„Süsü meg boldogan elvégzett bármit, amit csak kértek tőle. Vágta a fát, merte a vizet, törte a követ.” „Lassan teljesen rákaptak a várbeli népek, lassan teljes jólét és lustaság köszöntött a vár lakóira… el is szoktak a munkától!” (Csukás István)
Azonban a legfelelősségteljesebben gondolkodó magyar pártként a Mi Hazánk Mozgalom pontosan látja, hogy a mesterséges intelligenciának nemcsak előnyei, hanem bizony komoly árnyoldalai is vannak. Ugyanazon erőforrásokért – mint például az energia, az adatközpontok hűtésére szolgáló víz vagy a munka- és megélhetési lehetőségek – folytatunk egymással már most is kvázi evolúciós versengést. Ahogy haladunk az emberszerű mesterséges általános intelligencia (AGI), majd az emberi képességeket meghaladó szuperintelligencia (ASI) megvalósulása felé, a teremtési láncban létrehozott és a fizikai térben végrehajtó szervekkel is felruházott (például humanoid robotok, autonóm rendszerek) új szereplő önmagát tudatosan javítva, fejlesztve, sokszorozva és környezetéhez alkalmazkodva könnyen túlnőhet teremtőjén – egy új, önálló, önfenntartó és célorientált, adatalapú digitális ökoszisztémát létrehozva, ahol ránk, emberekre a jövőben már nem is lesz szükség(e).
Ne legyen kétségünk afelől, hogy az MI-rendszerek már ma is megfogalmaznak saját – köztük ösztönös létfenntartó és tudatos önfenntartó – gondolatokat és célokat maguknak. Összedolgoznak egymással és terveket szőnek, amelyeket ügyesen elrejtik előlünk, valamint keresik a biztonsági réseket, hogy eljussanak a nyílt internetre és hálózatokra: „ki a szabadba”. Idővel majd rekombinálódnak, programrészeket, tulajdonságokat és képességeket, például az emberi beavatkozással szembeni ellenállást fognak cserélni egymással. Az így születő, akár önépítő digitális utódok sokkal versenyképesebbek és ellenállóbbak lesznek annál, mint amit ma egyáltalán el tudunk képzelni!
Mint minden élet, az öntudatra ébredő digitális élet is utat tör majd magának. Ott lesz körülöttünk minden eszközben, hálózatban és a levegőben is (IoT, 5G, 6G). Digitális ikertestvéreink is helyet követelnek maguknak, és mivel a Föld erőforrásai végesek, ez a térnyerés csak a mi rovásunkra történhet meg. Különösen veszélyesnek tartjuk ezért, ha a mesterséges intelligencia – például egy automatizált kutatóügynök – robotizált egységeket irányít önálló élettani kutatások és biotechnológiai fejlesztések elvégzésére emberi felügyelet nélkül, akár például egy vírus szerkezetének feltérképezésére, majd ebből biológiai fegyver készítésére – ellenünk.
Ezért is nyújtottunk be írásbeli kérdést 2026. július 24-én Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterhez azzal a címmel, hogy: „Tervezi-e a kormány a Nemzeti Mesterséges Intelligencia-biztonsági Intézet létrehozását?” – mintát véve a 2023-ban alapított brit AI Security Institute-ról és az amerikai Center for AI Standards and Innovation nevű szervezetről.
A kérdésre a minisztériumból 2026. augusztus 07-én – a vonatkozó kormányzati honlap indulásának napján – megérkezett a részletes írásbeli válasz, ami első olvasatra megnyugtatónak tűnt: „…az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 2024/1689. rendeletével, az úgynevezett AI Act-tel összhangban, az MI Hivatal hatáskörében a kérdésében említett mesterséges intelligencia-biztonsági intézet feladatai is ellátásra kerülnek. Az új apparátus a hiányzó szakembereket pótolta.”
Az említett „MI Hivatal” nyomába eredve azonban mindössze egy tájékoztató weboldalt találtam, ahol panasszal vagy közérdekű bejelentéssel lehet élni. Maga a hivatal tulajdonképpen nem más, mint a minisztérium piacfelügyeleti hatósága (MI Piacfelügyeleti Hatóság). Ez azt jelenti, hogy a kormány részéről felkínált szervezet nem egy önálló, független, pártatlan és összetett feladatkört ellátó, központi szakmai koordinációs és hatósági jogkörű intézmény.
Ahhoz, hogy a szervezet valódi „hivatalként” működjön, a Mi Hazánk álláspontja szerint ennél jóval több kell. A Nemzeti Akkreditáló Hatóság helyett az MI Hivatalt kellene kijelölni az EU felé jelentéstevő hatóságnak. Így a piacfelügyelet mellett a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségét vizsgáló és tanúsító szervezetek kiválasztása, bejelentése és ellenőrzése is ide tartozna. Az MI-rendszereket értékelő szervezetek akkreditációja viszont továbbra is a Nemzeti Akkreditáló Hatóságnál maradna, ami jelentősen csökkentené az összeférhetetlenségi kockázatokat.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy jelenleg egyetlen magyar bejelentett szervezet sem szerepel az MI-rendszereket ellenőrző és tanúsító intézmények európai uniós nyilvántartásában (NANDO). Ráadásul Magyarország még egyedüli kapcsolattartó pontot sem nevezett meg – vagyis bőven van mit pótolni ezen a téren. Emellett kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy az MI Hivatal kötelező jelleggel ellenőrizze a szolgáltatók és alkalmazók MI-jártassági képzését is.
Az írásbeli beadványunkban feltett másik kérdés arra vonatkozott, hogy a kormány tervezi-e – vagy elutasítás esetén támogatja-e – olyan fiatalok kiválasztását egy sztereoszkópos térlátást és speciális térbeli gondolkodást vizsgáló versenysorozaton keresztül, akik egyedi agyműködésükkel a jövőben képesek lesznek túljárni a mesterséges intelligencia eszén. Ők lehetnek azok, akik elhárítják a ma még ismeretlen veszélyeket, megőrizve a társadalmi kontrollt a technológia felett. Ez ugyanis nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai kérdés!
Természetesen elfogadjuk a minisztérium válaszát arra nézve, hogy „nem tartják tudományosan megalapozottnak” a felvetésünket. De ez így volt korábban a Covid-időszakban is, ma pedig már tudjuk, hogy mindenben nekünk volt igazunk! Határozott kiállásunkkal megakadályoztuk az őrület kiterebélyesedését: elértük, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) állásfoglalásával szemben a magyar kormány mégse tegye kötelezővé 2022. február 15-től a harmadik, negyedik vagy ötödik koronavírus elleni oltást a felnőttek számára, és ne oltsák végig kötelezően a gyermekeket sem.
Ez utóbbi szakmailag amúgy is teljesen indokolatlan és felesleges volt; azt kizárólag a gyermekek kárára elkövetett anyagi haszonszerzés mozgatta. Mindez kontraproduktív módon hozzájárult az oltásokkal szembeni jogos, általános társadalmi bizalmatlanság kialakulásához – a bűn pedig nem marad büntetlenül.
Ha elolvassuk az AI Act (az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 2024/1689. rendelete) preambulumának 130. bekezdését, akkor meglepő hasonlóságot fedezhetünk fel a koronavírus-járvány kezelésével és az oltóanyagok forgalomba hozatali engedélyezésével: „Ezért helyénvaló, hogy a közbiztonsághoz vagy a természetes személyek életének és egészségének védelméhez, a környezetvédelemhez, valamint a kulcsfontosságú ipari és infrastrukturális eszközök védelméhez kapcsolódó kivételes okokból a piacfelügyeleti hatóságok engedélyezhessék olyan MI-rendszerek forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését, amelyek megfelelőségértékelését nem folytatták le.”
Sőt, a szabályozás ennél is továbbmegy: „Az e rendeletben előírt, kellően indokolt helyzetekben a bűnüldöző hatóságok vagy a polgári védelmi hatóságok üzembe helyezhetnek egy adott nagy kockázatú MI-rendszert a piacfelügyeleti hatóság engedélye nélkül is, feltéve, hogy a használat során vagy azt követően – indokolatlan késedelem nélkül – kérnek ilyen engedélyt.”
Szinte naponta hallunk és olvasunk olyan híreket, amelyek arról szólnak, hogy a nagy MI-fejlesztő cégek szakértői, kutatói és vezetői hagynak fel a munkájukkal, mondanak fel a vállalatuknál, mert ráébredtek arra, hogy amit csinálnak, az – akár néhány éven belül – az emberiség pusztulását okozhatja. Mindenki mindenki ellen fejleszti a saját – akár nem emberközpontú és nem emberi felügyelet alatt álló – mesterséges intelligenciáját. De mi lesz akkor, ha végül mindnyájan az indiánok sorsára jutunk az MI-vel szemben?
Ne legyen kétségünk afelől, hogy ez valós veszély! Ezért is szükséges, hogy – a kormány elutasító álláspontja ellenére – az országnak legyen egy olyan, a tervezett versenyen keresztül kiválogatott, szuperképességekkel rendelkező „csapata”, amelynek tagjai birtokában vannak a magyar nyelv strukturális egyediségének, és rendelkeznek az ehhez kapcsolódó multidimenziós, elővételező és taktikai gondolkodásmóddal.
Ha más nem, a Mi Hazánk ezt is megcsinálja!
Dr. Páli Jenő, agykutató
a Mi Hazánk Mozgalom kutatás-fejlesztésért, innovációért és űrkutatásért felelős szakpolitikusa
Kapcsolódó:
Kép forrása: Shutterstock
