Keressen cikkeink között...

A bankok oldalára állt a kormány?

2026. jún. 16. 12:52

8 perces olvasmány

Kép forrása: parlament.hu

Nagy Imre és mártírtársai 1989-es újratemetésére emlékeztek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén, Magyar Péter miniszterelnök is erről beszélt napirend előtti felszólalásában. Az ülés elején a képviselők megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjairól – írja az MTI.

Forsthoffer Ágnes házelnök azt mondta: június 16-án fejet hajtanak Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai előtt, akik életüket áldozták a szabadságért, a nemzeti függetlenségért és az emberi méltóságért. Az Országgyűlés 2002 óta minden évben megemlékezik e napról, ezzel is őrizve az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúinak emlékét, valamint a nemzeti szabadság ügyéért vállalt áldozatuk szellemi örökségét – közölte.

Kiemelte: Nagy Imre politikai pályájának egyik legfontosabb tanulsága, hogy a sztálinista rendszer korrekciójára, „egy emberibb, demokratikusabb és nemzeti alapokon álló Magyarország megteremtésére” törekedett, reformjai a törvénytelenségek felszámolását, a politikai enyhülést és a nemzeti önrendelkezés megerősítését szolgálták. Felidézte, hogy 1989. június 16-án több százezer ember jelenlétében újratemették Nagy Imrét és mártírtársait.

Az újratemetés nemcsak kegyeleti esemény volt, hanem a történelmi igazságtétel és a nemzeti önbecsülés helyreállításának pillanata is – értékelt. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: Nagy Imre és mártírtársainak története arra figyelmeztet, hogy „az igazság olykor hosszú időre elnémítható, végleg soha nem hallgattatható el”. Példájuk legyen „örök figyelmeztetés és iránymutatás a magyar nemzet számára” – fogalmazott Forsthoffer Ágnes.

Ezt követően felolvasták Sulyok Tamás köztársasági elnök levelét arról, hogy Nemcsok Dénes Sándort a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium államtitkárává nevezte ki.

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásában kijelentette: nem szeretnék kisajátítani, birtokolni, sajátunkká tenni sem 1956, sem 1989 történetét. A kormányfő felszólalásában hangsúlyozta: nem szeretnék „eldönteni, kik voltak az igazi 56-osok vagy éppen az igazi rendszerváltók”, nem szeretnék utólag felosztani az embereket jobboldali vagy baloldali forradalmárokra, hiszen „éppen az a csodálatos ezekben a napokban”, hogy az egész nemzet napjai voltak. Nagy Imre egykori miniszterelnök sorsát felidézve Magyar Péter úgy fogalmazott: a hazát választotta a párt helyett.

Úgy értékelt: ha sikerül új lapot nyitni, és megérteni, mit jelent számunkra ’56 öröksége, akkor az 1956-os forradalom és szabadságharc idei, 70. évfordulóját talán végre először „derűvel a szívünkben ülhetjük majd meg”, mert 70 év távlatából „már látjuk a történet végét”. „Látjuk, hogy a magyar nemzet végül oda jutott, ahová az 1956-osok el akarták juttatni: saját döntéséből a hazánk a szabad világ része lett, lemosta magáról a diktatúra és a megszállás gyalázatát, egy új lapot nyitott a történelemben. Ezt fogja minden magyar együtt ünnepelni idén, október 23-án. Tisztelet és dicsőség a hősöknek, Gloria victis!” – zárta felszólalását Magyar Péter.

A Mi Hazánk szerint szégyen, hogy nem történt meg az állampárti múlt feltárása Novák Előd (Mi Hazánk) arról beszélt, az elmúlt három évtized, az MSZP- és Fidesz-kormányok szégyene, hogy nem történt meg az állampárti múlt feltárása, a mai napig csak csepegtettek információkat, főként a Fidesz-kormánynak kedvezőket. Szóvá tette, hogy nem történt meg a Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása, a pártállami vezetők elszámoltatása. Sürgette a kommunista luxusnyugdíjak megvonását is.

A Mansfeld Pétert halálra ítélő vérügyésznek élete végéig több százezres luxusnyugdíjat folyósítottak. Magyarországon még a kommunista kitüntetések után járó nyugdíjpótlékok megvonása is várat magára – jegyezte meg Novák Előd. Az ellenzéki képviselő kritikát fogalmazott meg a jelenlegi kormánnyal szemben, amiért a 2006-ban hivatalban lévő rendőrfőkapitány-helyettest nevezték ki rendészeti államtitkárnak. Húsz év után is várat magára a rendőrterror felelőseinek elszámoltatása – hangoztatta, végül fejet hajtott a szabadságharcos Pongrátz fivérek emléke előtt.

Gulyás Gergely szerint is főhajtást érdemel Nagy Imre

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: azért emlékezhetnek most már hosszabb ideje az 1956-os forradalomra és szabadságharcra, mint amennyi ideig azt el kellett hallgatni és ellenforradalomnak kellett hazudni, mert a forradalom célkitűzései soha nem vesztettek az időszerűségükből. Hozzátette: az 1956-os forradalmat és szabadságharcot vérbe fojtották, de 1989–90-ben, a demokratikus rendszerváltozáskor mégiscsak győzni tudott.

Megjegyezte: a rendszerváltást követő időszak is felhalmozott adósságokat, és a kommunisták, köztük a „legbrutálisabb bűncselekményeket elkövető kommunisták” számonkérése sem történt meg úgy, ahogy kellett volna, ez azonban nem teszi semmissé 1956 érdemeit. Nagy Imréről szólva úgy fogalmazott: ’56-nak voltak olyan hősei is, akik egyértelműen „Saulusból lettek Paulusok”. Az egykori miniszterelnök életrajzában több olyan pont is van, amelyeket semmilyen körülmények között nem lehet fehérre mosni; ugyanakkor Nagy Imre soha nem árulta el a forradalmat, a halál árnyékában sem, kitartott az 1956-os célok mellett, nem kért kegyelmet, és vállalta a halálbüntetést, tudva, hogy az utókor ennek megfelelően fog emlékezni rá. Ezért érdemel Nagy Imre ma is főhajtást – hangsúlyozta.

Arra is kitért: Nagy Imre és a mártírtársai 1989-es újratemetése szimbolikusan is egyértelművé tette, hogy Magyarország a kommunista diktatúrát akarja eltemetni, és méltóképpen akar emléket állítani azoknak a hősöknek, akik a legnehezebb időkben is életük feláldozásával vagy kockáztatásával a szabadság mellett álltak.

Miniszterelnök: jóvá nem tett hiány az ügynökakták ügye

Magyar Péter miniszterelnök válaszában történelmi örökségnek, a mai napig fel nem tárt és jóvá nem tett hiánynak nevezte az ügynökakták teljes megnyitásának elmaradását. Valószínűleg már nem tehető jóvá a lusztrációs törvény, amit több közép-európai országban alkalmaztak, és nem tehető jóvá a spontán privatizáció sem, amivel szétrabolták a hazánkat, de vannak jóvátehető dolgok – emelte ki az ügynökaktákra utalva. Ismertette: több száz folyóméternyi irat van, nagy részük helyreállítható és nyilvánosságra hozható, és hamarosan beterjesztik az ehhez szükséges jogszabályt.

Továbbá már egyeztettek a történeti levéltár vezetőjével is, hogy még október 23. előtt nyilvánosságra kerülhessenek a dokumentumok. A kormányfő szólt arról is, hogy a pártállami kitüntetések okán adott magasabb nyugdíjak vagy kiegészítő pótlékok eltörlését tervezik, amelyhez reményei szerint a Fidesz és a KDNP is hozzájárul majd. Magyar Péter jelezte, nyitottsággal fogadja a javaslatot akár Pongrátz András, akár más 56-os kitüntetésére.

Mi Hazánk: a bankok oldalára állt a kormány?

Toroczkai László (Mi Hazánk) napirend előtti felszólalásában arról beszélt: 1956-ban a hősöket, forradalmárokat és szabadságharcosokat elsősorban az kötötte össze, hogy hazaszerető magyarként Magyarország függetlenségéért, szuverenitásáért harcoltak. Azonban nagyon jól láttuk már Magyarországon is, hogy működik az, amikor egy országot megszáll egy bank. Úgy tűnik, most is a bankok oldalára állt a kormány, amikor bejelentették, hogy a lakossági jelzáloghiteleknél kivezetik a kamatstopot, amely 216 ezer hitelszerződést érinthet – mondta.

Az ellenzéki politikus szerint a kormányzat nem támogatja, hogy a kistelepüléseken a bankoknak automatákat kelljen üzemeltetniük a készpénzhasználat védelme érdekében. Megjegyezte: az elmúlt években évente 1500 milliárd forintos haszonra tettek szert a pénzintézetek. Miért nem tudják lenyelni a kamatstopot és azt, hogy a kistelepüléseken legyenek bankjegykiadó automaták? – kérdezte.

Magyar Péter miniszterelnök válaszában közölte: a Tisza-kormány nem állt, és nem is fog a bankok oldalára állni. Az előző kormány elhibázott intézkedéseit igyekeznek megoldani, például a babaváró hitelek moratóriumát meghosszabbították – mondta. Jelezte: nem törölték el a jelzáloghitel-kamatstopot, csak az történt, hogy a korábbi kormány eddig mindig fél évvel hosszabbította meg azt, tavasszal viszont határozott időre. A jelenlegi kormány ezt a féléves határidőt hozta vissza, szeptember 30-ig hosszabbították meg a kamatstopot – mutatott rá. A bankautomaták kapcsán megjegyezte: az emberek örülnek a bankautomatáknak, de sokkal jobban örülnének, ha lenne egy bankkártyájuk, és egy olyan bankszámlájuk, amin van pénz.

Kapcsolódó:

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!

További cikkeink

Menü

A bankok oldalára állt a kormány?

Gulyás Gergely szerint is főhajtást érdemel Nagy Imre

Miniszterelnök: jóvá nem tett hiány az ügynökakták ügye

Mi Hazánk: a bankok oldalára állt a kormány?