loading
Menü
Támogatás

Milyen állapotban van Brüsszel, az Európai Unió fővárosa?

2026. szept. 10. 06:13
5 perces olvasmány
Fotó: Magyar Jelen Fotó: Magyar Jelen

A nyugat-európai nagyvárosok romló közbiztonságáról szóló híreket ma már senkinek sem kell bemutatni. Stichmann Corina, a közösségi médiában Női hang a Nemzetért néven ismert influenszer nemrég személyesen is ellátogatott Brüsszelbe. Az Európai Unió fővárosában tapasztaltak azonban még az ő legrosszabb előzetes várakozásait is felülmúlták. Tapasztalatairól és látogatásának részleteiről lapunknak adott exkluzív interjút.

– Miért utaztál ki Brüsszelbe?

– Az ESN ifjúsági szervezetének megalakulására érkeztünk a belga fővárosba Orosz Patrikkal és Regős Balázzsal, a Mi Hazánk Ifjai alelnökeivel.

– Milyen első benyomást tett rád a város?

– Arcon csapott a valóság. Teljesen más hallani a különféle városrészekben uralkodó állapotokról, mint személyesen átélni és a saját szemünkkel látni azokat. Sokkal inkább a hanyatló Nyugat kifejezés jutott eszembe, semmint a fejlődő.

– Miért? Nem érezted magad biztonságban?
– Már a repülőtérről a szállásunk felé vezető úton is olyan negyedeken haladtunk keresztül, ahol arra gondoltam: ha most azt mondanák, hogy ki kell szállnom az autóból, biztosan nemet mondanék. Éppen ezért mi végig csapatban mozogtunk, és a belvárost sem hagytuk el – egyedül ugyanis egyáltalán nem éreztük volna magunkat biztonságban.

Ezek az emberek gyakran gyökeresen más kulturális és vallási háttérből érkeznek. A tömeges migráció mellett az asszimiláció sok esetben szinte lehetetlen küldetésnek bizonyul, miközben Európa fokozatosan feladja saját keresztény kulturális értékeit.

Meggyőződésem, hogy Európának nem alkalmazkodnia kell a bevándorlókhoz, hanem meg kell védenie önmagát.

– Milyen volt a közterületek állapota?
– Változó. A turisták által látogatott negyedek és a belváros egyes részei kifejezetten rendezettek voltak. Ugyanakkor akadtak olyan környékek is, ahol rengeteg hajléktalan élt az utcán – egyébként még a királyi palota előtt is. Ami viszont a legszembetűnőbbnek bizonyult, az a város multikulturális jellege: sokszor az volt az érzésem, hogy alig találkozunk tősgyökeres belgákkal. Persze lehet, hogy csak rossz helyen kerestük őket… de valószínűleg helyesek voltak a megérzéseim.
– Beszéltél a Brüsszelben élőkkel a problémákról?
– Kint nem volt lehetőségem hosszabban beszélgetni a helyiekkel, viszont miután közzétettem egy videót a tapasztalataimról a közösségi médiában, rengeteg visszajelzést kaptam. Nemcsak Brüsszelből, hanem más európai városokból és országokból is érkeztek üzenetek. Egyesek lopásokról, mások egészen durva esetekről – például nyakhoz tartott késről – számoltak be. Olyan hozzászóló is akadt, aki évek óta Belgiumban él, és megerősítette: már maguk a helyiek közül is sokan inkább elkerülik a fővárost. Ezeket a történeteket természetesen személyesen nem tudom ellenőrizni, de a visszajelzésekből egy dolog világosan kirajzolódik: ez már nem csupán Brüsszel egyedi esete, hanem európai szintű közbiztonsági probléma.
– Mekkora volt a rendőri jelenlét?
– Rendőröket ugyan láttunk itt-ott – például a metrómegállókban, a nagyobb tereken vagy a palota környékén –, mégsem éreztem azt a biztonságot, amit egy európai fővárosban természetesnek tartanék. Persze lehetne minden sarokra rendőrt állítani, de azzal csak a következményeket kezelnék. Ha a rend fenntartásához folyamatos, fokozott rendőri jelenlétre van szükség, akkor ott már valamit nagyon elrontottak. Úgy gondolom, Európának nem több egyenruhással kellene elfednie a tüneteket, hanem a problémák gyökerét kellene felszámolnia.
– Hogyan tudná ezt a problémát orvosolni a belga kormány?
– Elsősorban politikai akaratra lenne szükség. Belgiumnak már most is megvannak a jogi eszközei arra, hogy a jogellenesen ott tartózkodókat távozásra kötelezze, bizonyos esetekben őrizetbe vegye vagy eltávolítsa az országból. Éppen ezért nem az a kérdés, hogy lehet-e tenni valamit, hanem az, hogy akarnak-e következetesen cselekedni.

Meg kell állítani az illegális bevándorlást, a kiutasítási határozatokat végre kell hajtani, azokkal a külföldiekkel szemben pedig, akik súlyosan veszélyeztetik a közbiztonságot, a törvény adta lehetőségeket maximálisan ki kell használni.

– Mit tanácsolnál annak, aki most utazna ki Brüsszelbe?

– Nem azt mondom, hogy senki ne utazzon oda. Azt viszont igen, hogy mindenki tájékozódjon előre arról, milyen környéken fog közlekedni vagy megszállni. Éjjel-nappal ébernek kell lenni, és lehetőség szerint még a belvárosban sem érdemes egyedül sétálni. Brüsszelt egyszer mindenesetre látni kell – már csak azért is, hogy az ember pontosan tudja, mit nem szeretne Magyarországon viszontlátni. De hogy valami pozitívat is mondjak: az országban isteni csokoládékat és söröket lehet kóstolni. Úgyhogy, ha a város maga nem is lopja be magát a látogató szívébe, a belga csoki jó eséllyel igen.

Kapcsolódók:

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Támogassa munkánkat!

Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.

Támogatás
Összes
Friss hírek
Támogassa munkánkat!

Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.

Támogatás