Hegedűs Zsolt a hantavírusról: „Ez nem Covid 2.0”
Kép forrása: Portfolio
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szerint nincs ok pánikra a hantavírussal kapcsolatban, Magyarországon jelenleg nincs közvetlen járványügyi fenyegetés. A politikus a Facebook-oldalán reagált azokra a hírekre, amelyek az elmúlt napokban egy Arad megyei eset kapcsán jelentek meg.
A vasárnap késő este közzétett bejegyzésében a miniszter azt írta, nincs ismert magyar fertőzött, nem ismert olyan magyar ember, aki kontaktusba kerülhetett a járványban érintett bármelyik személlyel,
„tehát nincs közvetlen hazai járványügyi fenyegetés”.
A miniszter hangsúlyozta: a hantavírus valós és komolyan veendő fertőzés, de jelenleg alacsony lakossági kockázatú járványügyi helyzetről van szó. Mint írta, a vírusokat rágcsálók terjesztik, és két fő csoportjuk ismert: az Európában és Ázsiában előforduló „óvilági”, valamint az amerikai kontinensen jelen lévő „újvilági” hantavírusok.
A politikus állítása szerint a legtöbb hantavírus nem terjed emberről emberre. A fertőzés jellemzően fertőzött rágcsálók vizeletével, ürülékével vagy nyálával szennyezett por belélegzésével alakul ki.
Hozzátette: kivételt jelent az Andok-vírus, amely ritkán, szoros és tartós kontaktus esetén emberről emberre is terjedhet.
„A jelenlegi ismeretek szerint az Andok-vírus nem terjed könnyen alkalmi kontaktus során, nem viselkedik Covid-szerű pandémiás vírusként, és nincs bizonyított jelentős tünetmentes terjedése” – írta a miniszter.
„Ez nem Covid 2.0” – jelentette ki Hegedűs Zsolt, hozzátéve, hogy a Covid–19 könnyen terjedhet emberről emberre cseppfertőzéssel vagy légúti aeroszol útján, akár tünetmentes személyről is, a hantavírusok többsége ezzel szemben nem emberről emberre, hanem elsődlegesen rágcsálóeredetű, azaz állatról emberre terjedő fertőzésként jelenik meg. Az emberről emberre terjedni képes Andok-vírus is jellemzően csak szoros kontaktus során terjed.
Mint írta: ez alapvetően eltérő járványdinamikát jelent a Covid–19-től.
Leszögezte: „A jelenlegi tudományos ismeretek alapján rendkívül valószínűtlen, hogy ebből újabb világjárvány vagy »Covid 2.0« alakuljon ki.”
A politikus megerősítette: hazánkban a hantavírus-fertőzések ritkák, 2015 és 2024 között évente 2–16 esetet regisztráltak. Hozzátette, hogy Magyarországon elsősorban a Puumala és a Dobrava–Belgrade hantavírus fordul elő, míg az amerikai típusok természetes környezetben nem találhatók meg.
Jelenleg nem áll rendelkezésre széles körben alkalmazott, nemzetközileg elfogadott hantavírus elleni vakcina, de nincs olyan járványügyi helyzet, amely tömeges oltási programot indokolna, nem várható széles körű közösségi terjedés – írta a miniszter.
Hozzátette, a fő megelőzés a rágcsálók távoltartása és a biztonságos takarítás. A megelőzésben fontos az élelmiszerek zárt tárolása, a rések, nyílások lezárása, a rágcsálómentesítés, zárt helyek szellőztetése, a rágcsálóürülékkel szennyezett por felkavarásának kerülése.
„A rágcsálóürüléket nem szabad szárazon söpörni vagy porszívózni, mert ez növelheti a vírussal teli részecskék belégzésének kockázatát. Ilyen esetekben először nedves fertőtlenítést kell alkalmazni” – hívta fel a figyelmet Hegedűs Zsolt.
Kiemelte, ha valaki rágcsálókkal vagy rágcsálóürülékkel szennyezett környezetben tartózkodott, és ezt követően láz, erős levertség, izomfájdalom, fejfájás, hányinger, hasi panaszok vagy egyéb szokatlan tünet jelentkezik, érdemes háziorvoshoz fordulni, és jelezni az „esetleges rágcsálóexpozíciót”.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
