Tisztogatásba kezd Lannert Judit minisztériuma az egyetemi alapítványoknál

Szinte teljes nagytakarítást hajt végre a kormány az egyetemi alapítványok vezetésében: a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagság 98 százalékát lecserélik, miközben a testületek jogköreit is alaposan megnyirbálják. Az új vezetők egyik legfontosabb feladata már a megszüntetés előtt álló alapítványok átvilágítása és felszámolásuk előkészítése lesz - számol be az Index.

Teljesen megújulnak az egyetemi alapítványok kuratóriumai és felügyelőbizottságai – közölte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) által fenntartott egyetemek kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok újraválasztásával kapcsolatban kiírt pályázata sikeres volt, a rövid határidő ellenére több mint 1200 pályázat érkezett, amelyből 660 pályázat felelt meg a pályázati kiírás tartalmi és formai követelményeinek – írt a tárca. A kuratóriumokban és a felügyelőbizottságokban összesen 168 szabad hely betöltéséről született döntés, ezzel a tagság 98 százaléka lecserélődött.

A kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok kijelöléséről a szenátusok véleményének figyelembevételével, valamint az Állami Számvevőszék feddhetetlenségre, függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó vizsgálatát követően az alapítói jogokat gyakorló miniszter döntött. A kijelölt kuratóriumi tagok összeférhetetlenségének vizsgálatát az Integritás Hatóság végzi a jogszabályban meghatározottak szerint – tudatta a tárca, megjegyezve: a kiválasztás során cél volt, hogy a kuratóriumokba ne kizárólag felsőoktatási szereplők kerüljenek be, hanem a jogi, pénzügyi kompetencia is megjelenjen.

Közölték azt is, hogy a megszüntetés előtt álló kekvák alapító okiratainak módosítása jelenleg folyamatban van. 

A módosítás célja, hogy a kuratóriumok jogkörei a törvény által meghatározott minimumra szűküljenek, több döntés az alapítói jogok gyakorlójának jóváhagyásához kötött legyen, és a legfontosabb döntési jogosultságok az alapítói jogok gyakorlójának hatáskörébe kerüljenek vissza.

A tárca rögzítette: az új kuratóriumok feladata elsősorban az alapítványok átvilágításához szükséges adatszolgáltatás biztosítása, valamint a kekvák megszüntetésével kapcsolatos feladatok ellátása. Az új tagok kijelölésével párhuzamosan zajlik a kekvák által fenntartott egyetemek alapító okiratainak és szervezeti és működési szabályzatainak jogszabályon alapuló áttekintése. Ennek célja, hogy az akadémiai szabadság maradéktalan érvényesítése érdekében az intézmények működése 2026. október 31-ig teljeskörűen megfeleljen az új jogszabályi előírásoknak.

A minisztérium célja, hogy az egyetemek a jövőben nagyobb szakmai és intézményi önállóság mellett, világos felelősségi és elszámoltathatósági keretek között működhessenek.

Az új egyetemi modell kialakítása érdekében a tárca egyeztetéseket folytat oktatókkal, hallgatókkal és az oktatást, kutatást támogató egyetemi polgárokkal, továbbá felsőoktatási intézményekkel, szakszervezetekkel, hallgatói önkormányzatokkal és felsőoktatási szakértőkkel is.

„A felsőoktatás megújításának célja egy olyan kiszámítható, szakmailag önálló és versenyképes egyetemi rendszer kialakítása, amelyben az intézményi autonómia, a minőségi működés és az elszámoltathatóság egymást erősítve érvényesül”

– hangsúlyozta a minisztérium.

Ahogy arról beszámoltunk, július elején derült ki, hogy a kormány nyílt pályázatot hirdetett a kuratóriumi és felügyelőbizottsági helyekre. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a cél, hogy a felsőoktatási intézmények irányításában „a szakmai alkalmasság, az átláthatóság és az intézményi közösségek véleménye egyaránt érvényesüljön”.

Kapcsolódó: