Születésnapi szabadnap helyett valódi életpályát várnak a rendvédelmi dolgozók

Miközben a Belügyminisztérium egy új rendvédelmi életpályamodell előkészítéséről beszél, a rendőrök szeptember 1-jétől születésnapjuk alkalmából szolgálatmentességet kaphatnak. A Mi Hazánk szerint azonban a rendvédelmi dolgozók problémáit nem PR-intézkedésekkel, hanem rendezett bérekkel, kiszámítható szolgálati renddel és megfelelő létszámmal kellene kezelni. 

Vidó Attila, a párt rendvédelmi kabinetjének vezetője pedig arra hívja fel a figyelmet: szerinte már az életpályamodell előkészítése körül is komoly kérdések merülnek fel.

A rendőrnek nem születésnapi ajándék kell, hanem tisztességes fizetés — fogalmazott Lantos János, a Mi Hazánk munkaügyi kabinetvezetője a kormány új intézkedése kapcsán.

Szeptember 1-jétől ugyanis lehetőség nyílt arra, hogy a rendőrök születésnapjuk alkalmából szolgálatmentességet kapjanak. Egy plusz szabadnap önmagában természetesen nem probléma. Sőt, minden olyan intézkedés üdvözlendő, amely valamennyire könnyít a rendvédelmi dolgozók terhein. A kérdés inkább az, hogy valóban ez-e az a probléma, amelynek megoldását jelenleg a leginkább várják a rendőrök. A Mi Hazánk szerint aligha.

Nem születésnapi ajándék hiányzik

A rendvédelmi szerveknél dolgozók mindennapi problémái jóval súlyosabbak annál, hogy évente egyszer kapnak-e egy szolgálatmentes napot. A bérek rendezése, a kiszámítható szolgálati rend, a megfelelő létszám biztosítása, a munkakörülmények javítása és egy valóban kiszámítható életpálya olyan kérdések, amelyek évek óta napirenden vannak.

Lantos János szerint ezért félrevezető lehet úgy kommunikálni a születésnapi szabadnapot, mintha az a rendőrök megbecsülésének bizonyítéka lenne. Különösen azért, mert a rendelkezés nem feltétlenül jelent automatikusan mindenki számára ténylegesen kivehető szabadnapot: a szolgálati körülmények figyelembevételével annak kiadása parancsnoki döntéshez is kapcsolódhat. Ez pedig a rendvédelmi szerveknél fennálló létszámhiány mellett nem mellékes körülmény.

Ha egy állomány amúgy is túlterhelt, könnyen előállhat az a helyzet, amikor szolgálati érdekekre hivatkozva egy papíron létező lehetőség a gyakorlatban már nem, vagy csak nehezen érvényesíthető.

Életpályamodell a dolgozók nélkül?

A születésnapi szabadnap ügye azonban csak az egyik része a történetnek. Ennél sokkal fontosabb kérdés, hogy milyen lesz az a rendvédelmi életpályamodell, amelynek kidolgozásáról a Belügyminisztérium beszél.

Vidó Attila, a Mi Hazánk rendvédelmi kabinetjének vezetője a Magyar Jelennek nyilatkozva éppen az előkészítés körülményeit tartja aggályosnak.

Mint fogalmazott, az úgynevezett életpálya lezáró bizottságban — amely a Belügyminisztérium részéről készíti elő az életpályamodellt — információi szerint rendőri főtisztek és tábornokok vesznek részt, miközben szerinte sem tűzoltó, sem büntetés-végrehajtási dolgozó, de még a Magyar Rendvédelmi Kar sem kapott helyet ebben a körben.

Ez már csak azért is kérdéseket vet fel, mert egy rendvédelmi életpálya nem kizárólag a rendőrségről szól. Más a munkája egy rendőrnek, más egy tűzoltónak és megint más egy büntetés-végrehajtásban dolgozónak. Eltérőek a munkakörülmények, a fizikai és pszichés terhelések, a szolgálati rendszerek, a kockázatok és az egészségügyi következmények is.

Ha tehát egy életpályamodellt valamennyi rendvédelmi dolgozóra kívánnak kialakítani, nehezen indokolható, hogy annak kidolgozásában miért ne legyen megfelelő súllyal jelen valamennyi érintett hivatás képviselője.

Vidó Attila arra is rámutatott, az életpálya olyan összetett kérdéseket érint, mint a bérezés, a korkedvezmény, az oktatás, a nyugdíjrendszer vagy a munkaegészségügy. Szerinte ezért nem elegendő kizárólag rendőri vezetői szemszögből megközelíteni a problémát.

„Majd lesz valahogy és valamennyi”

A Mi Hazánk rendvédelmi kabinetvezetője a belügyminiszter béremeléssel kapcsolatos bejelentését sem tartja megnyugtatónak. A kormányzati kommunikáció szerint a kidolgozott javaslatot a kormány elé terjesztik, majd ezt követően derül ki, hogy pontosan milyen intézkedéseket fogadnak el.

Vidó Attila szerint azonban az érintett dolgozók számára ez egyelőre nem jelent konkrétumot. Különösen azért nem, mert a belügyminiszter a béremeléssel kapcsolatban az ország gazdasági teljesítményének függvényében beszélt a bérek emeléséről.

Vidó Attila szerint ilyen mondatokat az elmúlt évtizedekben már számos alkalommal hallottak a rendvédelmi dolgozók. Mint a Magyar Jelennek fogalmazott, szakszervezeti pályafutása során hasonló ígéretekkel találkozott különböző kormányok idején is.

A rendvédelmi állomány szempontjából azonban a kérdés egyszerű: mikor, mennyivel és milyen feltételekkel emelik a béreket?

Egy életpályamodell ugyanis nem attól lesz életpálya, hogy annak tervét elkészítik. Ahhoz kiszámítható jövedelem, előre tervezhető előmenetel és olyan nyugdíj- és szolgálati rendszer szükséges, amelyben egy fiatal rendvédelmi dolgozó húsz vagy harminc évre előre is képes megtervezni az életét.

A szakszervezetekkel mikor egyeztettek?

Vidó Attila szerint további ellentmondás látható az egyeztetések időzítésében is.

A Belügyminisztérium kommunikációja szerint folyamatosan egyeztetnek a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel. Ehhez képest — Vidó Attila tájékoztatása szerint — a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának képviselőivel szeptember 3-án kerül sor olyan ülésre, amelyen a minisztérium már elkészült javaslatát is ismertethetik.

Ez pedig jogosan vet fel egy alapvető kérdést:

Ha a munkavállalói oldal javaslatait még most tárgyalják, akkor hogyan készülhetett el már korábban a minisztérium saját életpálya-javaslata?

Az érdemi érdekegyeztetés ugyanis nem azt jelenti, hogy a munkáltató elkészít egy kész tervezetet, majd utólag meghallgatja az érintetteket. A valódi egyeztetésnek éppen az lenne a lényege, hogy azok is alakíthassák a szabályozást, akiknek a mindennapi munkájára az közvetlenül hatással lesz.

Nem csak a rendőrökről van szó

A történetnek van még egy olyan része, amelyre Vidó Attila külön felhívta a figyelmet. Állítása szerint a születésnapi szolgálatmentesség a jelenlegi információi alapján nem vonatkozik ugyanilyen módon a tűzoltókra és a büntetés-végrehajtásban dolgozókra.

Ha ez így marad, akkor nehéz lenne megindokolni, hogy miért jelentene ugyanazon rendvédelmi hivatáscsoporton belül eltérő megbecsülést ugyanaz a kormányzati intézkedés. A tűzoltók és a büntetés-végrehajtásban dolgozók munkája ugyanis ugyanúgy kiemelkedő felelősséggel, komoly fizikai és pszichés terheléssel, valamint sok esetben veszélyes körülmények között végzett szolgálat. A rendvédelmi életpályáról szóló vitának ezért nem szabad pusztán a rendőrségre korlátozódnia.

A Mi Hazánk álláspontja szerint a rendvédelmi dolgozók megbecsülésének nem egy-egy látványos, kommunikálható intézkedésben kellene megmutatkoznia.

Hanem abban, hogy:

• tisztességes és versenyképes béreket kapnak,
• kiszámítható szolgálati rendben dolgozhatnak,
• megszűnik az állomány krónikus létszámhiánya,
• valóban kiszámítható életpálya áll előttük,
• az egészségügyi és nyugdíjrendszerük figyelembe veszi a szolgálat sajátosságait,
• és az őket érintő döntések meghozatalakor maguk az érintettek is valódi beleszólást kapnak.

A rendőrnek lehet örülni egy születésnapi szabadnapnak. De egy olyan életpályára van szüksége, amelyből tisztességesen meg tud élni, amely kiszámítható jövőt biztosít számára és amelyben valóban érzi, hogy az állam megbecsüli a munkáját.