Szükség van-e új munka törvénykönyvére? (+VIDEÓ)

A 2012-ben hatályba lépett, majd többször módosított magyar munka törvénykönyve (Mt.) kezdettől vitákat váltott ki a munkavállalói érdekképviseletek és a kormány között. A szakszervezetek szerint a jogszabály alapvetően a munkáltatói oldal számára kedvez, miközben gyengíti a dolgozók jogait és a kollektív érdekérvényesítést.

Az egyik legélesebb vitát a 2018-as módosítás, közismert nevén a „rabszolgatörvény” váltotta ki. Ez lehetővé tette a túlórakeret 250-ről 400 órára emelését és akár hároméves munkaidőkeret alkalmazását. A szakszervezetek attól tartottak, hogy ez a munkavállalókat kiszolgáltatott helyzetbe hozza, hiszen a túlórák elszámolása évekkel elhúzódhat, és a túlterhelés tartóssá válhat. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Vasas Szakszervezet több tüntetést is szervezett, hangsúlyozva, hogy a szabályozás családellenes, és ellentmond a kormány által hangoztatott családbarát retorikának.

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és más érdekvédelmi szervezetek szintén többször rámutattak: az Mt. gyengíti a kollektív alku rendszerét. Míg korábban az ágazati szintű szerződések nagyobb szerepet játszottak, az új szabályozás inkább a vállalati szintre tolta a megállapodásokat, ami a munkavállalói érdekérvényesítést szétaprózza és gyengíti. A kollektív szerződéses lefedettség csökkenése miatt egyre több dolgozó marad védőháló nélkül.

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) gyakorlati problémákat emelt ki: szerintük a jogszabály számos pontja nehezen alkalmazható, jogértelmezési vitákhoz vezet, és túlzottan kiszélesíti a munkáltatói utasítási jogot. Ez bizonytalanságot szül a mindennapi munkavégzés során.

A szakszervezetek közös álláspontja, hogy a jelenlegi munka törvénykönyve rendszerszinten gyengíti a munkavállalói jogokat. A legnagyobb problémák: a túlóraszabályok rugalmas, de a dolgozók számára hátrányos kezelése; a kollektív alku súlyvesztése; a szakszervezeti jogok és mozgástér szűkítése; valamint a munkajogi védelem általános gyengülése. Bár a kormány rendre a versenyképesség erősítésével indokolja a változtatásokat, a dolgozói oldal szerint ez egyoldalú teherátruházás.

A jövő nagy kérdése, hogy a szakszervezetek képesek lesznek-e újra megerősíteni a kollektív érdekérvényesítést, vagy A munka törvénykönyve hosszabb távon tartósan a munkáltatói oldal fölényét konzerválja.

A Mi Hazánk szerint új munka törvénykönyvére is szükség lenne

Lantos János, a Mi Hazánk munkaügyi kabinetvezetője úgy látja, hogy végső soron egy „teljesen új alapokra” helyezett munka törvénykönyvére lenne szükség, erről beszélt legújabb TikTok-videójában.