Pakusza Zoltán szerint a polgármesterek elleni támadás nem a demokrácia szélesítése

– Mennyire erős egy polgármester legitimációja az adott településen?

– Ha egy polgármestert többször megválasztanak, az nem a véletlen eredménye. Természetesen lehet kritizálni az ilyen vezetők munkáját is, de többször elnyerni egy polgármesteri széket egyértelműen azt jelenti, hogy az illető sok mindent jól csinál.

– Pártállástól függetlenül? 

– Igen. Sok polgármesterrel nem vagyok egy pártban, és sok esetben még a világnézetünk sem egyezik. Gondolhatunk akár Botka Lászlóra, Szeged vezetőjére, vagy Cser-Palkovics Andrásra, Székesfehérvár polgármesterére is. Úgy vélem, ha valaki jól végzi a dolgát, akkor a helyi közösség érdeke az, hogy minél tovább vezethesse és szolgálhassa a települést.

– Milyen erős egy polgármester számonkérhetősége?

– A polgármester nemcsak választott politikai vezető, de a végrehajtásban is komoly szerepe van. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy egy parlamenti képviselő szinte azt mond a felszólalásaiban, amit akar. Azt is megteheti, hogy ciklusokon át meg sem szólal, és ezért semmilyen komolyabb, akár jogi következménnyel nem kell szembenéznie. Ezzel szemben 

egy polgármesternek rendkívül szigorú kártérítési, fegyelmi, büntetőjogi és közjogi felelőssége van. Neki napi szinten kell olyan döntéseket hoznia, amelyek közvetlenül befolyásolják a település lakóinak életét, és olyan problémákat kell megoldania, amelyek az emberek mindennapjait érintik.

– Mondana példát is?

– Például a parlamentben el lehet vitatkozni heteket, hónapokat arról, milyen szigorítások kellenek az állatvédelmi törvénybe, és hogyan kellene megoldani a kóbor kutyák helyzetét, valamint az ebből fakadó problémákat, de egy polgármesternek máról holnapra kell intézkednie, hogy az iskolába induló gyerekeket ne támadják meg az állatok, vagy a postást ne szedjék le a bicikliről egy-egy kistelepülésen.

– Milyen napi problémákat kell megoldania egy polgármesternek?

– Számos olyan problémával keresik meg a polgármestereket, amelyek egyébként nem önkormányzati hatáskörbe tartozó feladatok. Ilyen például a közbiztonság kérdése. A rendőrség irányítása állami hatáskörű feladat, ahogy az igazságszolgáltatás is, mégis a legtöbb ilyen panasz az önkormányzatokhoz fut be. A legtöbb helyen szintén állami kézben van az ivóvíz-szolgáltatás, amint az alapellátáson kívüli egészségügy is. A közutak felújítása kapcsán is elmondható, hogy a gépjárműadó vagy a benzin árába épített adó az államhoz kerül.

– Milyen az önkormányzatok anyagi helyzete?

– Az elmúlt évek elvonásai drasztikusan szűkítették az önkormányzatok gazdasági mozgásterét, és a legnagyobb érvágást a szabadon felhasználható pénzek elvonása jelentette. A rendszerváltás után a személyi jövedelemadó jelentős része még a településeknél maradt, de ezt a forrást azóta szinte minden kormány szisztematikusan megnyirbálta. Így egyre nehezebb helyzetben kell megoldanunk a folyamatosan sokasodó problémákat.

– Jóllehet nem vagyok polgármester, immár második alkalommal dolgozom egyéni körzetben megválasztott önkormányzati képviselőként. Hatezer-hatszáz választópolgárt igyekszem szolgálni, akik mindenféle problémával megkeresnek: úgy közbiztonsági, mint infrastrukturális ügyekkel, például a vízvezeték-hálózat állapotával. Kisebb-nagyobb feladataim között szerepelt már egyszerű közlekedési tábla kihelyezése, de magán-víziközművek szolgáltatási problémája is, nem beszélve a társasházi ügyekről vagy a vadkárokról.

– Összességében azt mondhatom, hogy a polgármesterek és az önkormányzati képviselők sokkal közvetlenebb kapcsolatban vannak a választókkal, mint a parlament és a kormány tagjai.

– Mi az álláspontja a Tisza-kormánynak a polgármesterekkel szemben tervezett megszorításaival kapcsolatban?

– Azt gondolom, rossz irány a polgármesterek megtámadása vagy felelőssé tétele; ez egy újabb lépés az önkormányzatiság leépítése és korlátozása felé. Ha valahol korrupciós ügyek vannak, azokat fel kell tárni, és a felelősöket el kell számoltatni, de magát az intézményrendszert nem szabad támadni. Jól látszik sajnos, hogy Magyar Péter frakciójában és kormányában egyetlen volt polgármester vagy önkormányzati képviselő sincs, így a Tiszának nem sok rálátása van a helyi szintű működésre. Vagy 

a helyzet még rosszabb, és szándékosan akarják leépíteni az önkormányzatiságot – persze a populista és népszerű költségcsökkentés, az „olcsó állam” szlogenjével takarózva.

– Én még emlékszem, amikor a kilencvenes években is ezt a szlogent fújták a globalista kormányok, ezzel indokolták a kórházak és oktatási intézmények bezárását is. Szerintem az új kormánynak, ha valóban a demokrácia helyreállítása a célja, a párbeszédet kellene keresnie az önkormányzatokkal, és segítenie kellene őket, akár az előző ciklusban elvont támogatások visszaadásával.

Kapcsolódó: