a hatóság kiérkezéséig a helyszínen vissza lehet tartani.
Sajnos nemcsak az aluljárókban, köztereken vannak szánalomkeltő kutyás koldusok, de az interneten is megjelentek olyan „állatvédő szervezetek”, akik pénzt gyűjtenek például beteg kutyákra. Azonban ezeket az adományokat soha nem fordítják az állat gyógyítására – nagy részét a saját céljaikra költik – hiszen nekik nem is érdekük, hogy meggyógyuljon az állat, mert csak így maradhat meg szánalmat keltő kinézete. Nem is gondolnánk, milyen összegeket gyűjtenek így be lelketlen „szervezetek” vezetői, de sajnos ezeket lebuktatni, ellenük törvényt hozni talán még nehezebb, mint az utcai kutyás koldusok esetében. Ez még egy előttünk álló feladat, de remélem, egyszer ezen a téren is sikerül az állatvédőknek eredményeket elérniük, a Mi Hazánk mindenesetre támogat minden ezzel kapcsolatos kezdeményezést.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
