„Megkaptuk az aksigyárat, megkaptuk a dögtelepet" – interjú egy bábolnai lokálpatriótával

A száj- és körömfájásjárvány kezelésére a hatóságok szerint egy mód van: a mészárlás. Bár a múlt évszázadban karantén segítségével is le tudták győzni a fertőzést, most mégis ipari mennyiségben gyilkolják a haszonállatokat. Ennek az egyik velejárója, hogy valahol el kell temetni a tetemeket. Bábolna települése járt talán a legrosszabbul, hiszen ezidáig kétszer, összesen minimum 5200 szarvasmarha tetemét temették el a településük közelében. A helyiek aláírásgyűjtésbe kezdtek és lakossági fórumot tartottak, de még itt sem álltak meg: elkezdték saját maguk őrizni a települést, hogy több lemészárolt állatot ne tudjanak bevinni hozzájuk. Egy helyi önkéntessel, T. Jánossal beszéltünk a fennálló helyzetről.

– Mikor kezdődtek a problémák Bábolnán?

– Gyakorlatilag a száj- és körömfájásjárvány kitörésének legelején. Kisbajcson, tőlünk 30 kilométerre volt az első kitörés. Az ott leölt 1700 marhát mind nálunk temették el, az ATEV volt telephelyén. Ezt az intézményt már a kétezres évek elején bezárták, igazából nincs is ott semmi, csak föld meg kerítés. Annyit csináltak, hogy ástak egy gödröt, majd markolóval beletolták a tetemeket, aztán „földet rá”. Ekkor még nem tudtuk, mire számítsunk, hiszen a csemeztanyai horrorisztikus videók ekkor még nem láttak napvilágot. 

– Itt is tapasztaltak hasonló jelenségeket?

– Esélyünk sem lenne, hiszen nem engednek be senkit. A katonaság hermetikusan lezárta a területet, katonai drónok repkednek fölötte, hőkamerákkal vették körbe magukat. Úgy tudjuk, négy katonai sátor van bent, folyamatos őrséggel. Többször gondolkodtunk, hogyan lehetne a közelébe férkőzni, de nem jutottunk eredményre. De vajon hogyha minden rendben van, minden szabályos, akkor minek kell ekkora védelem?

– A hírek 5200 bábolnai állattetemről szólnak. A többit is erre a telepre vitték?

– A következő tételeket Darnózseliről és Dunakilitiről hozták, összesen 3500 állatot. Ezekkel az volt az eredeti terv, hogy Jánossomorján temetik el őket, Nagy István agrárminiszter pedig azt üzente nekünk, hogy nem kell aggódnunk, nem lesz itt semmi baj. Csak aztán rájöttek, hogy Jánossomorja túl közel van az osztrák határhoz, meg amúgy is Nagy István egyéni választókerületéhez tartozik, ezért szavazatvesztéstől tartva mégis inkább ide hozták a tetemeket. Viszont a telephelyen már nem fértek el, ezért gyorsan csináltak egy erdőirtást Bábolna, Bana és Ács között, és az lett szerencsétlen állatok végső nyughelye. 

Azt azért szeretném hozzátenni, hogy bizonyos információk szerint ez az 5200 csak a fejőstehenek száma, ebben a borjak, az üszők, a bikák és a disznók nincsenek benne. A valós számot nem tudja senki. 

– Hogyan találtak és irtottak le ilyen gyorsan egy erdős területet?

– Az ATEV-telep mellett van egy nagyobb állami erdőrész, és ott csináltak egy több hektáros irtást, gyakorlatilag két nap alatt kipucolták az egész telepet, tuskótlanítottak, és már hozzá is fogtak a gödör ásásához. Mivel ez állami terület, az önkormányzatnak nem volt beleszólása abba, hogy dolgozhatnak-e vagy sem.

A Vérteserdő Zrt.-nek nem volt sok választása, azonnal csinálták, amire kérték őket. Nálunk még azt sem vették figyelembe, hogy mi van akkor, ha a vadállomány széthordja a vírust, pedig máshol ezt is figyelembe vették a döntéshozatalnál.

– Szerdán tartottak a témában egy lakossági fórumot. Sok volt az érdeklődő? Mennyire viseli meg a helyieket az ügy?

– A hétköznapi időponthoz képest egész sokan voltak, de szerintem inkább a visszhangja volt nagy, mivel kikerült róla az internetre egy közel háromórás videófelvétel. Ekkor még nem tudtuk, hogy csütörtökön majd egy újabb telepről jelentik be, hogy kitört a fertőzés. Amint annak a hírét meghallottuk, akcióba is léptünk. 

– Úgy tudom, hogy egész éjszaka kint voltak, őrizték a települést. Ez miben nyilvánult meg?

– Az volt a lényeg, hogy kiküldtünk három-négy autót a kitörés helyszínére, ugye most Rábapordányban ütötte fel a fejét a baj. Ők figyelték, hogy elkezdik-e a mészárlást még az éjjel, és ha igen, akkor indulnak-e a kamionok, illetve milyen irányba? Felénk indulnak el, vagy máshová? Azóta tudjuk, hogy a tetemeket elkezdték hordani az osztrák határ irányába, ahol már a földmunkák is folyamatban vannak, illetve az irtás is csak kora reggel kezdődött meg.

Elég nagy volt a riadalom nálunk csütörtök este, mert eleinte azt mondták, hogy jelen esetben 600 tetemről lenne szó, de aztán elterjedt az a hír egy helyi kontakt információja alapján, hogy nem 600 állatról van szó, hanem közel 10 ezerről, ami jelentős különbség. 

Azt tűztük ki célként, hogy az összes bejáratot, ami a lerakóhelyhez vezet, őrizzük, hogy egyáltalán ne juthassanak be kamionok anélkül, hogy észrevennénk őket. Abban a pillanatban pedig mi elálljuk az útjukat. És egy alkalommal észleltünk is mozgást, de erről utólag kiderült, hogy téves riasztás volt.

Akkor a falvakat körbejárták autóval dudálva, jelezve a lakosságnak, hogy jönnek, itt vannak. Tehát megindult kifelé a nép, mind a három érintett településről (Bábolna, Bana, Ács).

Kialakult egy spontán útlezárás az éjszaka közepén, a főút egy része is le lett zárva, félpályás megoldással. Végül megtudtuk, azt a hamis információt kaptuk, hogy elindultak a kamionokkal, de szerencsére nem így volt. Annyi mindenesetre kiderült, hogy nagyon komoly összefogás képes kialakulni, mikor valóban nagy a baj. A rendőrség egyébként nem jelent meg.

– Meddig tartott a riadalom, meddig voltak kint az emberek?

– Még az éjszaka folyamán hazaküldtük őket. Egy bábolnai ember magánterületén, az autópálya-felhajtónál felállítottunk egy katonai sátrat, ahol nem zaklathat minket a rendőrség. Berendezkedtünk, mint őrszemek, és a falu népét hazaküldtük, jelezve nekik, hogy amint van valami esemény szólni fogunk mindenkinek.

– Az autópálya mellé telepítették a dögkutat? 

– Igen. Olyan gyomorforgató bűz van arrafelé, hogy hihetetlen. Arról nem is beszélve, hogy az M1-es egy nemzetközi autópálya, elég nagy forgalmat bonyolít, így nemcsak a vadak, hanem akár az autók is széthordhatják a vírust a világ minden tájára. De hát miért is keresnénk a logikát? 80 kilométert hozták a tetemeket a második hullámban. Fertőtlenítő kapukat az ígéretek ellenére csak két-három nappal a szállítás megkezdése után kaptunk, amelyeknek ilyen nedves szalagoknak kellene lenniük. Nos, amiket hozzánk hoztak, azok egyenesen porzottak, tehát nem tudom, mennyi értelmük volt, ha volt egyáltalán.

– A helyi politikusok hogy reagáltak a történtekre?

Amikor a második adagot elkezdték hordani, még nem volt semmiféle szervezettség. Káosz volt, senki sem tudta, hogy mi van. A polgármester éppen a szabadságát töltötte. A helyi képviselő-testület nem kapott semmilyen információt, hiába mentek akárhová, csak futottak az események után. 

Amit megtudtunk, arról mind csak a sajtóból értesültünk. Nem mondtak senkinek semmit. Az volt a legnagyobb baj, hogy a körzetünkben regnáló Czunyiné Bertalan Judit fideszes országgyűlési képviselő fölszívódott, a megyei közgyűlés elnökét, aki ráadásul bábolnai, szintén nem lehetett elérni. Utólag egyébként kiderült, hogy a polgármester épp Kínában járt.

Bizony, van akkumulátorgyár is a már említett három település között, a dögtelep mellett. Megkaptuk az aksigyárat, megkaptuk a dögtelepet, mondhatni „marha jó” a helyzetünk.

– Okozhat tartós környezeti károkat a sok tetem?

– Néztek már át rajtunk, néztek minket hülyének. A települések hírnevén elég nagy csorba esett. Állami kárpótlásokra lesz szükség, hiszen ezek eszetlen döntések voltak. Itt van Bábolna, ami úgymond a mezőgazdaság zászlóshajója, legalábbis az volt valaha. Itt a Nemzeti Ménesbirtok, van termálfürdőnk, ráadásul a termálkút másfél kilométerre van a dögkúttól – az kellene még, hogy az is megfertőződjön.

– A körülményeket megismerve ennél talán nem is találhattak volna rosszabb helyet a tetemek elföldelésére.

– Valóban. A környéken itt van Nagyszentjános, Kocs – mindkettőn van marhatelep.

Bőny szintén, ott van még egy nagyobb marhatelep. De van itt számtalan állattartó, akik szállítmányozással is foglalkoznak, nekik ez most hatalmas bevételkiesés, hogy nem csinálhatják.

Sertéstelepből is rengeteg van 30 kilométeres körzetben. Erre berakják mindennek a közepére ezt a dögkutat. Oda viszik a fertőzést, ahol eddig nem volt...

– Vége lesz valaha ennek a mizériának?

– Mi a figyelőszolgálatot keddig tartjuk fent, legalábbis egyelőre úgy néz ki. Szerdán szeretne tartani a polgármester asszony egy nagyobb demonstrációt, szintén félpályás útlezárással, mindhárom említett települést érintve, aminek a célja a környékbeli gazdák kárpótlásának elérése lesz.

Hogy a járványnak ezzel vége van-e: hát szerintem nincs, ez végig fog söpörni mindenhol. Nevetséges, hogy az agrárminiszter két fertőzés nélküli hét után kijelentette, hogy vége, ez nem így működik, több hónap kell ahhoz, hogy erre akár gondolni is merjünk.

Kiemelt kép forrása: Unsplash