Szolnoki temetkezési maffia: A Fidesz az elhunytak hozzátartozóin akar hasznot húzni? (FRISSÍTVE)

Temetkezési maffia tevékenykedhet a szolnoki katolikus temetőben, ahol az utóbbi időkben jelentős díjemelések léptek életbe. Nemcsak azokat a sírköveseket lehetetleníthetik el munkájuktól, akik évek – vagy akár évtizedek – óta ebben dolgoznak, hanem már közvetlenül a gyanútlan gyászoló családokat is kihasználhatják. Az ügyben utánajártunk korábbi nyilvános bejegyzéseknek, közleményeknek, kérdeztük a helyieket, és egyeztettünk néhány munkással is.

A temető üzemeltetése a Pietas Kft. és a Borostyán-Kert Kft. feladata már 2012 óta – de az ezredforduló előtti időkre visszamenőleg is ugyanez a két cég felelt a temetkezési szolgáltatásokért a városban, akkoriban még betéti társaság formájában. Több ponton módosították már a temetőszabályzatot, és ezek következtében a sírköves vállalkozók lehetőségei beszűkültek, ugyanis a változtatások megnehezítették a kőmegmunkálók megélhetését. Ráadásul a temetőben végzett munkák után fizetendő díjak jelentősen emelkedtek, mindezt úgy, hogy a szolgáltatás színvonala nem javult, és állítólag szakember nélkül rakják le a sírköveket.

Így kerül ki egyre több pénz a gyászoló családok pénztárcájából

Az Agóra Szolnoki Közéleti Egyesület több alkalommal felhívta már a figyelmet a szolnoki temetkezéssel kapcsolatos ügyekre: számtalanszor nyilvános közösségimédia-bejegyzést tett közzé, a szervezet képviselői pedig a médiában is felszólaltak. Az egyik ilyen poszt egy 2025 tavaszán bevezetett szabálymódosításra hívta fel a figyelmet, amely komoly felháborodást váltott ki a kőmegmunkálók körében.

Az ekkor érvénybe lépett új előírás szerint a régi síremlékek bontását – például akkor, ha a hozzátartozók új síremléket szeretnének a helyére – kizárólag a temető üzemeltetője végezheti el.

Ez a gyakorlat a szakmában dolgozók szerint monopolhelyzetet teremt, hiszen a sírköves vállalkozók így kiszorulnak a munkafolyamat egyik alapvető részéből. Mivel a bontás elengedhetetlen lépése egy új síremlék felállításának, az üzemeltető gyakorlatilag kulcsszereplővé válik minden ilyen munkánál, ami jelentős piaci előnyt biztosít számára. Mindez nemcsak a vállalkozók megélhetését veszélyezteti, hanem tovább növeli a költségeket is, hiszen a családoknak így kevesebb választási lehetőségük marad, és kénytelenek az üzemeltető által megszabott feltételekhez alkalmazkodni.

Az új szabályzat szerint ráadásul a temetőben dolgozó vállalkozóknak napi 10 ezer forintos „belépődíjat” kell fizetniük a munkavégzésért (tisztításért „csak” 5 ezer forintot), amelyen felül minden egyes behajtásért további 1000 forintot számolnak fel.

Ez indokolatlanul növeli a költségeket, amelyet közvetve szintén a gyászolók kénytelenek megfizetni. A folyamatos díjfizetési kötelezettség és a korlátozások együtt olyan terhet jelentenek, amely ellehetetleníti a független sírkövesek működését, miközben tovább erősíti az üzemeltető piaci fölényét.

További vitát vált ki az a gyakorlat is, amely a búcsúztatás módjához köt külön díjat.

Amennyiben a hozzátartozók nem katolikus egyházi szertartás szerint kívánnak elbúcsúzni az elhunyttól, 10 ezer forintos díjat kell fizetniük, amely az egyház kasszájába kerül.

Mindez különösen annak fényében kelt felháborodást, hogy a szolnoki temető – tulajdonosi viszonyaitól függetlenül – köztemetőként működik, önkormányzati szervezésben és egy magáncég bevonásával.

A temetési költségek Szolnokon akár 100 ezer forinttal csökkenthetők lennének

Az üzleti modell jól látható: a temetőt üzemeltető magáncég az elmúlt években százmilliós nagyságrendű nyereséget realizált a működésből, miközben a rendszerben megjelenő díjak folyamatosan emelkednek.

A jelenlegi díjszabás alapján az eltemettetőket több külön tétel megfizetésére kötelezik: egy síremlék elbontása 20 ezer forintba kerül, egy új síremlék létesítése további 20 ezer forint, nagyméretű síremlék esetén pedig 35 ezer forintot kell fizetni. Az üzemeltető a síremlék telepítéséhez kapcsolódóan egy további, 30–40 ezer forintos díjat is felszámol a „telepítési engedély” kiváltásáért – az Agóra Egyesület rámutat, hogy ezzel gyakorlatilag építéshatósági szerepkörben lép fel, miközben ilyen jellegű jogosítvánnyal nem rendelkezik. Összességében így egy síremlék felállítása esetén – minden érdemi ellenszolgáltatás nélkül – akár 70–85 ezer forintos többletköltség is keletkezhet.

A kialakult helyzetre vonatkozóan több megoldási javaslat is megfogalmazódott. Az Agóra szerint a temető gazdaságosabb és átláthatóbb üzemeltetése mellett akár jelentős megtakarítást is el lehetne érni. A szervezet meglátása alapján a jelenlegi rendszer átalakításával a temetési költségek Szolnokon akár 100 ezer forinttal is csökkenthetők lennének, ami komoly segítséget jelentene a gyászoló családok számára. A jelenlegi rendszer nemcsak őket terheli meg, de vesztese lehet az a város egésze is a működésnek: miközben néhány magánszemély évente sokmilliós nyereséget realizál, addig Szolnok költségvetése éves szinten tízmilliós nagyságrendű bevételtől esik el.

A szolgáltatás színvonala azonban nem tükrözi a beszedett összegek mértékét, az emberek szerint ugyanis a temető állapota méltatlan – gondozatlanság, elburjánzó növényzet, megrongált sírok és általános rendezetlenség jellemzi, miközben az árak sokak számára már megfizethetetlen szintre emelkedtek. A pénzügyi adatok is erősítik a nyerészkedésre vonatkozó kritikákat: a társaságnak az elmúlt tíz évben ebből a tevékenységből megközelítőleg 140 millió forint adózott eredménye keletkezett.

A rendszerben tehát egyértelműen kirajzolódik, hogy indokolatlan költségeket háríthatnak át mind a szakemberekre, mind az elhunytak hozzátartozóira.

A helyzetben azonban politikai szempontból korántsem semleges.

Fidesz-szál húzódhat a háttérben

Dr. Kovács Beáta, az Agóra Szolnoki Közéleti Egyesület elnöke 2025 októberében a Szol24-nek nyilatkozva arról beszélt: sokak számára egyértelmű az a feltételezés, hogy a városvezetés vagy annak egy része tudatosan fékezi a probléma rendezését. Hozzátette, hogy a jelenlegi struktúra még évekkel ezelőtt, a Fidesz irányítása alatt alakult ki, és bár az önkormányzati gazdasági társaságok időközben változtak, a rendszer haszonélvezője mindvégig ugyanaz maradt.

Mint fogalmazott:

„A verseny kizárásával a monopolhelyzetben lévő gazdasági társaság olyan árakat kérhet a temetőn belüli szolgáltatásokért, amilyeneket nem szégyell – és ez a számokból sajnos látszik is. Ez az emberi méltóságot is közvetlenül érinti. Az első kérdés, hogy egyáltalán el tudom-e temettetni az elhunyt hozzátartozómat. Már ez önmagában sok esetben megalázó helyzetet teremt. A másik pedig, hogy a családok túlnyomó többségének meghatározott anyagi kerete van, és nagyon nem mindegy, hogy abból milyen temetkezési kellékeket, illetve szolgáltatásokat tudnak megvásárolni. Nap mint nap történnek emiatt rendkívül szomorú, megalázó és elkeserítő esetek.”

A Magyar Jelennek nyilatkozó helyiek az eddig leírtakat megerősítették: az árak megszaladtak, a temetőüzemeltetési szolgáltatás minősége kifogásolható, és a fideszes befolyás egyértelmű. Megtudtuk azt is, hogy a háttérben Balla György fideszes képviselő neve is felmerül – aki Szolnok alpolgármestere is volt 2010 és 2014 között –, ez pedig azt a benyomást erősíti, hogy az üzemeltető magáncégek komoly politikai háttérrel működnek.

Írásban fordultunk a temető üzemeltetőjéhez

Lapunk felkereste a temető üzemeltetéséhez kapcsolódó Pietas Kft.-t és Borostyán-Kert Kft.-t. Megkeresésünkben az alábbi kérdéseket tettük fel:

• Mivel indokolják azt a gyakorlatot, amit a 2025 tavaszán bevezetett temetőszabályzat tartalmaz, miszerint a bontási munkálatokat csak az üzemeltető végezheti el? Hogyan vélekednek arról a felvetésről, hogy ez a szabálypont monopolhelyzetet teremt a sírkőbontás végzésére vonatkozóan, és kizárja a sírköves vállalkozókat az őket érintő munkafolyamat egyik alapvető részéből?
• Az országos viszonylathoz képest Szolnokon magasabbak a temetkezési szolgáltatások díjai. Ez minek köszönhető?
• Miért volt szükséges bevezetni egy 5/10 ezer forintos díjat a vállalkozók munkavégzéséhez?
• Terveznek-e további díjemeléseket vagy szabályozási változásokat a közeljövőben?

Frissítés: A temetőgondnokság válasza

Megkeresésünkre a Borostyán-Kert Kft. temetőgondnoksága képviseletében a temetővezető válaszolt.

A bontási munkálatok szabályozását illetően elmondta:

„A szövegkörnyezetből úgy ítélem meg, hogy félreértés történt: A bontási kötelezettség kizárólag a lejárt, újra meg nem váltott sírhelyeken található síremlékekre vonatkozik. Ezeknek a síremlékeknek a tulajdonjoga a sírhely megváltásának lejártával – amennyiben a tulajdonos nem intézkedik – a temetőre száll. Az elbontása egyben előkészítése a sírhely újraértékesítésének, ami az üzemeltető törvényi kötelezettsége. Az aktív, megváltott sírhelyek esetében a síremlék magántulajdon, így a sírhely felett rendelkezni jogosult dönt arról, hogy melyik vállalkozót bízza meg a munkával.”

A felvetődő monopolhelyzet kritikájára vonatkozóan hozzátette:

„A temetőszabályzat kialakítása során a tulajdonos és az üzemeltető jogi képviselői részéről is kiemelt kontroll érvényesült, a módosítás célja pedig a temető rendezettségének és biztonságának fenntartása volt. Úgy gondoljuk, hogy a szabályozás nem eredményez monopolhelyzetet, mivel kizárólag azokra az esetekre vonatkozik, amikor a sírhely már nem áll rendelkezés alatt, és az üzemeltető felel azért, hogy a sírhely újra értékesíthető legyen. A temettetők döntési szabadsága a saját sírhelyükön és síremléküket illetően továbbra is teljes mértékben biztosított.”

A temetkezési díjak alakulása tekintetében közölte:

„Cégünk több mint harminc éve dolgozik a temetkezés területén. Azt tapasztaljuk, hogy a temetkezési szolgáltatások árai nem hasonlíthatók össze egyszerűen, mivel minden temetés egyedi, és több, szabadon választható elemből épül fel. Abban próbáltunk az évek során következetesek lenni, hogy a temetést illetően minden árkategória megtalálható legyen. Az árakat jelentősen befolyásolja például a választott koporsó vagy urna típusa, a szertartás jellege, a kiegészítő szolgáltatások: ravatalozás, szónok, zenei szolgáltatás, dekoráció, sírhely, a sír mélysége stb. Ugyanazon temetőben is előfordulhat többszörös árkülönbség attól függően, hogy a család milyen szolgáltatásokat tart fontosnak, s milyen árfekvésű temetkezési kelléket vásárol. Nálunk a legegyszerűbb megoldásoktól kezdődnek a lehetőségek, és a temetési tanácsadó munkatársak segítségével, árajánlat áttekintése után, teljes mértékben az egyéni igényekhez igazítható. Ez a rendszer biztosítja, hogy minden temettető család a saját anyagi lehetőségeinek és elképzeléseinek megfelelően hozhasson döntést.”

A vállalkozói díjakra vonatkozóan megtudhattuk:

„A temetőszabályzat 2026 áprilisától hatályos módosítása egységesítette a vállalkozói munkavégzés díjazását. A módosítás célja az volt, hogy a több napos munkafolyamatokhoz igazodó, átláthatóbb rendszer jöjjön létre, valamint hogy a temető fenntartásához kapcsolódó költségekhez a területen munkát végző vállalkozók is arányosan hozzájáruljanak. (Különösen annak fényében, hogy egy-egy síremlék elkészítése ma már sok esetben jelentős, akár milliós nagyságrendű beruházást jelent a megrendelők részéről.)”

A válaszban továbbá szerepelt:

„A korábbi szabályozás megkezdett napokra vetítve határozta meg a (10 000 Ft / megkezdett nap) díjat, azonban a gyakorlati tapasztalat az volt, hogy a többnapos munkafolyamatok adminisztratív szempontból jellemzően egy napként kerültek elszámolásra. Egy síremlék elkészítése ugyanakkor tipikusan többnapos folyamat (alapozás, betonozási munkák, szerkezeti elemek elhelyezése, majd a fedkövek és kiegészítők felhelyezése), így az új szabályozás ezt a valós munkavégzési időt veszi alapul. Amennyiben a módosítás előtt a szabályzat előírásának megfelelően járt el a sírköves, abban az esetben most nem tapasztal áremelkedést. Ezzel a módosítással párhuzamosan megszüntetésre került a síremlékállítási engedély díja, amelyet korábban a sírhely felett rendelkezni jogosultak fizettek meg, így ez a költség a temettetők számára már nem jelent terhet.”

A jövőbeli változtatásokkal kapcsolatban a levél végén a temetővezető elmondta, hogy jelenleg nincs döntés jelentős szabályváltozásokról vagy további díjemelésről. Tájékoztatása szerint minden intézkedésük célja a „jogszerű, rendezett és a temettető családok számára kiszámítható működés biztosítása volt”.

Tiszaföldváron a Mi Hazánk próbálja megakadályozni a díjemeléseket

Nem egyedi esetről van szó: korábban beszámoltunk arról, hogy 2025 szeptemberében Pécsett a képviselő-testület elfogadott egy javaslatot, amelynek következtében a temetkezési díjak átlagban 40–50 százalékkal emelkedtek. Varga Tamás, a Mi Hazánk Mozgalom önkormányzati képviselője nem támogatta az előterjesztést, ami végül egy fideszes képviselő átszavazásával lett elfogadva. Varga hangsúlyozta, hogy a pécsi lakosság költségvetési terheit nem lehet tovább növelni – sok családnak már így is hitelt kell felvenni egy-egy temetés alkalmával.

Szabó Bettina, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője arról tájékoztatta lapunkat, hogy Tiszaföldváron is hasonló, „brutális mértékű” díjemelést próbáltak bevezetni a köztemetőben, amit helyben ideiglenesen sikerült megakadályoznia.

A díjemelések mértékét jól mutatják az egyes konkrét tételek is. A 2023-as árakhoz képest az egy férőhelyes sírhely megváltása 20 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedik, míg a két férőhelyes sír újraváltását 16 ezer forintról 27 ezer forintra tervezik növelni – ez utóbbi esetében csaknem 70 százalékos drágulásról beszélhetünk.

Szabó Bettina a tiszaföldvári önkormányzat jegyzőjének megküldött előzetes véleményében jelezte, hogy nem tartja indokoltnak a díjak jelentős mértékű emelését, és ez aránytalan terhet róna a lakosságra. Kifejtette, hogy a temetkezési költségek jelenleg is magasak, ami miatt több család arra kényszerül, hogy költségtakarékossági okokból az elhunyt hamvait ne temetőben helyezze el. Javasolta továbbá, hogy a díjemelés mértéke legfeljebb az inflációval legyen arányos.

A kép egyre világosabb: több helyen is olyan rendszer alakult ki, amelyben a temetkezés körüli költségek indokolatlanul magasra szöktek, és ennek teljes terhét pedig közvetve vagy közvetlenül, de lényegében a gyászolók viselik.

Kapcsolódó: