Az új Nemzeti Alaptanterv körül kialakult hisztériának legnagyobb előnye, hogy végre szint vallhatnak politikai pártok és (ál)civilszervezetek, ki hol is áll. A legfontosabb talán, hogy kiderült, kik és milyen szellemiségben tanítják a gyermekeinket. Megismertük a PDSZ szakszervezeti álarca mögött rejlő valódi arculatát.
A Fidesz oldaláról megtudhattuk, hogy az első ellenvélemény hallatán azonnal meghátrálnak, és úgy rakják vissza Imre Kertészt a kötelezők közé, mintha sose került volna ki onnan. Ezen felül azt is látjuk, hogy Köves Slomó minden utasításának és parancsának igyekeznek azonnal eleget tenni. Elég egy csettintés, és máris bekerül a középiskolások számára a kötelező Sorsok Háza holokausztmúzeum látogatás, miközben az igen színvonalas Trianon Múzeum még csak „ajánlott kirándulóhelyként” sem került be. Nemzeti kormány, mondják. De vajon melyik nemzetet szolgálja?
Aztán ott van egy külföldről pénzelt, szélsőliberális, globalista mozgalom, mely szárnyait bontogatva nagyon sok jó szándékú, változásra vágyó magyar fiatalt megtévesztett hangzatos jelszavaival, fiatalos lendületével, és jól felépített kommunikációjával. A párt erősödésével azonban szépen lassan megmutatta igazi valóját: jóval szervezettebb, irányítottabb és véresszájúbb liberálisok ők, mint az SZDSZ valaha is volt.
Az ő szószólújuk a NAT kapcsán ezúttal Tölcsér Borbála, a Momentum budavári képviselője. Ő az új biológia könyvvel kapcsolatban emelt kifogást, mivel az szerinte „nem elég abortuszpárti”, sőt kifejezetten a családok mellett foglal állást, és a tanulókat is a tudatos családtervezésre biztatja a gyermekgyilkosság helyett. Felháborító, nem igaz?
Persze, ezt így nyíltan (még) nem meri felvállalni a Momentum sem, ezért a tanterv megtámadásának hivatalos indítéka az, hogy egy jó biológia könyv feladata lenne „az abortusz kapcsán felmerülő pro és kontra érvek tárgyalása”, illetve „taglalni az abortusz kapcsán felmerülő társadalmi nézetkülönbségeket”. Azt már csak zárójelesen merem megjegyezni, hogy ezen logika mentén remélem Tölcsér Borbála a történelemkönyvek esetében is felemeli majd a hangját bizonyos XX. századi események kapcsán, ahol „ezerrel sulykolják” az egyik álláspontot, miközben elmarad az „esemény kapcsán felmerülő pro és kontra érvek tárgyalása”, valamint a „társadalmi nézetkülönbségek taglalása”.
A hosszúra nyúlt bevezető után térjünk is rá írásom valódi okára. Mint említettem, nagyon sok jó szándékú, országáért ténylegesen tenni akaró, tisztességes magyar embert tudott megtéveszteni eddig a Momentum, azonban akadnak olyanok is a szimpatizánsaik sorában (s számuk rohamosan növekszik), akik már látják a párt igazi arculatát, és kifejezetten ez a valódi irányvonal az, ami bevonzotta őket köreikbe.
Az abortuszvita kapcsán úgy érezték, most végre hallattathatják hangjukat. Ennek kiváltó oka Gulyás Balázs publicista hozzászólása volt, aki – nagyon helyesen – hangot adott azon véleményének, hogy szerinte egy anyának nincs joga megölnie gyermekét. Erre aztán kapott rendesen a szélsőliberálisoktól. Csak néhány kiemelt példát mutatnék be, milyen szellemi és erkölcsi szintet képvisel a Momentum „keménymagja”:
A hozzászólás nem éles elhatárolódást váltott ki az önjelölt humanistákból, akik máskor lelkesen aggódnak mindenféle mélyigénytelen és visszaeső bűnöző „puha kispárnájáért”, hanem hangos egyetértést:
Sőt, némelyiküknek kifejezetten megtetszett a magzat „parazitaként” való megjelölése, és ezen a vonalon haladtak tovább okfejtésükkel:
Én nem kívánom minősíteni a hozzászólókat, úgy gondolom megtették ezt ők maguk, mikor ezen sorokat leírták. Inkább az értelmesebb Momentum szimpatizánsokhoz szólnék: Biztos ilyen emberekkel akarnak közösséget vállalni? És biztos ilyen ideológiákkal szeretnének azonosulni?
A fent idézett hozzászólások csak a legszélsőségesebbek, de akad ott még bőven hasonló. Akit érdekel a teljes beszélgetést, itt megtekintheti.
Irányi Dániel
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
