Érdekes esettanulmányt készített a G7 gazdasági hírportál, amiben előre megszabott termékek, erőre megszabott időközönkénti vásárlásával arra keresték a választ, hogy mennyi hatása van az árak befagyasztásának az élelmiszerek fogyasztói áraira a gazdasági válság tükrében.
A poént már a címben lelőttük : nem sok.
De nézzük a G7 elemzését közelebbről!
A próbavásárlásokat 2020 januárjában indították, később pedig 4 élelmiszerboltra bővítették ki a kísérletet. A megfigyelés az Aldi, Lidl, Tesco és a Penny üzleteiben történt a kezdeti időszakra pedig (2021-ig) az volt az igaz, hogy hosszútávon lényeges eltérés nincs a 4 nagy lánc árai között. Megállapításuk szerint azért, mert egymáshoz igazítják ezeket, folyamatosan versenyezve a másikkal.
Ami sokkal figyelemre méltóbb, hogy a 2022. június 30-án gyűjtött adatokon a nagy bevásárlások összköltségében ugyan nem lett nagyobb a boltok közötti különbség, mint egy éve, de egyes termékek a különböző boltokban mégis sokkal nagyobb arányban mutatnak lényeges árkülönbségeket.
Mintha az egyes boltok a nagy áremelési hullámban sokkal kevésbé mozognának együtt, mint korábban, így egyes termékek egy bizonyos boltban még olcsóbbak, mint máshol, a konkurensnél pedig lehet, hogy egy másik termékkel “maradtak le” az áremelésben a többiekhez képest.
Fontos megjegyezni, hogy a G7 a nagy vásárlásokhoz mindig ugyanazt az alapvető élelmiszernek tekinthető 42 terméket vásárolta.
Azt állapították meg, hogy ha valaki végig járná a vizsgált négy üzletet, és a 42 termék mindegyikét ott vásárolná meg, ahol az a legolcsóbb, akkor a végén több mint 9 százalékkal fizetne kevesebbet ahhoz képest, mintha erre nem figyelne oda, és csak a legolcsóbb boltba menne be.
Megjegyzik, hogy az árstopból kieső, piaci alapú árunál jól látszik az infláció okozta káosz. A legkirívóbbak a következők:
- A burgonya az egyik boltban több mint kétszer annyiba kerül, mint a másikban. Feltételezhető, hogy ezúttal a kiugróan magas ár lesz a mérvadó, ami a többiekhez némi fáziskéséssel érkezik meg.
- A félbarna kenyér, a zsemle és a kifli szintén kiváló példát mutat ugyanerre. Ezeknek a kulcsfontosságú alap pékáruknak az ára mindig nagyon együtt mozgott mind a négy boltban, most azonban májusról júniusra a négyből két lánc már drasztikusan, 26-30 százalékkal megemelte az árakat, míg a másik kettő ezt (még?) nem tette meg. Így fordulhat elő, ami korábban teljesen elképzelhetetlen volt: egyetlen kiló kenyéren is foghat az élelmes vásárló akár 120 forintot. A kenyér-kifli-zsemle hármasnál egy hónap, és nem egy év alatt mértünk 26-30 százalékos emelkedést.
- Előfordul, hogy egy kategóriában az évek óta legolcsóbbnak számító saját márkás termékét a lánc nem árulja tovább. A vásárló szemszögéből ez is egyfajta áremelés.
- Szembetűnő, hogy a hagyma kilónkénti ára mág két és fél éve betonstabilan a 280-300 forintos sávban volt, 2022. június végén azonban a Tescóban (átmenetileg?) 179 forintra esett, a három diszkontban viszont extrém módon 449 forintra drágult. Ez a diszkontokban egyetlen hónap alatt 50 százalékos ugrásnak felel meg (és ez értelemszerűen egyenlő az éves emelkedéssel is).
A teljes számítás azt állapítja meg, hogy az éves élelmiszer-infláció jelenleg 29,4 százalék.
Itt azt mutatják, hogy az egyes hónapokban hogyan alakult az éves szintű infláció.
Ma már nem érdekes azon elmélkedni, hogy az árstop tényleg fogja-e az áremelkedés pár százalékát, ahogy azt a kormány korábban előszeretettel kommunikálta. Ha ugyanis valaki nem kizárólag csirkemellel töltött palacsintát eszik, akkor nem árstoppolt termékeket is vennie kell, és a fent is említett drasztikus áremelkedéseket nem tudja kikerülni – teszik hozzá.
Itt látható a négy bolt egy év alatti drágulása annál a bizonyos 42 terméknél.
(G7 nyomán,fotó: Bloomberg)
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
