Kormányszóvivő: október 22-én nyilvánosak lesznek az elmúlt rendszer „egyes titkosszolgálati iratai”
Kép forrása: Kolumbán Kitti/Index
„Az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójának előestéjén, idén október 22-én hozzáférhetővé válnak az elmúlt rendszer egyes titkosszolgálati iratai, az úgynevezett hatos kartonok és a mágnesszalagok nem minősített leíró adatai” – mondta a kormányszóvivő csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón, írja az MTI.
Szondi Vanda ismertetése szerint a kormány szerdai ülésén tárgyalt az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes feltárásáról, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról, és új törvényjavaslat benyújtásáról döntött az 1990-es rendszerváltástól máig be nem váltott ígéretek teljesítésére. Elmondta: a beszervezési dossziékat folyamatosan, de legkésőbb december 31-ig teszik közzé. A kormányszóvivő úgy fogalmazott: „A szimbolikus dátum rámutat arra is, hogy a forradalom örökségéhez a múlt megismerésének szabadsága is hozzátartozik.”
Tizenhárom tagú bizottság segíti az ügynökakták feltárását
Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtöki ülésén támogatta, hogy ne tizenegy, hanem tizenhárom tagból álljon a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottság. A testületet az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényhez benyújtott módosító indítvány alapján állítják fel. Az indoklás alapján a felülvizsgálatba a nyilvánosságot, kiváltképpen az e tárgykörrel foglalkozó, tudományos kutatásokat végző szakembereket is be kell vonni.
Hangsúlyozta, hogy ha frakciólétszám alapján jelölnének szakértőket, akkor éppen a Mi Hazánk maradna ki a jelölésből. (Miközben a KDNP gyakorlatilag nem is létezik, mérhetetlen a támogatottsága, éppen azért, mert nincs is – a szerk.) Azt is megjegyezte, hogy a javaslat eredeti szövege szerint a bizottság tagjai nem részesülnének külön díjazásban. Melléthei-Barna Márton (Tisza), a testület alelnöke erre reagálva tisztázta, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok által delegált hivatalos tagok esetében ez indokolt, hiszen számukra a részvétel munkaköri kötelezettség. Ezt követően a bizottság egyértelműsítette, hogy a felkért külső civil szakértőknek a munkájukért természetesen jár díjazás.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás