A Magyar Nemzeti Bank 2014 és 2019 között megújította a forint bankjegysorozatot. A hat évvel ezelőtt elkezdett program egyik deklarált célja pedig az volt, hogy a hazai fizetőeszközöket még biztonságosabbá tegyék, így ezek védelmi elemi jóval összetettebbek, ezáltal komplexebb védelmet nyújtanak az esetleges hamisítások ellen. Legalábbis a cél ez volt. Ennek apropóján most annak jártunk utána, miként muzsikált hamisítás terén a forint az elmúlt 10 évben.

Egy nyomtató is elég

Az MNB hivatalos, éves tájékoztató szerint a pénzhamisítás drasztikusan lecsökkent az elmúlt években Magyarországon. Igaz ez annak ellenére is, hogy 5 éve volt utoljára olyan, hogy egyik évről a másikra nem csökkent a forgalomból kiszűrt hamis forint bankjegyek száma, hanem nőtt. A tavaly forgalomba került hamis pénz mennyiségileg ráadásul nem csak a 2018-ban, de a 2017-ben tapasztalnál is több volt. Egészen pontosan a hatóságok 2019-ben

Ez a jegybank szerint a kisszámú emelkedés ellenére továbbra sem számít számottevő mértékűnek. Számokban mindez azt jelenti, hogy 1 millió darab forgalomban lévő bankjegyre mindössze 1,4 darab hamisított jutott, ami az MNB szerint nemzetközi összehasonlításban is nagyon kedvező számnak számít.

A grafikonon jól látszik, hogy 2010-ben majd 10-szer annyi, egészen pontosan 9,8-szor annyi hamis forintot vontak ki a forgalomból, mint 2019-ben. Ez óriási visszaesésnek számít, ami egyébként pont 2010. év végétől kezdődött. Érdekes azt is megjegyezni, hogy akkoriban, azaz egészen pontosan 2011-től az 1 millió forgalomban lévő forintbankjegyre jutó hamisított példányok számát illetően a forint, a hozzá hasonló “nagyságú”, más országok valutáihoz képest az átlagos mezőnyben volt. Ezt sikerült 8 év alatt nagyon kedvezőre minősíteni.

A nagy kedvenc

Ha egy picit jobban a számok mögé nézünk, kiderül – nem nagy meglepésre – hogy a hamisítok kedvenc címlete a 10, illetve 20 ezres bankó. Hosszú évek óta ezekből állítják elő a legtöbb hamis darabot.

A pénzek értékét nézve persze ez nem meglepő, abból a szempontból viszont némileg érdekes, hogy az ilyen nagy címleteket például egy egyszerű bevásárlás során jóval többször ellenőrzik az eladók, mint a kisebbeket. Persze valószínűsíthető, hogy a hamis forintok nagy részét nem egy egyszerű bolti bevásárlásnál használják el a patronmesterek. Merthogy tényleg, hiába az egyre nagyobb technológia arzenál, az MNB tájékoztatása szerint nem változtak jelentősen a hamisítási módszerek, amelyeket továbbra is az irodai sokszorosító eszközök (színes fénymásolók, printerek) használata jellemez.

De hogy mennyire a nagy címletek felé húz a rosszfiúk keze, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a 2019-ban lefoglalt, hamis forintbankjegyek 92,8 (!) százalékát a 10 000-es és a 20 000 címletek tették ki.

A hamisítók kedvenc címletével kapcsolatban érdemes azt is megjegyezni, hogy bár az utóbbi években abszolút a 20 000-esből kerül ki a legtöbb hamisítvány, a 2010-es évek elején a hamisítok még jobban preferálták a 10 000-es címletet, vagyis abból több hamisat találtak a forgalomban.

További érdekesség az is, hogy ugyanezekben az időkben még a hamis 5 000-es címlet is jócskán 10 százalék fölött vagy akörüli hamisítási arány szakított ki a teljes cikkelyből, ám manapság a 10 000-esen és a 20 000-esen kívül mást nem szívesen nyomtatnak a hamisítók.

Bekaptuk a hamis pénzt, mit tegyünk?

Az MNB hivatalos tájékoztatója szerint bár a forint bankjegyeken több a hamisítást megnehezítő biztonsági elem is található, azonban hamisításuk teljesen így sem zárható ki, néhány hamisítvány bekerül a készpénzforgalomba. Ez pedig ha éppen általunk történik meg, elég problémás lehet.

Büntetőjogi szempontból a pénzhamisítás és a hamis pénz forgalomba hozatala bűncselekménynek – bűntettnek – minősül. De az is bűncselekményt – vétséget – követ el, és így büntethetővé válik, aki jóhiszeműen jut hozzá a hamis pénzhez, azonban amikor utólag észleli annak hamis voltát, annak tudatában, tehát szándékosan forgalomba hozza azt. Ezt mindenképp érdemes mérlegelni.

Általános alapelvek

Hamisgyanús bankjegy előfordulása esetén a hamis pénzt vissza kell tartani – de legalábbis törekedni kell visszatartására – a körülményeket összefoglaló jegyzőkönyvet kell felvenni annak érdekében, hogy a hamisgyanús pénz mielőbb az MNB-be szakértői vizsgálatra megküldhető legyen.

Hasznos tanácsok, nem csak pénztárosoknak

• A pénz átvételekor nem szabad elmulasztani a bankjegyek adott körülmények között reális mértékű ellenőrzését
• Visszajárót csak akkor adjunk, ha a pénzt már ellenőriztük
• A hamis bankjegy és érme nem fogadható el fizetőeszközként
• Persze saját biztonságunk a legfontosabb ezért nem szabad vitatkozni a pénz átadójával
• Ne adjuk vissza a gyanús bankjegyeket
• Ha van lehetőségünk értesítsük a rendőrséget
• Jegyezzük meg az átadó kinézetét, esetleg rendszámát

Mi lesz a hamis pénz sorsa?

Az olyan bankjegyet és érmét, amelynek valódiságával kapcsolatban a legcsekélyebb kétség is felmerül, szakértői vizsgálatra valamely banknak, a postának vagy a Magyar Nemzeti Banknak kell átadni. Később az új típusú hamisítványokat, illetve az azokra vonatkozó műszaki, statisztikai adatokat pedig továbbítják a pénzhamisítás elleni védelmi feladatokat közösségi szinten ellátó szervezetekhez – olvasható az MNB tájékoztatásában.

(Forrás:penzcentrum.hu)