Káosz a minisztériumokban: Magyar Péterék „Facebook-kormányzása” teljesen megbénította az államigazgatást

A közigazgatás belső folyamataira rálátó, név nélkül nyilatkozó kormánytisztviselők szerint a Tisza Párt által irányított államigazgatás jelentős része működésképtelenné vált. Stratégiai döntések nincsenek, a szakmai hierarchiát szétverték, a kormányzati irányvonalat pedig a hosszú távú koncepciók helyett a közösségi média reakciói diktálják. Kurucz Dániel a KözTér felületén megjelent tényfeltáró írása elkeserítő látleletet ad a minisztériumi bugyrok valóságáról.

Mi is a kormányzás? Ez az írás által feszegetett legfontosabb kérdés. Ha a Magyary Zoltán-féle klasszikus közigazgatás-tudományi tételeket mai nyelvre és kontextusra ültetjük át, a definíció szerint a kormányzás a közhatalom legfelsőbb fokú politikai vezetése és irányítása, amely kijelöli az állami cselekvés céljait és irányát, míg a közigazgatás e célok szakmai és jogi keretek közötti megvalósítása és végrehajtása.

A KözTéren megjelent háttéranyagban hét, az államigazgatásban dolgozó tisztviselő számol be a kormányzati gépezet széteséséről. A források egybehangzóan állítják: a közigazgatást ma kizárólag a maradványállomány rutinja és önszorgalma viszi előre, miközben politikai szinten nincs érdemi iránykijelölés.

Információhiány és hivatali bizalmatlanság

A Miniszterelnökségen dolgozó Alfa szerint a belső kommunikáció és a szakmai munka teljesen háttérbe szorult. Példaként említi Ducsay Zsuzsanna közigazgatási államtitkár kiszivárgott belső leveleit, amelyekben a munkaidő betartása mellett arra szólították fel a munkatársakat, hogy ne zajongjanak, mert az zavarja Magyar Pétert. Alfa rámutat a vezetés dilettantizmusára is: a kormányfő környezete az Alkotmány utcai épületbe költözött, ahová csak a hűségesnek tartott új embereket ültették be, a régi szakembergárdát pedig elszeparálták. Ennek ellenére a folyosói csendet követelő utasításokat olyan szervezeti egységeknek is kiküldték, amelyek kilométerekre ülnek tőlük.

A szintén a Miniszterelnökségen dolgozó Baltazár megerősíti az információhiányt. Elmondása szerint a kormányváltás óta mindössze hat hivatalos elektronikus levelet kapott a felsővezetéstől, és azok is elenyésző horderejű kérdésekről, például a hőségriadóról szóltak. Baltazár kiemeli: a politikai vezetés képtelen kijelölni a stratégiai célokat, emiatt az államigazgatás 60 százaléka egyszerűen áll, és a megmaradt kollégák csupán reflexből, feladatok nélkül hozzák le a mindennapi munkát.

Minisztériumi körkép: Tétlenség és mikromenedzsment

A háttérintézményi struktúrára rálátó Cicero szerint az Igazságügyi, a Pénzügy- és a Külügyminisztérium a bejáratott szakmai apparátusnak köszönhetően viszonylag olajozottan működik. Ezzel szemben a Közlekedési és Beruházási Minisztériumban komoly működési anomáliák vannak: Vitézy Dávid mikromenedzseri vezetési stílusa hátráltatja a munkát. Mivel a miniszter a legapróbb részletkérdésekben is személyesen kíván dönteni, kulcsfontosságú folyamatok és projektek állnak vagy halasztódnak el.

Egy névtelenséget kérő főosztályvezető, Diderot szerint bizonyos tárcáknál lényegében nincs érdemi munka. Elmondása szerint a nyár folyamán a fizetés megérkezése volt az egyetlen bizonyítéka annak, hogy a munkaviszonya még fennáll, a Honvédelmi Minisztériumból érkező jelzések szerint pedig az apparátus tagjai tétlenségre vannak kárhoztatva. Diderot hozzáteszi: kezdetben megfélemlítésekkel és elbocsátásokkal próbálkoztak, de mióta kiszivárogtak kompromittáló belső hangfelvételek a rendszerből, az agresszív személyügyi tisztogatások leálltak.

Nemzetbiztonsági kockázat a Facebookon

A tisztviselők súlyos hibaként értékelik, hogy a bizalmi és államtitkot képező pozíciók – például a Miniszterelnökség gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkári posztjának – megüresedése után a tárca nyilvános álláshirdetések útján, a Facebookon keres utódot. Alfa és Diderot szerint ez nettó nemzetbiztonsági kockázatot jelent, és egyben jelzi, hogy a kormányzó párt nem rendelkezik felkészült szakpolitikai háttérországgal. Ezzel párhuzamosan a minisztériumokban valódi szakmai munka helyett olyan politikai megrendelések teljesítése köti le az energiákat, mint a korábbi kormányzathoz köthető szereplők (például Rákay Philip) szerződéseinek utólagos felkutatása.

A szervezeti hierarchia teljesen felborult. Az államigazgatásban dolgozó Epikurosz beszámolója szerint a felsővezetés megkerüli a főosztályvezetőket és osztályvezetőket, és közvetlenül a szakmai referensekhez, ügyintézőkhöz fordul, mert azt feltételezik, hogy ők politikailag lojálisak. Emiatt alacsony beosztású, alulfizetett kollégáknak kellene vezetői felelősséget vállalniuk, ami miatt sokan a felmondásukat tervezik.

A kulturális terület szétesése

A „Facebook-kormányzás” lényege

Kurucz Dániel elemzése szerint a számok is makacsul bizonyítják a helyzetet: Magyar Péter egyetlen hét alatt közzétett 33 bejegyzéséből mindössze 11 foglalkozott érdemi kormányzással (például a költségvetéssel vagy a gazdasági mutatókkal), a többi 22 poszt teljesen súlytalan, figyelemelterelő témákról szólt. A közigazgatási apparátusban emiatt pattanásig feszült a hangulat. Ahogy Cicero összefoglalja: a munkatársak legkésőbb december 31-ig hajlandóak várni a viszonyok rendeződésére, utána viszont borul a bili, és tömeges elvándorlás jöhet az államigazgatásból.

Ha Bibó István gondolatiságát hívjuk segítségül – aki szellemiségében a jó kormányzást a félelem légkörének kizárásával és a társadalmi koordinációval azonosította –, a jelenlegi helyzet pontosan ennek az ellenkezője.

Összefoglalásként a szerző megjegyzi, hogy a Magyar Péter-féle „Facebook-kormányzás” egyfajta keserű közigazgatási paródiaként írható le, ahol az érdemi munka helyét a társadalom életének puszta koordinálgatása vette át, miközben a szakmai bizonytalanság és a hivatali bizalmatlanság légköre határozza meg a mindennapokat.

Kapcsolódók: