A DK fővárosának számító Újbuda polgármestere azt kezdeményezi, hogy az Etele teret nevezzék át Törőcsik Mari térre, ezt azonban a Mi Hazánk több okból ellenzi, inkább egy még törvénytelenül meglévő kommunista utcanevet javaslunk lecserélni.
Azt már elérte a Mi Hazánk, hogy az Etele út melletti park nem viselheti a fehérellenes rasszista Nelson Mandela nevét, noha 2020-ban Karácsony Gergely, 2018-ban pedig a Tarlós István vezette Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag kezdeményezte azt. Horthy Miklós út még nincs, de 2020 júniusában megszavazta az újbudai képviselő-testület a Trianon emlékpark létrehozását, ezzel viszont mulasztásos jogsértésben van az önkormányzat, mert még mindig nem jelölték ki a konkrét helyét.
Alapesetben személyről közterületet elnevezni csak a halála után legalább öt év elmúltával lehet, ami egy bölcs szabály a fővárosi rendeletben, így annak jogi kiskapujával élni Törőcsik Mari színművész esetében sem szerencsés, pláne mivel csak idén hunyt el. A sok más kitüntetés mellett az MSZP pártalapítványának életműdíját 2009-ben Gyurcsány Ferenctől átvevő Törőcsik Marinak nincs kifejezett kötődése az Etele térhez, mely egy szép, ősi magyar megnevezés. Nem szeretnénk az Árpád híd metróállomásnak a Göncz Árpád Városközpontra való átnevezése után az Etele teret is megváltoztatni! A tömegközlekedési csomópontként is milliók által ismert, mindig is Etele térnek hívott közterület nevének megváltoztatása zavart keltene, és a lakók mellett 37 jogi személy címadatait is érintené.
Ezért a Mi Hazánk Mozgalom a halál utáni öt év elteltével tartja elfogadhatónak inkább valamely névtelen közterület elnevezését róla (pl. a Bartók Béla út-Karolina út-Hamzsabégi út által határolt teret), vagy a Bukarest utca átnevezését (vagy az általa határolt névtelen tér elnevezését) Törőcsik Mari térre, tekintettel arra is, hogy az nem annyira utca, hanem inkább tér. Praktikus megoldás lehet egy elvileg tiltott kommunista utcaelnevezés megváltoztatása is: az újbudai Pór Bertalan köz a Tanácsköztársaság hírhedt toborzó plakátjainak tervezőjéről kapta a nevét, aminek megváltoztatása a rendszerváltás egyik adóssága. Pór Bertalan a proletárdiktatúra bukása után külföldre menekült, 1948-ban jött csak vissza, majd Rákosi- és Sztálin-képeivel építette a tömeggyilkosok személyi kultuszát, ezért 1949-ben és 1951-ben Kossuth-díjat, 1950-ben Munkácsy-díjat kapott, 1952-ben érdemes, 1955-ben kiváló művész lett, majd utcát is elneveztek róla, most pedig a Mi Hazánk szorgalmazza megváltoztatását
-írja közleményéban Novák Előd újbudai önkormányzati képviselő, a Mi Hazánk alelnöke.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
