„Egyedülálló anyaként félek, hogyan fogunk megélni”

Miközben a pedagógusok 2026-ban újabb béremelést kaptak, az óvodákban és iskolákban dolgozó, a mindennapi működéshez nélkülözhetetlen nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és technikai munkatársak helyzete továbbra is rendezetlen. Információink szerint egyelőre nincs olyan döntés, amely átfogó béremelést biztosítana számukra. Egy ásotthalmi, Szegeden dolgozó pedagógiai asszisztens kétségbeesett levelében arról ír: egyedülálló anyaként már attól fél, hogyan fogják átvészelni a telet.

„Egy élhetőbb bért szeretnénk és egy kis megbecsülést!”

Ezzel a mondattal fordult lapunkhoz egy szegedi óvodában dolgozó pedagógiai asszisztens. Levelében azt írja, egyedülálló anyaként egyre nehezebb kijönnie a fizetéséből, és ha nem történik érdemi változás, kénytelen lehet elhagyni azt a pályát, amelyhez egyébként elhivatottság köti.

A dolgozó szerint a bérek kérdése nap mint nap téma a munkahelyeken, és sokan kerültek hasonlóan nehéz helyzetbe.

A pedagógusok kaptak, a háttérben dolgozók ismét várhatnak

A 2026-os szabályozás alapján a pedagógusok bére idén tovább emelkedett. A kormány júniusban újabb, 0,4 százalékpontos korrekcióról döntött, amely a korábbi emelésen felül biztosítandó, és amelyet 2026. január 1-jétől visszamenőlegesen kell figyelembe venni.

A jogszabály azonban nem jelent általános béremelést minden olyan munkatárs számára, aki az óvodák és iskolák működéséhez nélkülözhetetlen.

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörök között találjuk többek között a pedagógiai asszisztenseket, gyógypedagógiai asszisztenseket, intézményi titkárokat, rendszergazdákat és más, az intézmények mindennapi működését biztosító munkatársakat. Az óvodákban és iskolákban emellett számos technikai dolgozó (például takarító, karbantartó vagy egyéb kisegítő munkatárs) munkája nélkül egyszerűen nem működne az intézmény.

A jelenlegi helyzetet jól mutatja, hogy a 2026-os pedagógus-béremelés szabályozása kifejezetten a pedagógusokra, illetve bizonyos pedagógus-szakképzettséggel rendelkező nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörökben dolgozókra vonatkozik, nem pedig valamennyi nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai munkatársra.

„Nagyon félek, hogyan fogunk megélni ketten”

A dolgozó úgy fogalmazott, egyedülálló anyaként nagyon nehéz kijönnie a fizetéséből. A tél és a fűtési szezon közeledtével pedig egyre komolyabban foglalkoztatja a kérdés, hogy hogyan tud majd megélni gyermekével együtt.

„Ha nem történik valamilyen pozitív előremozdulás a bérünkkel kapcsolatban, akkor valószínűleg el kell hagyni ezt a pályát, hiába az elhivatottság” 

– írta.

A probléma azonban szerinte messze nem egyedi.

„Nap mint nap téma ez a munkahelyeken” – állítja.

És valóban, a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók bérezése hónapok óta az oktatáspolitikai viták egyik visszatérő kérdése. A Pedagógusok Szakszervezete korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, hanem az iskolatitkárok és rendszergazdák bérezését is rendezni kellene, és a technikai dolgozók számára is szükség lenne béremelésre.

A szakszervezet szerint a technikai munkakörökben már minimálbérért is nehéz megfelelő munkaerőt találni, különösen a nagyobb városokban.

Nemcsak pénzről, hanem az intézmények működéséről van szó

A kérdés túlmutat azon, hogy egy-egy dolgozó mennyit visz haza hónap végén. Ha egy pedagógiai asszisztens, dajka, iskolatitkár, rendszergazda, takarító vagy karbantartó a fizetése miatt kénytelen elhagyni az oktatást, annak az intézmény működésére is közvetlen hatása lehet.

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók hiánya már most is komoly problémát jelent, a munkájuk nélkül az óvodák és iskolák nem tudnák megfelelően ellátni feladataikat. A pedagógiai asszisztensek például közvetlenül segítik a gyermekekkel végzett nevelőmunkát, míg más nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók és technikai munkatársak az intézmény adminisztratív, műszaki és üzemeltetési hátterét biztosítják. A helyzetet súlyosbítja, ha az alacsony bérek miatt üresen maradnak a státuszok, és a megmaradt dolgozókra további feladatok hárulnak.

Volt már szó a bérek rendezéséről

Nem arról van tehát szó, hogy a probléma új lenne. Májusban olyan információ is megjelent, amely szerint vizsgálják a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörök béremelésének lehetőségét, a költségvetési helyzet függvényében. A Pedagógusok Szakszervezetének nyári nyilatkozatai alapján azonban továbbra sincs egyértelműen megjelölt határidő arra, mikor és milyen formában rendeznék a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók bérét. A szakszervezet 25 százalékos emelést is elfogadható kompromisszumként említett, illetve hosszabb távon rendezett bértáblát sürgetett.

Augusztus végén pedig már arról is szóltak a hírek, hogy a Pedagógusok Szakszervezete munkabeszüntetést is kilátásba helyezett, ha nem rendezik a köznevelésben dolgozó háttérmunkatársak helyzetét. A hozzánk forduló pedagógiai asszisztens szerint a helyzetet az is nehezíti, hogy a térségben nem egyszerű egyik napról a másikra másik, jobban fizető munkát találni.

Például Szegeden és környékén az albérletek, az utazás, az élelmiszer és a rezsi költségei mellett egyetlen fizetésből különösen nehéz fenntartani egy háztartást.

A dolgozó ezért azt szeretné tudni: várható-e végre érdemi változás a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók és technikai dolgozók bérezésében, és ha igen, mikor? Egyelőre erre nincs megnyugtató válasz.

A kormány 2026-os hivatalos intézkedései alapján a pedagógusok béremelésére biztosítottak központi költségvetési forrást; a Magyar Államkincstár júliusban arról tájékoztatott, hogy a további pedagógus- és oktatói béremeléshez szükséges támogatási összegeket is megemelték. A kérdés most az, hogy mikor jut el a bérrendezés azokhoz is, akik ugyan nem állnak a katedrán, de nélkülük az óvoda és az iskola sem működhetne.

Kapcsolódó: