Gaudi-Nagy Tamás cáfolja Magyar Péter kegyelmi üggyel kapcsolatos vádjait

„A kegyelmi kérelmet nem én írtam, nem én nyújtottam be, semmilyen lobbitevékenységet nem végeztem, és semmilyen tisztességtelen, az ügyvédi hivatás szabályaival össze nem egyeztethető lépést nem tettem K. Endre ügyében. A döntést pedig végképp nem én hoztam” – szögezte le Gaudi-Nagy Tamás közleményében. A jogász hangsúlyozta: a Budapesti Ügyvédi Kamara 28 éve bejegyzett tagjaként kizárólag védőként járt el a felülvizsgálati és az ahhoz kapcsolódó egyéb eljárásokban.

Mint írja, Magyar Péter miniszterelnök a tőle megszokott hazug és vádaskodó üzemmódban a mai napon a K. Endre kegyelmi ügyében tartott sajtótájékoztatóján példátlan támadást indított az ügyvédi hivatásrend, és ezáltal az igazságszolgáltatás jogállami működése ellen.

A bejegyzés szerint Magyar Péter Gaudi-Nagy Tamás nevét ki nem mondva, de trükkösnek gondolt módon a személyére közvetlenül utalva azt a valótlan állítást tette, hogy K. Endre kegyelmi kérelmének ügyében érdemi szerepet játszott.

„Ő is tudja, hogy ez nem így volt, mégis hazudik velem kapcsolatban. Ezért voltam kénytelen ma délelőtt, a sajtótájékoztatót követően egy rövid üzenetben azt válaszolni a Tisza-pártsajtó szerepét az egykori Pravda és Népszabadság stílusában gyakorló 444.hu, hvg.hu, 24.hu és telex.hu perceken belül, összehangoltan hozzám intézett megkereséseire, hogy:

»Magyar Péter álláspontom szerint egy gyáva, nárcisztikus és hazug uszító, aki kormányzás helyett pótcselekvésekkel és a Tisza-kormánnyal szemben kritikus személyek elleni hergeléssel tölti az idejét.

Az üggyel kapcsolatos további közlések megfelelő időben megtételre kerülnek«” – emlékeztet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

Gaudi-Nagy Tamás szerint az ügyben tett korábbi nyilatkozatai vagy puszta tájékozatlanságból, vagy politikai bosszúvágytól fűtött rosszindulatból kerülték el Magyar Péter és udvari médiája figyelmét. Az ügyvéd úgy véli, az utóbbi forgatókönyv a valószínűbb. A körülmények ugyanis ezt igazolják, hiszen az elmúlt időszakban – beleértve a választási kampányt is – nyíltan hangoztatta a Tisza-vezérrel és kormányával kapcsolatos kritikus véleményét.

„Ráadásul tegnap még vészjósló módon azt közölte Magyar Péter, hogy a kegyelmi kérelmen ügyvédi ellenjegyzés szerepel, és nyilvánosságra hozzák ennek az ügyvédnek a nevét. A kérelmen ügyvédi ellenjegyzés nincs, tehát ismét hazudott és hergelt szokásához híven” – hangsúlyozta, még egyszer kiemelve:

a kegyelmi kérelmet nem ő írta, nem ő nyújtotta be, semmilyen lobbitevékenységet nem végzett, és semmilyen tisztességtelen, az ügyvédi hivatás szabályaival össze nem egyeztethető lépést nem tett K. Endre ügyében.

A döntést pedig végképp nem ő hozta meg. A Budapesti Ügyvédi Kamara 28 éve bejegyzett tagjaként kizárólag védőként járt el a felülvizsgálati és az ahhoz kapcsolódó egyéb eljárásokban.

Magyar Péter szembeszállt az ügyvédi szakmával

Az ügyvéd azt is javasolta Magyar Péternek, hogy kérdezze meg erről a „Vidéki prókátorként” ismertté vált dr. Fülöp Botondot. Ő volt az az ügyvéd, aki a kegyelmi döntést tartalmazó kúriai felülvizsgálati határozat nyilvánosságra hozatalával kirobbantotta a kegyelmi botrányt, és aki a minapi nyilatkozatában keményen bírálta a miniszterelnök mostani ámokfutását. Gaudi-Nagy Tamás messzemenően egyetért kollégája azon állításával, hogy

„egy ügyvédet sem érhet semmilyen hátrány az általa ellátott megbízás tárgya, illetve a megbízó személye miatt”. 

„A kolléga bizonyára azt is el tudná magyarázni a miniszterelnöknek, hogy nem kellene visszatérni az 1950-es évek koncepciós pereinek azon gyakorlatához, amikor az ÁVH az elítélt rendszerellenséget az ítélet kihirdetése után a védőügyvédjével együtt vitte a fegyházba” – hívja fel a figyelmet Gaudi-Nagy Tamás.

A leírtak fényében Gaudi-Nagy Tamás felszólította Magyar Péter miniszterelnököt, hogy azonnali hatállyal állítsa le a személye, és közvetve a teljes ügyvédi kar ellen indított sajtó- és gyűlölethadjáratot. Ellenkező esetben a miniszterelnök és a jogsértésben részt vevők ellen a jogi eszközök teljes tárházával fog fellépni. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a személyiségi jogi eljárásokat a hivatásrend megvédésének közérdekűsége is indokolja.

Az ügyvéd egyúttal arra kérte a kamarák és a szakmai érdekképviseletek vezetőit, hogy emeljék fel a szavukat a miniszterelnök kártékony fellépése ellen. Hangsúlyozta, hogy a kormányfő ügyvédellenes uszítása veszélyezteti az igazságszolgáltatás működését, és alkalmas a kar iránti közbizalom aláásására.