Szexképes zsarolásért elítélt hekker a Tisza Párt kémelhárítója

Az Átlátszóhoz eljutott bírósági dokumentumok tanúsága szerint M. T., alias „Buddha” a sértett számítógépéről származó szexképekkel zsarolt meg valakit, váltságdíjat kért és kapott azért, hogy ezeket ne hozza nyilvánosságra az interneten, és emiatt jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Úgy tudjuk, hogy a Tisza Pártból az elmúlt két évben több tucat önkéntest és stábtagot eltávolítottak a „Buddha” által prezentált kémgyanúk alapján, most pedig fontos pozíciót szánnak neki a Belügyminisztériumban, ahol szenzitív adatokhoz férne hozzá a rovott múltú informatikus.

Az Átlátszóhoz eljutott bírósági dokumentumok tanúsága szerint M. T. 2008-ban a sértett számítógépéről származó szexuális tartalmú fotókkal zsarolt meg valakit, 300 ezer forintot kért és kapott azért, hogy a sértettről készült, tőle eltulajdonított szexuális tartalmú felvételeket ne hozza nyilvánosságra az interneten. Emiatt a Fővárosi Törvényszék 2014-ben zsarolás bűntettében és információs rendszer elleni bűncselekményben is bűnösnek találta, és jogerősen egy év felfüggesztett börtönbüntetésre és kártérítés megfizetésére ítélte.

Az első- és másodfokú ítéletekben rögzített tényállás szerint M. T. 2008-ban feltörte a sértett iWiW-profilját, és az e-mail-cím megváltoztatásával kizárta onnan a sértettet. Ezután a feketekez666@gmail.com címről a e-mailt küldött a sértettnek, amelyhez a sértett gépéről megszerzett „szexuális tartalmú” fényképeket csatolt azzal, hogy amennyiben nem szeretné azok közzétételét az iWiW-es adatlapján, akkor fizessen 300 ezer forintot. A sértett a kért összeget két részletben meg is fizette az M. T. által nyitott bankszámlára.

M. T. tagadta a bűnösségét a per során és egy körmönfont magyarázattal állt elő a történtekre, de a bíróság első- és másodfokon is bűnösnek találta zsarolás bűntettében, és információs rendszer elleni bűncselekményben is. Emiatt 2014-ben jogerősen egy év felfüggesztett börtönbüntetésre és kártérítés megfizetésére ítélték.

Boszorkányüldözés a Tiszánál

M. T. 2024 júliusában bukkant fel a Tisza Pártnál egy kibervédelmi javaslattal, amit az addig ott önkénteskedő informatikai szakértő, aki már készítette a kibervédelmi terveket kiegészítve a kockázatelemzéssel, gyenge minőségűnek minősített, valamint M. T. múltját és referenciáját kockázatosnak ítélte. 

Radnai Márk alelnök ezután a szervezetben kémnek minősítette az illetőt, aki a félkész kibervédelmi terveket a kollégáinak átadta és távozott.

A kilépett informatikus által készített tervekben szerepelt egy tapasztalt szakértőkből álló kibervédelmi névsor, akik közül később valakit az akkori munkahelyéről eltávolítottak emiatt. Ez a forrás arra is felhívta az Átlátszó figyelmét, hogy a discordos és a Tisza Világ appos adatszivárgások is akkor történtek, amikor „Buddha” felelt az informatikai biztonságért, tehát az általa kiépített kibervédelem – finoman fogalmazva sem – működött az elvárható szinten.

Egy másik forrás 2024 szeptemberétől vett részt a párt munkájában, „HR-támogatói” tevékenységet végzett. Feladatkörének része volt az újonnan jelentkezők ellenőrzése is nyílt forrásokból elérhető információk alapján. Őt 2024 végén nyilvánították kémnek és küldték el, miután gyanússá vált neki M. T. tevékenysége. A forrás állítása szerint M. T. több tucat lojális önkéntest távolított el a szervezettől – például „fideszes ügynök” vádjával –, paranoid légkört teremtett, és „erkölcstelenül bánt a nőkkel”.

Egy harmadik forrás szintén a nőkkel való bánásmódot említi, úgy emlékszik, hogy M. T. felelősségre vonását is tervezték egy női önkéntes állítólagos zaklatása miatt, amit aztán a „Henry-ügy” elsodort. 

A zaklatási ügyben állítólag érintett nőt az Átlátszó is felhívta, aki nem erősítette meg, de nem is cáfolta értesülésüket: a Tisza Párt sajtóosztályához irányította őket, akik semmit nem válaszoltak az ezzel kapcsolatos kérdésükre sem.

Beszéltek olyan érintettel is, aki az időbeli egybeesés miatt még azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy valamilyen módon maga M. T. „generálhatta” a „Henry-ügyet” a bizalom visszaszerzésére a pártban: az elhíresült üzenetváltás a Session nevű applikáción zajlott „Henry” és „Gundalf” között, ahol nem lehet név, telefonszám vagy e-mail-cím alapján keresni a felhasználókat, hanem ahhoz egy speciális kódra volt szükség, amit csak az érintett adhatott meg.

Rajtuk kívül több más egykori tiszás önkéntessel is beszélt az Átlátszó, akiket úgy távolítottak el a pártapparátusból, hogy „kém, neres, ügynök vagy áruló” váddal illették őket. A pártvezetés ráadásul anélkül zárta ki a megvádoltakat, hogy tájékoztatta volna őket a gyanúsnak ítélt körülményekről, vagy módot adott volna a védekezésre.

Már 2019-ben titkosszolgálati eszközöket importált volna

Az Átlátszó birtokába került dokumentumok tanúsága szerint M. T. 2019-ben jogi szakvéleményt rendelt egy budapesti ügyvédi irodától két, a szakvélemény szerint titkosszolgálati/haditechnikai eszköznek minősülő informatikai termék magyarországi forgalmazásának lehetőségeiről, ezeket az eszközöket az általa Nagy-Britanniában alapított Stohastik Ltd. nevű cég forgalmazta volna. Emiatt már akkor, jóval a Tisza Párt színre lépése előtt a kémelhárítás látókörébe került.

Ez azért fontos, mert a választási kampány hajrájában kirobbant „Henry-ügyet” a liberálglobalista és a kormánypárti sajtó radikálisan eltérő módon keretezte: a Direkt36 tényfeltáró cikke és Szabó Bence rendőrszázados ahhoz készült interjúja azt sugallta, hogy az állami titkosszolgálat mondvacsinált indokkal indított politikai célú műveletet a Tisza Párt informatikusai ellen a párt informatikai rendszerének bedöntésére, miközben a kormányzati kommunikáció ezzel szemben „ukrán/tiszás kémügyként” próbálta magyarázni a történetet a választás előtt.

A valóság azonban ezúttal mindkét verziónál bonyolultabbnak tűnik. Amint arról már beszámolt az Átlátszó, nagyon valószínűtlen, hogy a fiatal tiszás informatikust, „Gundalfot” megkörnyékező, a Tisza Párt bedöntését tervező, „Henry” álnéven üzengető támadó mögött az Alkotmányvédelmi Hivatal hivatásos állománya állt volna.

Az illegális, fekete politikai műveletekre – titkos megfigyelésekre, szenzitív adatok megszerzésére – ugyanis az Átlátszó értesülései szerint nem őket, hanem egy részben volt nemzetbiztonságiakból álló, politikai lejáratásokra specializálódott, nagyon jól fizetett privát különítményt használt a korábbi, fideszes hatalom, akiknek nem a Tisza volt az első munkájuk: évek óta az ellenzékre dolgoztak illegális, titkosszolgálati módszerekkel.

Az Alkotmányvédelmi Hivatalnál dolgozó forrás szerint ugyanakkor az állami titkosszolgálatnak több legális oka is volt arra, hogy „Buddhát” és „Gundalfot” megfigyelje.

A szexképes büntetőügytől kezdve a titkosszolgálati eszközök importján, a rejtett kamera beszerzésén, a „Gundalf” által utólag dezinformációnak  mondott külföldi beszervezési kísérleten át „Henry” kilétének és szerepének felderítéséig.

Ennek az állami akciónak nem feltétlenül „a Tisza Párt bedöntésére” kellett irányulnia, a megkérdezett szakértők szerint ilyen esetekben a titkosszolgálat hivatalból vizsgálódik, az ellenzéki pártoknál is nyomoznia kell a kémek és a befolyásolás után.

Hekkerből lesz a legjobb kémelhárító?

A választás előtt nagy visszhangot kapott ügyben megtépázott tekintélyű és a politika kiszolgálójává és/vagy céltáblájává vált Alkotmányvédelmi Hivatal valódi szerepét a „Henry-ügyben”, és úgy általában az Orbán-korszak politikai motivációjú titkos megfigyelési ügyeiben egy, az új kormányzat által lefolytatott alapos vizsgálat bizonyára tisztázni fogja.

Ahogyan azt is, hogy az elmúlt tizenhat évben a politikai ellenzék elleni titkos műveletek végrehajtói hozzáférhettek-e az állami titkosszolgálatoktól vagy más belügyi nyilvántartásokból származó információkhoz, hogy pontosan kik szivárogtattak folyamatosan a Tisza Párttól információkat és adatbázisokat a választás előtt, valamint hogy milyen illegális kép- és hangfelvételek készültek a Tisza – és korábban más ellenzéki pártok és politikusaik – lejáratására vagy kompromittálására, kik készítették azokat, hogyan jutottak el azok a kormánypropagandához, vagy kik váltak azóta is zsarolhatóvá általuk.

Továbbá remélhetőleg azt is, hogy volt-e alapja az Alkotmányvédelmi Hivatalnál megfogalmazódott gyanúnak „Buddha” és „Gundalf” vonatkozásában, és kicsoda valójában a máig ismeretlen „Henry”?

Mindezt Pósfai Gábor leendő belügyminiszter tegnapi parlamenti meghallgatásán meg is ígérte, ahogyan azt is, hogy nem csupán kivizsgálják, de nyilvánosságra is fogják hozni a 2010 óta elrendelt politikai motivációjú titkos megfigyeléseket.

Valamit nagyon titkolnak a Tiszánál

Az Átlátszó által megkeresett nemzetbiztonsági és kiberbiztonsági területen tevékenykedő források szerint viszont nem biztos, hogy olyanra kellene rábízni ennek a fontos vizsgálatnak a lefolytatását, aki után esetleg jogosan és nem politikai motivációból vizsgálódott az állami titkosszolgálat, és/vagy aki talán érintett vagy felelős lehet a tiszás adatszivárgásokban, esetleg terhelő információk vagy felvételek birtokában lehet tiszás politikusokról, ezért nem tekinthető kívülállónak és elfogulatlannak az ügyben.

Úgy tudni, hogy a Tisza Párt mindennek ellenére fontos pozíciót szán M. T.-nek a Belügyminisztériumban, ahol szenzitív adatokhoz férne hozzá, sőt az Átlátszó meg nem erősített értesülései szerint talán még a polgári titkosszolgálatok felügyeletét is rábíznák.

A témával kapcsolatban a múlt héten kérdéssort küldött az Átlátszó a Tisza Pártnak és Pósfai Gábor belügyminiszter-jelöltnek: arról érdeklődtek, hogy tisztában voltak-e az informatikus múltjával, és hogy a fentiek tükrében alkalmasnak tartják-e „Buddhát” bármilyen szenzitív, belügyi pozícióra? Ha alkalmasnak tartják, milyen pozícióról van szó konkrétan? Választ senkitől nem kaptak.

A Nemzeti Nyomozó Irodától azt kérdezték, hogy helytálló-e az az értesülés, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal már februárban, Szabó Bence százados interjújának megjelenése előtt feljelentette „Henry”-t a lefoglalt informatikai eszközökön talált üzenetváltás miatt? Válasz tőlük sem érkezett.

A Központi Nyomozó Főügyészségtől azt kérdezték, hogy eredményre vezetett-e már a Transparency International Magyarország és Tényi István feljelentése nyomán indult, a titkosszolgálati beavatkozást vizsgáló nyomozásuk az ügyben? Innen azt a választ kapták, hogy „az ügyben hivatali visszaélés bűntette miatt – 2026. április 9-e óta – nyomozás van folyamatban a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen, amelyről a büntetőeljárás érdekeire tekintettel további adat jelenleg nem közölhető”.

Az Átlátszó M. T.-t, alias „Buddhát” személyesen is szerette volna megszólaltatni a cikkben szereplő ügyekkel kapcsolatban, de bár keresték, nem sikerült elérniük. Mivel önszántából még nem lépett a nyilvánosság elé, a cikkben csak a monogramját használták.

Pedig a most felálló új kormánynak elemi érdeke lenne, hogy a közvélemény tisztán láthasson ebben az eléggé zavaros ügyben, mert ha a kormánypárton belüli játszmázásba fullad a vizsgálat, azzal komolytalanná válik a rendszerváltás ígérete. A titkosszolgálatokat felügyelő politikai pozícióra pedig a megújulás jegyében feddhetetlen – vagy legalább a Rogán-korszakban regnáló Farkas Örsnél feddhetetlenebb – szakembert illene kiválasztani. A sajtómegkeresések megválaszolására tett ígéretekről nem is beszélve – vonja le a végső konklúziót az Átlátszó.

Kapcsolódó: