Június negyedikén nem számított semmi, csak a határon túli magyarok melletti kiállás

Hatalmas tömeg gyűlt össze csütörtök este a román nagykövetség előtt Fejes Rudolf Anzelm atyáért. A határon túli magyarságot támogató demonstráción a nemzeti oldalról érkezett szervezetek mellett a politikai spektrum szinte minden oldala képviseltette magát – egyedül a Tisza áradása maradt el.

Lapunk főszerkesztője, Horváth Tamás és újságírója, Lipták Tamás pontosan egy hete hirdette meg azt a szolidaritási tüntetést, amellyel a román államhatalom által a premontrei rendházból kilakoltatott nagyváradi apát, Fejes Rudolf Anzelm mellett kívántak kiállni. A felhívásra mintegy ezres tömeg gyűlt össze a román nagykövetség előtt, soraikban a nemzeti oldal számos képviselőjével. Lipták Tamás külön köszöntötte azokat a közösségeket, amelyek tagjai személyesen is védelmezték a rendházat a korábbi kilakoltatási kísérleteknél: a Légió Hungária, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Bűnvadászok, valamint a Mi Hazánk Mozgalom jelenlévőit zúgó taps fogadta.

Üzent az apát

Este hét óra után néhány perccel kezdődött el a szolidaritási rendezvény, amelyet a Himnusz közös eléneklése nyitott meg Vári-Kovács Péter vezetésével. Az esemény első felszólalója a nagyváradi premontrei apátság jogi képviselője, Varga Andrea volt. Ő ezúttal Fejes Rudolf Anzelm atya üzenetét tolmácsolta a jelenlévőknek, aki a kezdetektől támogatta a demonstrációt, hangsúlyozva: azt szeretné, ha ez valóban az összmagyarság nemzeti ügyévé válna. Az apát gondolatai helyenként meghatóak, máskor a véres valóságot elénk táróak voltak. Egy biztos: a küzdelem nem ért véget, és az atya ebben a harcban ránk is számít.

A következő szónok Moys Zoltán, a méltán népszerű Hazajáró író-rendezője volt, aki szintén megosztotta gondolatait a hallgatósággal.

„Trianonban mi megtanultunk egy leckét örökre: attól, hogy valami le van írva és meg van pecsételve, még nem biztos, hogy igaz” – mondta Moys.

Nem akarunk világnézetileg függetlenek lenni

„Világnézeti értelemben mi nem vagyunk, nem is lehetünk, de nem is akarunk függetlenek lenni. A közéleti, politikai influenszerekre ez talán még inkább igaz kell, hogy legyen” – mondta a rendezvényt moderáló Lipták Tamás, mielőtt az Egy Női Hang a Nemzetért formáció tartalomgyártóját, Stichmann Korinát a mikrofonhoz szólította.

„Ami Nagyváradon történik, az minden magyar ügye” – szögezte le a fiatal influenszer.

„A magyar örökség nem felszámolható, Fejes Rudolf Anzelm atya nem lakoltatható ki” – kezdte felszólalását Binder.

Románia a Tiszáig tartott volna, a Tiszát azonban nem érdekelte Románia jogtiprása

A KDNP mellett a Fidesz is élt a lehetőséggel, és Szűcs Gábort küldte a rendezvényre. A politikus az elmúlt tizenhat év nemzetpolitikai sikereiről beszélt, amelyek között el kell ismerni, valóban akadtak értékes, előremutató intézkedések. Szűcs beszédében komoly eredménynek nevezte, hogy a határon túli magyarság ellen folyamatosan hergelő pártok az áprilisi választáson éppen csak súrolták az egyszázalékos eredményt. „Ez is egy százalékkal több, mint ami kellene” – tette hozzá.

Imádkozzunk, ahogy Jézus tanította

„Gyalázatos, ami Nagyváradon történik az emberi jogokra és a jogállamiságra oly kényesen ügyelő Európai Unió területén” – mondta beszéde elején a Mi Hazánk európai parlamenti képviselője, dr. Borvendég Zsuzsanna. Szerinte különleges jelentősége volt annak, hogy éppen június negyedikén gyűltek össze Románia nagykövetsége előtt, hiszen 106 évvel ezelőtt a nagyhatalmak halálra ítélték hazánkat és nemzetünket.

Borvendég Zsuzsanna szerint a nagyváradi események is bizonyítják: messze vagyunk még a céltól, az egészséges nemzeti önbecsüléstől és az egyéni érdekek felett álló honszeretettől.

Emlékeztetett: ma is hallani olyan magyar nyelvű hangokat, amelyek román belügynek tekintik a nagyváradi eseményeket.

„A Facebookon még egy-két kommentet és bejegyzést meg kell írni, lehet, hogy ezért nem érnek rá” – jegyezte meg az újságíró, bízva abban, hogy a kormány elkezd végre foglalkozni a nagyváradi eseményekkel is. Ezután felidézte a Nagyváradon történteket, hiszen három alkalommal is jelen volt egy-egy kilakoltatási kísérletnél. „Ez egy össznemzeti ügy kell, hogy legyen, és ezért örülök annak, hogy itt tényleg olyan szervezetek és pártok vannak, amelyeknek megvannak a belpolitikai küzdelmeik, de ebben az ügyben, a határon túli magyarságot érintő kérdésekben ezeket félre tudják tenni.

Ugyanis az az első, hogy magyarok vagyunk, és ezután jön minden!”