Június negyedikén nem számított semmi, csak a határon túli magyarok melletti kiállás

Rengetegen voltak a román nagykövetség előtt csütörtök este, hogy kiálljanak Fejes Rudol Anzelm atya mellett. A tömegben a nemzeti oldalról jött szervezetek mellett a politikai spektrum minden oldaláról érkeztek ismert személyek, hogy támogatásukról biztosítsák a határon túli magyarságot. Csak a Tisza áradása maradt el.

Lapunk főszerkesztője, Horváth Tamás és újságírója, Lipták Tamás kereken egy hete jelentette be azt a szolidaritási tüntetést, melyet a nagyváradi apát, Fejes Rudolf Anzelm melletti kiállásként szerveztek, miután az atyát a román államhatalom kilakoltatta a premontrei rendházból. A román nagykövetség előtt nagyjából ezren gyűltek össze a két újságíró felhívására, közöttük számos nemzeti szervezet. Lipták Tamás külön köszöntötte azokat a mozgalmakat, melyek tagjaik által jelen voltak valamely kilakoltatási kísérletnél: a Légió Hungária, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Bűnvadászok és a Mi Hazánk Mozgalom érdemelte ki ezt a tapsot. 

Rajtuk kívül a román követség előtt megjelent a Magyarok Világszövetsége, a Lelkiismeret '88 csoport, a Magyar Életvédők, valamint az Örökzöld Október Egyesület. A médiaérdeklődés sem volt kicsi, hiszen a Magyar Nemzet, a köztévé, a Hír TV és a PestiSrácok is a helyszínen voltak. A tömegben egyébként megjelent többek között Schiffer András és Ábrahám Róbert is. Az eseményt a Magyar Jelenen élőben is követni lehetett.

Üzent az apát

Este hét óra után néhány perccel kezdődött el a szolidaritási rendezvény, melyet a Himnusz nyitott meg Vári-Kovács Péter előéneklésével. Az esemény első felszólalója a nagyváradi premontrei apátság jogi képviselője, Varga Andrea volt, aki ezúttal nem a saját gondolatait, hanem Fejes Rudolf Anzelm atya levelét közvetítette a jelenlévőknek, aki a kezdedektől támogatta a tüntetést és jelezte, azt szeretné, ha ez valóban az összmagyarság nemzeti ügye lenne. Gondolatai helyenként meghatóak, máskor a véres valóságot elénk táróak voltak. Egy biztos, az atya küzdelme nem ért véget, és ránk is számít ebben.

Moys Zoltán, a méltán népszerű Hazajáró írója, rendezője volt a következő szónok, aki megosztotta gondolatait. 

„Trianonban mi megtanultunk egy leckét örökre: atól, hogy valami le van írva és meg van pecsételve, még nem biztos, hogy igaz” – mondta Moys.

Szerinte van egy kérdés, amire nem kaptunk választ. Arra, hogy hol az igazság, ami szabaddá tesz? Szerinte egy nemzet nem akkor lesz szabad, ha egy bíróság ezt kimondja. Hanem akkor, ha akkor is képes az igazságot kimondani, ha nem áll mögötte hatalom. 

A Hazajáró íróját, rendezőjét Nacsa Lőrinc, a KDNP országgyűlési képviselője követte a színpadon. Szerinte olyan magyar államot kell építeni, amely kiáll mindenkiért akit hátrány ér azért, mert magyar. „Szögezzük le: éjjel rátörni a falat valakire, nem elfogadható. Rátörni a szent mise alatt valakire, nem elfogadható” – mondta, hozzátéve, hogy Magyarországnak jószomszédi viszonyra kell törekednie mindenkivel, amibe a partnerség belefér, de a vegzálás és a kisebbségi jogok csorbítása nem.

Nem akarunk világnézetileg függetlenek lenni

„Világnézeti értelemben mi nem vagyunk, nem is lehetünk, de nem is akarunk függetlenek lenni. A közéleti, politikai influenszerekre ez talán még inkább igaz kell, hogy legyen” – mondta Lipták Tamás, aki a rendezvényt moderálta, mielőtt az Egy Női Hang a Nemzetért influenszerét, Stichmann Korinát szólította a mikrofonhoz. 

„Ami Nagyváradon történik, az minden magyar ügye” – szögezte le a fiatal influenszer.

Mert a nemzet nem ér véget a határon, és aki ezt nem érti, az nem érti sem Trianont, sem a magyar történelmet – szögezte le. Ezután a leköszönő kormánypártokhoz fordulva olvasta a fejükre a fiatal influenszer, hogy sokkal többet is tehettek volna ebben a konkrét ügyben is az elmúlt hónapokban.

Felszólalása után Farkas Márton népdalénekes énekelt a résztvevőknek, aki az elmúlt hónapokban többször is Nagyváradon járt, hogy kiálljon az atya mellett. Őt Binder Csaba, a Mi Hazánk Ifjai elnöke követte, a szervezet ugyanis néhány napja flashmobot tartott a román nagykövetségnél.

„A magyar örökség nem felszámolható, Fejes Rudolf Anzelm atya nem kilakoltatható” – kezdte felszólalását Binder.

A Mi Hazánk Ifjai elnöke azoknak is üzent, akik szerint Trianon-fájdalomcsillapítót kellene bevennie azoknak, akik ezen viccelődnek: szerinte ez a gyógyszer csakis a teljes fizikai revízió lehet. 

Románia a Tiszáig tartott volna, a Tiszát azonban nem érdekelte Románia jogtiprása

A rendezvényre a szervezők minden, a magyar országgyűlésbe jutott pártnak küldtek meghívót és lehetőséget kínáltak a felszólalásra, kiállásra. A Tisza volt az egyetlen párt, amely nemhogy nem élt a lehetőséggel, hogy kiálljon Fejes Rudolf Anzelm atya mellett, de érdemi válaszra sem méltatta a szervezőket. Pedig nem csak hivatalos, de egyéb informális utakon is keresték a szervezők a párt képviselőit, akik már április elején is tudtak mindent az ügyről.

Élt a lehetőséggel a KDNP mellett a Fidesz is, a párt Szűcs Gábort küldte a rendezvényre. A politikus az elmúlt 16 év nemzetpolitikai sikereiről beszélt, melyek között el kell ismerni,valóban voltak értékes, előremutató intézkedések is. Szűcs beszédében fontos eredménynek nevezte, hogy azok a pártok, akik folyamatosan a határon túli magyarság ellen hergeltek, az áprilisi választáson éppenhogy súrolták az egy százalékos eredményt. „Ez is egy százalékkal több, mint ami kellene” – tette hozzá. 

Imádkozzunk, ahogy Jézus tanította

„Gyalázatos, ami Nagyváradon történik az emberi jogokra és a jogállamiságra oly kényesen ügyelő Európai Unió területén” – mondta beszéde elején a Mi Hazánk Európai Parlamenti képviselője, dr. Borvendég Zsuzsanna. Szerinte különleges jelentősége volt annak, hogy éppen június negyedikén gyűltünk össze Románia nagykövetsége előtt,hiszen 106 évvel ezelőtt a nagyhatalmak halálra ítélték hazánkat, nemzetünket. 

Borvendég Zsuzsanna szerint a nagyváradi események is bizonyítják, hogy messze vagyunk még a céltól, az egészséges nemzeti önbecsüléstől, és az egyéni érdekek felett álló honszeretettől is.

Emlékeztetett, hogy ma is vannak olyan magyar nyelvű hangok, amelyek román belügynek tekintik mindazt, ami Nagyváradon történik. 

A rendezvény utolsó felszólalója Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszekresztője volt, aki rendhagyó módon indította beszédét: arra kérte a jelenlévőket, hogy együtt, közösen imádkozzák el a Miatyánkot, ahogyan Jézus tanította azt. Ezután emlékeztetett, hogy míg Orbán Anita tiszás külügyminiszter teljesen jogosan kérette be a Kárpátalja elleni orosz támadás után Oroszország nagykövetét, addig hetek óta tétlenül és szótlanul nézi, mi történik Nagyváradon.

 „A Facebookon még egy két kommentet és bejegyzést meg kell írni, lehet, hogy ezért nem érnek rá” – jegyezte meg az újságíró abban bízva, hogy a kormány elkezd végre foglalkozni a nagyváradi eseményekkel is. Ezután felidézte a Nagyváradon történteket, hiszen háromszor is jelen volt egy-egy kilakoltatási kísérletnél. „Ez egy össznemzeti ügy kell, hogy legyen, és ezért örülök annak, hogy itt tényleg olyan szervezetek és pártok vannak, amelyeknek megvannak a belpolitikai küzdelmeik, de ebben az ügyben és a magyarságot érintő, a határon túli magyarságot érintő ügyekben ezeket félre tudják tenni,

ugyanis az az első, hogy magyarok vagyunk, és ez után jön minden!”

szögezte le beszédében Horváth. A rendezvény zárásaként Vári-Kovács Péter vezényletével énekelte el a közel ezer résztvevő a Boldogasszony Anyánk kezdetű régi himnuszt. A rendezvényen egy gyűjtőláda is körbe ment, melynek tartalmát a szervezők még a helyszínen átadták Varga Andreának, aki azt a nagyváradi apáthoz juttatja el.