Az Országgyűlésben – látványos keretek között – felfüggesztették Magyar Péter miniszterelnök mentelmi jogát. Így semmi akadálya nincs annak, hogy bíróság előtt tisztázza magát egy két évvel ezelőtti, szórakozóhelyen történt esemény kapcsán. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi ismereteink alapján pontosan mi is történt jogi megítélés szerint azon az estén, illetve ha a bíróság bűnösnek találja, milyen büntetési tétel várhat Magyar Péterre, dr. Grundtner András jogi szakértő válaszol.
– Mi történt első lépésként az ügyhöz kapcsolódóan, és mi történt eddig?
– Néhány hete Magyar Péter teátrálisan arra kérte az Országgyűlés Tisza-frakcióját, hogy szavazzák meg a mentelmi joga felfüggesztését, mert a bíróság előtt szeretné tisztázni magát egy két évvel ezelőtti ügyben. Hozzátette: erre azért van szükség, mert feljelentették a szórakozóhelyi viselkedése miatt, de nem tartja bűnösnek magát. Sőt, ma is ugyanúgy cselekedne, hiszen állítása szerint csak fiatal lányokat és fiúkat védett meg ott.
Az Országgyűlés megszavazta a mentelmi jogának felfüggesztését, a miniszterelnök pedig be is ment az ügyészségre, ahol gyanúsítottként hallgatták ki. A kihallgatás után nyilvánosságra került, hogy Magyar Péter nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és továbbra is ártatlannak vallja magát.
Amennyiben az ügyészség vádat emel ellene, és a bíróság elítéli, akár a mandátumát is elveszítheti. Ez utóbbinak az a feltétele, hogy a jogerős ítéletben a bíróság eltiltsa a közügyektől, vagy szabadságvesztésre ítélje. Az országgyűlési képviselő abban az esetben is elveszíti a mandátumát, ha a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását a bíróság próbaidőre felfüggeszti.
– Ön hogyan ítélné meg jogilag Magyar Péter cselekedetét?
– Először röviden összefoglalnám a nyilvánosságra került felvételek és a sértett nyilatkozata alapján, mi is történt azon az estén: az Ötkert nevű szórakozóhelyen Magyar Péter kihívóan és megbotránkoztató módon viselkedett idegen személyek, köztük fiatal lányok társaságában. Ezt az egyik vendég a telefonjával videóra vette, amit észlelt a Magyar társaságában lévő Radnai Márk. Radnai szólt Magyarnak, hogy levideózták, ezután indulatosan odaléptek a sértetthez, majd rövid szóváltást követően Magyar kicsavarta a sértett kezéből a telefont, zsebre tette, és elindult a bárpult felé. Miután a sértett ezt sérelmezte, követte Magyart, és kérlelte, hogy adja vissza a készüléket. A politikus azonban ezt nem tette meg, sőt végig fenyegetően lépett fel vele szemben, végül pedig pofon ütötte. Magyar Péter annyira agresszívan viselkedett, hogy végül a biztonsági őröknek kellett őt testi kényszerrel eltávolítaniuk a szórakozóhelyről. Magyar elhagyta a helyszínt, lesétált a Duna-partra, és a sértett telefonját a Dunába hajította. Később a rendőrség búvárok segítségével emelte ki a készüléket a folyóból.
Az eseményt követően a sértett feljelentést tett, a nyomozás pedig lopás vétségének alapos gyanúja miatt indult meg. Az eljárást azonban azonnal fel kellett függeszteni, mivel Magyar Pétert korábban az európai parlamenti, a későbbiekben pedig az országgyűlési képviselői mentelmi joga védte.
Az ügyben nyomozati hatáskörrel rendelkező ügyészség ismételt indítványára az Országgyűlés végül felfüggesztette Magyar mentelmi jogát, ami utat nyitott az eljárás folytatása előtt. Az indítványt természetesen még a döntés előtt megismerhette Magyar Péter is, így tudomást szerzett arról, hogy a cselekmény minősítése lopás vétsége. Erről jogászként – ismerve a bíróság büntetéskiszabási gyakorlatát – százszázalékos bizonyossággal tudta, hogy elítélése esetén sem szabnak ki vele szemben közügyektől való eltiltást vagy szabadságvesztést, legfeljebb pénzbüntetést szabhatnak ki. Ez azt jelenti, hogy a mandátuma semmiképpen sincs veszélyben.
– Ön megalapozottnak tartja ezt a lopás vétsége minősítést?
– A tények ismeretében úgy gondolom, hogy ennek a történeti tényállásnak nem a lopás vétsége a helyes jogi minősítése, hanem valami egészen más, és azt is megmondom, miért.
Amikor Magyar Péter megtudja, hogy videózzák, és emiatt feldúlt – valamint valószínűleg ittas – állapotban odamegy a sértetthez, majd kicsavarja a kezéből a telefont, akkor
nem lopás vétsége, hanem kényszerítés bűntette valósul meg. Ez a bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, és akkor valósul meg, ha valaki erőszakkal vagy a testi épség elleni fenyegetéssel mást arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön.
Magyar Péter ebben az esetben erőszakosan, fenyegetőzve arra kényszerítette a sértettet, hogy tűrje el a telefonja elvételét. Ezáltal pedig megvalósult a kényszerítés bűntette.
A történet azonban itt nem áll meg. Miután Magyar Péter zsebre tette a telefont, és a sértett hiába kérlelte, hogy adja azt vissza – vagyis az elkövető a készüléket eltulajdonította –, a lopás vétsége is megvalósult.
Idővel azonban a történet büntetőjogi megítélése rablásba fordul át. Nem elég ugyanis, hogy a megszerzett telefont nem adja vissza, de végül – annak érdekében, hogy a készüléket megtarthassa – tettlegesen is fellép az őt kérlelő sértettel szemben. Ez a rablásnak az a speciális esete, amikor a tetten ért tolvaj azért alkalmaz erőszakot, hogy a zsákmányt megtarthassa.
– Ez azt jelenti, hogy ezáltal a kényszerítésnél súlyosabb tényállás valósult meg?
– Büntetőjogi szempontból a kényszerítés úgynevezett szubszidiárius jellegű bűncselekmény, ami azt jelenti, hogy csak akkor állapítható meg, ha nem valósul meg más, súlyosabban büntetendő bűncselekmény. Ebben az esetben viszont ez történt, mert a kényszerítés lopássá alakult, a lopás pedig az utóbbit magába foglaló, klasszikus rablási utócselekménnyé. Magyarul tehát ennek a cselekménynek a helyes büntetőjogi minősítése: rablás bűntette.
– Ha helytálló az Ön megítélése, milyen büntetés várható az ügyben?
– Amennyiben rablásról beszélünk, a büntetési tétel két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Ebben a konkrét esetben megalapozott lehetne az, hogy Magyar Péter felfüggesztett börtönbüntetést kapjon.
Megjegyzendő, hogy mivel Radnai Márk nemcsak figyelmeztette Magyar Pétert, hogy videózzák, hanem ő is odament vele a sértetthez, vele szemben megállhat a pszichikai bűnsegédi minősítés. Pszichikai bűnsegéd az, aki személyes jelenlétével – ehhez meg sem kell szólalnia – erősíti a félelemérzetet és a fenyegetettség érzését a sértettben. Ez Radnai esetében is vizsgálandó lehetne.
– Nem lehet különválasztani az időben elkülönülő kényszerítést a későbbi erőszakos fellépéstől?
– Nem, hiszen a cselekménysor a kiindulópontjától a végpontjáig ugyanannak a szándéknak a kibontakozása volt. A büntetőjogban ezek a különálló részcselekmények a megítélés szempontjából törvényi egységet alkotnak.
– Hogyan ítéli meg a telefon Dunába dobását?
– A rablás abban a pillanatban befejeződik, hogy Magyar Péter erőszakot alkalmazott a telefon megtartása érdekében. Azzal, hogy ezt követően a készüléket a Dunába dobta, megvalósulhatott a rongálás is, de ez érdemben már nem befolyásolja a rablás miatt kiszabandó büntetés mértékét.
Ami viszont érdekes aspektus – és ezt minden bűncselekménynél vizsgálja a bíróság –, hogy mi volt a motívum és a célzat, azaz mi vezette az elkövetőt a cselekmény véghezvitelére. Nyilvánvaló, hogy Magyar Péter tette alapvetően nem vagyonszerzési célzatú volt, hiszen valószínű, hogy a saját telefonja sokkal jobb annál, mint amit elrabolt.
Ebből következik,
hogy a célja a telefonon rögzített felvétel megszerzése lehetett, hogy az semmiképpen se maradhasson a sértett birtokában. Ez azonban nem változtat a jogi minősítésen, ugyanis a cél elérése érdekében – mint látható – az elkövető mindent kész volt megtenni, még az erőszak alkalmazásától sem riadt vissza. Mindennek tükrében a gyanúsításban jelenleg megállapított lopás vétsége bűncselekmény, azaz az ügyészség általi büntetőjogi minősítés teljesen érthetetlen és elhibázott.
Tekintettel kell lenni azonban arra, hogy a gyanúsítás még nem vádirat, a vádirati minősítést pedig a bíróság is megváltoztathatja. Így van némi esély arra, hogy végül a sértett, és nem az elkövető jogai kerülnek védelem alá, és ezáltal a miniszterelnök elveszíti a mandátumát. Erre abban az esetben van kilátás, ha „egyéb érdekek” nem silányítják az igazságszolgáltatást csupán jogszolgáltatássá, ahogyan az Magyarországon oly sokszor előfordult már.
Kapcsolódók:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Dr. Grundtner András a Mi Hazánk jogi kabinetjének vezetője | Kép forrása: Mi Hazánk Mozgalom
