CO2-adó a napirenden Strasbourgban – Hogyan szavaztak pártjaink?

A Blackout Nnews tájékoztatója ugyanerről:

A CO2-árak okozta költségek: az Európai Bizottság (továbbiakban bizottság – a szerk.) módosításokat javasol a kibocsátáskereskedelmi rendszerben

Mivel az Ursula von der Leyen vezette bizottság megrettent attól, hogy saját javaslatát az Európai Parlament (továbbiakban parlament – a szerk.) megszavazza, tovább nyomorítva evvel Európa gazdaságát, maga a bizottság javasolt most enyhítéseket az EU CO2 megadóztatási rendszerében. Brüsszel kiterjeszteni kívánja azt a vészhelyzeti mechanizmust, amely akkor lép életbe, ha a szén-dioxid-kvóta-adó túlzottan emelkedik, közölte a bizottság csütörtökön. Ezzel elsősorban a kelet-európai tagállamok aggályaira reagál.

A lényeg az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) bevezetése az építőipar és a közlekedési szektor számára, amely 2028-ban lép hatályba. A fosszilis energiával foglalkozó vállalatoknak akkor CO2-kibocsátási jogokat kell vásárolniuk az általuk értékesített üzemanyagok kibocsátásának megfelelően. A többletköltségeket a vállalatok valószínűleg áthárítják a fogyasztókra, így a tankolás és a fűtés drágulni fog.

Már létezik egy vészhelyzeti mechanizmus arra az esetre, ha az árak túlzottan emelkednének. Ilyen esetben az EU további kibocsátási jogokat hozhat forgalomba az úgynevezett piaci stabilitási tartalékból (MSR), és ezzel csökkentheti az árat. A bizottság most azt javasolta, hogy e keretben a jövőben évente kétszer annyi kibocsátási jogot lehessen kiadni, mint eddig tervezték.

Az EU enyhíti a CO2-árrendszert: több vészhelyzeti kibocsátási egység, későbbi ETS2-bevezetés és könnyítések a polgárok számára, (de ez természetesen felvizezi az eleve életidegen klímacélokat).

A változtatás célja az árak stabilizálása, de azt is jelenti, hogy a kibocsátások csökkenése az eredetileg tervezettnél kisebb mértékű lehet. Ha a tartalékot teljes mértékben kihasználnák, az több CO2-re vonatkozna, mint amennyit az emissziókereskedelem valójában évente megtakarítani kíván. Egy ilyen beavatkozás tehát veszélyeztetheti az EU éghajlat-politikai céljait is.

A fogyasztók és a vállalkozások tehermentesítése érdekében a kibocsátási jogok kereskedelméből származó bevételek nagy része egy klímaszociális alapba kerülne. A bizottság emellett azt tervezi, hogy előrehozza ezt a finanszírozást: az EU-országok már a jövő évben finanszírozhatnák a megfelelő projekteket. Az Európai Beruházási Bank (EIB) a későbbi bevételeket fordítaná erre a célra.

Németországban az EU-rendszer bevezetése várhatóan nem fog hirtelen áremelkedést okozni, mivel ebben az országban már létezik egy hasonló rendszer – ellentétben például Kelet-Európával. A német kormány azonban a német árrendszerben is változtatásokat tervez: 2027-ben a német CO2-ár nem fog emelkedni, mint azt eddig tervezték, hanem a 2026-os szinten marad.

Néhány EU-ország, például Lengyelország és Szlovákia, több évvel el akarja halasztani, vagy akár meg is akarja szüntetni az európai rendszert. Az elmúlt hetekben részben már sikerült is érvényesíteniük akaratukat: a 2027 eleji határnap helyett mind a parlament, mind a 27 EU-tagállamot képviselő Európai Tanács (továbbiakban tanács – a szerk.) a 2028-as indulás mellett döntött. A halasztást még hivatalosan is el kell fogadni.

Közreadjuk továbbá a Mi Hazánk Mozgalom közleményét, amely válaszként született a Dobrev Klára vezette DK-s félretájékoztatásra

„Dobrev Klárának ugyanis vagy semmi fogalma nem volt és nincs róla, miről szavazott november 13-án elvtársaival együtt, vagy – és ez a valószínűbb, nagyon is tisztában van vele, hogy a jelenlegi szabályozás olyan mértékben megnyomorítja a tagállamok gazdaságát, hogy az már Brüsszelnek is sok volt. Felülmúlhatatlan demagógiával a rombolás fékezését úgy állítja be, mint

…ami a környezetet romboló, és az éghajlatváltozásért felelős, profitéhes nagyvállalatoknak kedvez. Amely enyhítésekkel szemben, bezzeg ők baloldaliak az emberek érdekeit védve a terheket nem a kisemberekre, hanem nagyvállalatokra hárították volna. A DK szerint a jobboldali pártoknak (Fidesz, Tisza, MHM) sikerült kimenekíteniük a multikat és a gigacégeket a felelősség alól.

Dobrev Klára és pártja úgy kívánja tehát a magyar emberek érdekeit megvédeni, hogy minél több, a magyarok által megtermelt adópénzt juttatna az Európai Beruházási Bank (EIB) felügyelete alá.” 

Árgyelán János a Mi Hazánk Mozgalom Brüsszeli irodavezetőjének tájékoztatása:

• „Első körben arról szólt a szavazás, hogy klímaprojektet, amit a Európai Bizottság (továbbiakban bizottság – a szerk.) terjesztett be elutasítjuk. Az ESN (Szuverén Nemzetek Európája – a szerk.), ezen belül dr. Borvendég Zsuzsanna, a párt EP-képviselője is, igennel szavazott erre, de a többség ezt nem fogadta el.
• Közel hetven kisebb módosító javaslat volt, amit leginkább a jobboldali frakciók nyújtottak be, azzal a céllal, hogy »felpuhítsák« a kemény balliberális álláspontot.
• A módosítók után arról volt szavazás, hogy a teljes bizottsági javaslatot elfogadják-e a képviselők. Ez alkalommal az teljes ESN-frakció ellene szavazott, dr. Borvendég Zsuzsanna is.
• A legutolsó szavazás pedig arról szólt, hogy az Európai Parlament (továbbiakban parlament – a szerk.) visszaküldi-e a javaslatot a szakbizottsághoz, hogy az kezdje meg a háromoldalú tárgyalásokat (trilógusokat) az Európai Tanáccsal (továbbiakban tanács – a szerk.) és a bizottsággal.
  Azaz a plenáris ülés rábólint-e arra, hogy a bizottság megnyithatja a tárgyalásokat a másik két intézménnyel (a megszavazott kiegészítésekkel együtt!). Ez még nem végleges jogszabály, a végleges megállapodás egy későbbi ülésen kerül majd vissza a parlament plenáris ülése elé szavazásra. Itt óriási vita volt, nagyon megosztottak voltak a képviselők. Az igennel való szavazás ebben az esetben azt jelentette, hogy a jobboldali frakciók által tető alá hozott és most megszavazott verzióban több enyhítés és rugalmasság van, mintha az egész javaslat en bloc elutasítás kapott volna. Ebben az esetben tisztán a baloldali klímahisztériás verzió vonalán ment volna minden tovább. Így viszont taktikailag és belső módosításokkal a csomagot saját irányba sikerült »elhúzni«. Így az ESN-frakció többsége és dr. Borvendég Zsuzsanna igennel szavazott, ezzel a végeredmény is az igen felé billent el.

Konkrétumok, amiket sikerült elérni:

Enyhítések és rugalmasságok:

• a szén-dioxid-kreditek részleges elismerése,
• az országok energiakeverékének tisztelete,
• technológiasemlegesség hangsúlyozása,
• atomenergia legitimálása.

Itt is látszik, hogy ez jobb, mivel egy enyhített változat ment át, és nem a baloldal keményebb verziója. A bizottság eredeti tervéhez képest a plenáris változat kevésbé szigorú, tehát sikerült ártalmatlanítani a legrosszabb részeket és csökkenteni a kötelező terheket. Ez egyben politikai taktika is: ha a teljes egészében kihátrálunk a klímavonalból, akkor minden zöld jogalkotás a baloldal narratívája szerint alakul. Ezért inkább az volt a cél, hogy puhítsuk, lassítsuk, iparbarát irányba tereljük a témát. Egyébként ez a csomag nem jogszabály, csak parlamenti »álláspont«, amely tárgyalási keretet ad, politikai üzenetet küld a tanácsnak, de a tényleges végrehajtás a tagállamoknál dől el. De a legnagyobb jobboldali győzelem az atomenergia beemelése, mert a szöveg explicit módon elismeri az atomenergia szerepét, ezzel megtörtük a zöld–szocialista-frakciók korábbi ellenállását. Az atom elismerése stratégiai ipari nyereség számunkra. 

Közzétevő számára különösen aggasztó, hogy a kibocsátási jogok kereskedelméből származó bevételek nagy része egy klímaszociális alapba kerülne. A bizottság emellett azt tervezi, hogy előrehozza ezt a finanszírozást: az EU-országok már a jövő évben finanszírozhatnák a megfelelő projekteket. Az Európai Beruházási Bank (EIB) a későbbi bevételeket fordítaná erre a célra.

Klímaszociális alap: jobb nem gondolni rá, mi történhet adóforintjainkkal.”