Elfogadta az Országgyűlés az uniós forrásokhoz szükséges törvénymódosításokat
Kép forrása: Index
Az Országgyűlés kedden megszavazta az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosítását – adta hírül a 24.hu.
A beszámoló szerint a parlament 142 igen szavazattal fogadta el azt a kormány által benyújtott törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy Magyarország teljesíteni tudja az Európai Unió által a források folyósításához kötött feltételeket. A hírportál kiemelte, hogy a javaslat egy átfogó, számos jogszabályt módosító csomag, amely elsősorban a jogállamisági garanciák erősítésére, a korrupció elleni fellépés szigorítására és a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tételére irányul.
A Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott jogszabálytervezet indoklása szerint a módosítások az úgynevezett „szupermérföldkövek” teljesítését szolgálják. Mint ismertették, ezek azok a konkrét vállalások, amelyek teljesítése nélkül az Európai Bizottság nem engedi felszabadítani a Magyarország számára járó uniós források jelentős részét.
Szigorodó vagyonnyilatkozati rendszer
A csomag egyik központi eleme a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítása és jelentős szigorítása. A 24.hu szerint a szabályozás kiterjeszti a nyilatkozattételi kötelezettséget a közélet és az állami intézményrendszer széles körére: nemcsak politikusokat, hanem bírákat, ügyészeket, hatósági vezetőket és más közfeladatot ellátó személyeket is érint.
Mint írták, a jövőben a nyilatkozatokat elektronikus rendszerben kell benyújtani, és számos esetben nyilvánosan is elérhetővé válnak. Újdonságként emelték ki azt is, hogy a kötelezetteknek a velük egy háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozatát is csatolniuk kell.
A hírportál arra is kitért, hogy a jogkövetkezmények szigorodnak:
a mulasztás vagy a valótlan adatszolgáltatás nemcsak politikai, hanem jogi szankciókat is maga után vonhat. A törvény egyes esetekben a tisztség megszüntetését vagy összeférhetetlenség megállapítását írja elő, emellett önálló büntetőjogi tényállást is bevezet, amely akár egy-két év szabadságvesztéssel büntethető.
A 24.hu információi szerint a másik kulcselem az Integritás Hatóság szerepének megerősítése. Mint ismertették, a szervezet a jövőben szélesebb ellenőrzési jogköröket kap: hozzáférhet a vagyonnyilatkozatokhoz, vizsgálatokat indíthat, és jelentései alapján kötelező eljárások indulhatnak más intézményeknél. Emellett bizonyos esetekben kezdeményezheti közbeszerzési eljárások felülvizsgálatát vagy akár bírósági eljárásokat is.
Közbeszerzések és átláthatóság
A hírportál kiemelte, hogy a törvénycsomag jelentős változtatásokat hoz a közbeszerzések területén is. Új fogalomként jelenik meg az „átlátható gazdasági szereplő”, amelyhez a pályázóknak részletesen fel kell tárniuk tulajdonosi és irányítási viszonyaikat.
Mint írták, a módosítások célja az egyajánlatos tenderek visszaszorítása, valamint bizonyos korrupcióellenes szerződéses feltételek kötelezővé tétele. Emellett bővül az a kör is, amelynek adatait a közbeszerzési eljárások során nyilvánosságra kell hozni.
A közpénzek átláthatóságát szolgálja a Központi Információs Közadat-nyilvántartás bővítése is. A beszámoló szerint a jövőben több szervezet, köztük állami cégek és bizonyos alapítványok is kötelesek lesznek rendszeresen adatokat közzétenni a támogatásokról, szerződésekről és pénzmozgásokról. Hozzátették, hogy az adatokat gépi feldolgozásra alkalmas formában kell publikálni, és hosszabb ideig hozzáférhetővé kell tenni.
Változások az alapítványok működésében
A törvényjavaslat egyik legjelentősebb eleme a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása, illetve egy részük megszüntetése. A 24.hu szerint a nem felsőoktatási célú alapítványok esetében a jogszabály megszüntetést és az állami vagyon visszarendezését írja elő, míg az egyetemeket fenntartó alapítványok esetében szigorúbb működési és ellenőrzési szabályok lépnek életbe.
A cikk arra is kitért, hogy a csomag a pénzügyi átláthatóságot és a pénzmosás elleni fellépést is erősíti. Ennek keretében szigorodnak a tényleges tulajdonosok azonosítására vonatkozó szabályok, valamint bővül azok köre, akik hozzáférhetnek ezekhez az adatokhoz.
Több lépcsőben léphet hatályba
A hírportál ismertetése szerint a jogszabály hatálybalépése több lépcsőben történik majd. Egyes rendelkezések már a kihirdetést követően rövid időn belül életbe lépnek, míg más szabályok esetében átmeneti időszakot határoztak meg.
Mint kiemelték, az új vagyonnyilatkozati rendszer teljes körű alkalmazása várhatóan 2027 elejétől válik általánossá.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
