Nem csillapodik a migrációs nyomás a déli határon

„Továbbra is nagy a migrációs nyomás a déli határon, az embercsempészek tevékenysége egyre intenzívebbé, jobban finanszírozottabbá és szervezettebbé válik” – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában. 

Bakondi György emlékeztetett, a szerb rendőröknek tavalyelőtt sikerült kiszorítaniuk a határtérségből azokat az embercsempészbandákat, akiknek fegyveres összecsapásai a közbiztonságot tarthatatlanná tették. Az embercsempészek akkor áttelepültek Boszniába, és inkább a bosnyák–horvát–szlovén irányt részesítették előnyben. Ennek hatásaként a szerb rendőrség mélységi ellenőrző szerepe is enyhült, az embercsempész bandák pedig újra megjelentek a szerb–magyar határon. Hozzátette: míg tavaly május végéig mintegy 1100 határsértőt fogtak el a magyar határőrizeti szervek, addig idén már 5800-at, tehát nagyságrendi növekedést mutat ez az adat. 

A tálibok állhatnak a csempészek mögött, akik árakat emeltek

Bakondi György szólt arról is, hogy az afgán embercsempészek jelentős áremelést hajtottak végre, amit az illegális bevándorlók egy része már nem tud megfizetni, így aztán megjelentek marokkói, líbiai és szíriai állampolgárok is, akik alacsonyabb összegekért vállalják az átjuttatást. Emiatt belátható időn belül várható, hogy újra kezdődnek az embercsempészek közötti fegyveres küzdelmek, lövöldözések és robbantások – tette hozzá. 

A belbiztonsági főtanácsadó szavai szerint az afgán embercsempészbandák szoros kapcsolatban állhatnak az afganisztáni tálib vezetéssel, ők irányíthatják a kiépített, kiterjedt, jól finanszírozott és jól jövedelmező embercsempész-tevékenységet. 

„Nehéz azt elképzelni, hogy egy tálib hatalom tudta és támogatása nélkül egy földrészeket átívelő hatalmas embercsempész-szervezet működtethető és finanszírozható a tudtuk és közreműködésük nélkül” – mondta Bakondi György. 

Mint rámutatott: ha pedig arra következtethetünk, hogy az afgán titkosszolgálat az embercsempész bandákat képes befolyásolni, ha ők dönthetik el, hogy ki juthat be az illegális bevándorlók közül az Európai Unióba, az beláthatatlanul súlyos közbiztonsági és nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az uniós tagállamokban élő emberek számára. 

Brutálisan nőtt az emberölések száma a migráció nyomán

A főtanácsadó a Spanyolországot célzó illegális bevándorlás kapcsán arról beszélt, hogy a Kanári-szigeteken négyszáz százalékkal nőtt az emberölések száma. Bakondi György elmondta: a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetekre az illegális bevándorlók zöme továbbra is Afrika mélységéből érkezik, ócska ladikokkal és hajókkal teszik meg az utat, nagyon sokan vesztik életüket a tengeri átkelés közben. 

Közlése szerint az egyébként csodálatos szépségű üdülőhelyen valóban tarthatatlanná vált a közbiztonsági helyzet, ezért aztán igyekeznek az illegálisan érkezőket egy átmeneti elhelyezés után mihamarabb a kontinentális Spanyolországba juttatni, ahonnan a migránsok haladéktalanul útnak indulnak az Európai Unió magasabb szociális ellátást nyújtó gazdagabb országaiba: Németországba, Franciaországba, Svédországba. 

Egyre többen indulnak útnak

Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arra hívta fel a figyelmet, hogy Afrikából az alapvető életfeltételek – a víz és az élelem – hiánya miatt egyre nagyobb számban menekülnek el az emberek. Eddig leginkább a velük szomszédos, vagy hozzájuk közelebbi országokat célozták meg, de az utóbbi időben ők is felismerték a lehetőségét, hogy akár Európába is eljuthatnak, ahol nincs olyan meleg, és sokkal magasabb a szociális ellátás – fűzte hozzá. „Ez már rövid távon is komoly potenciális fenyegetést jelent az európai belső rendre és biztonságra, vagyis az illegális migrációval továbbra is foglalkozni kell. Mindent meg kell tenni, hogy az unió az egyes tagállamok és a polgárok érdekeiből induljon ki a különféle elgondolások kidolgozásakor” – mondta Bakondi György.