Arcul csapott dolgozók

Miközben a rendvédelmi állomány számára átlagosan 15 százalékos béremelést jelentettek be 2027-re, a kulturális dolgozók már az utcán tiltakoznak a szerintük elégtelen bérfejlesztés miatt, a szociális ágazat munkavállalói pedig szintén a kormány ígéreteinek teljesítését várják. Lantos János és Erdélyi Ákos videóban beszélt a rendvédelmi dolgozókat érintő intézkedésekről, Vidó Attila pedig a Magyar Jelennek adott nyilatkozatában számításokkal mutatta be, mit jelenthet a bejelentett emelés a gyakorlatban.

Lantos János, a Mi Hazánk munkaügyi kabinetvezetője tegnap közzétett videójában arról beszélt, hogy a rendvédelmi dolgozókat becsapták a bejelentett béremeléssel. 

A témában Erdélyi Ákos is videót tett közzé, amelyben szintén a rendvédelmi dolgozókat érintő intézkedések ellentmondásaira hívta fel a figyelmet.

A bejelentés szerint 2027-ben átlagosan 15 százalékkal emelkedhet a rendvédelmi dolgozók bére. Az „átlagosan” szó azonban lényeges, ez nem jelenti automatikusan azt, hogy minden érintett egységesen 15 százalékos emelésben részesül. A tényleges változás az egyes illetményektől és a végrehajtás részleteitől is függ.

Vidó Attila, a Mi Hazánk rendvédelmi kabinetjének elnöke a Magyar Jelen kérdésére szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a bejelentett béremelés értékét a korábbi juttatásokkal együtt kell vizsgálni.

Vidó Attila számításai: mit ér a 15 százalék?

A Mi Hazánk rendvédelmi kabinetjének elnöke lapunknak adott válaszában egy egyszerű példán keresztül mutatta be, miért tartja félrevezetőnek a kizárólag a béremelés százalékos mértékére összpontosító kommunikációt.

„Azt mondta a miniszterelnök, hogy átlagosan 15 százalékos béremelés lesz 2027-ben a rendvédelmi dolgozóknál. Ha – szokásához híven – nem hazudott, akkor ez azt jelenti, hogy nem lesz mindenkinek 15 százalék, hiszen átlagosan ennyi az emelés” – fogalmazott Vidó Attila.

A kabinetvezető arra is emlékeztetett, hogy a rendvédelmi dolgozók korábban négyévente hathavi illetménynek megfelelő fegyverpénzt kaptak. Értelmezése szerint, amennyiben ezt a juttatást kivezetik, az jelentős veszteséget jelenthet az érintetteknek, amelyet a béremelés értékelésekor szintén figyelembe kell venni.

Vidó egy bruttó 500 ezer forintos havi illetménnyel rendelkező dolgozó példáját hozta fel. Ha az illetménye 15 százalékkal, bruttó 575 ezer forintra emelkedik, akkor havonta 75 ezer, egy teljes év alatt pedig 900 ezer forinttal kapna többet a korábbi alapilletményéhez képest.

A kabinetvezető számításában a négyévente járó hathavi fegyverpénz egy évre jutó részét is figyelembe vette. Az új, 575 ezer forintos illetmény másfél havi összege 862 500 forint. Ha ezt a feltételezett kiesést levonjuk az éves 900 ezer forintos többletből, mindössze 37 500 forint marad.

Ez a korábbi, évi hatmillió forintos alapilletményhez viszonyítva mindössze 0,625 százalékos különbség.

Vidó Attila számítása a fegyverpénz kivezetésére vonatkozó feltételezésből indul ki, és a juttatás kiesését az emelt illetmény alapján évesíti. A tényleges pénzügyi hatás a juttatás szabályaitól és az esetleges változások részleteitől függ.

„Na, ez aztán nagyon komoly összeg” – jegyezte meg ironikusan.

Vidó szerint a béremelés kapcsán egy másik problémára is fel kell hívni a figyelmet, a bérolló további nyílására. Álláspontja szerint az általános százalékos emelés önmagában nem garantálja, hogy a különböző beosztásokban dolgozók közötti bérkülönbségek mérséklődnek.

A kulturális dolgozók szerint arculcsapás a bejelentés

A rendvédelmi dolgozók mellett a kulturális ágazatban is komoly elégedetlenség alakult ki. Hétfőn a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) szervezett demonstrációt Budapesten, a Miniszterelnökség előtt. A tüntetés résztvevői a „Múltat őrzünk, jövőt kérünk!” jelmondattal követeltek érdemi bérrendezést.

A tiltakozást az váltotta ki, hogy Magyar Péter bejelentése szerint 2027-től 10,7 százalékkal emelkedhet a közgyűjteményekben, a könyvtárakban és a közművelődésben dolgozók bére.

Dobrovits Orsolya, a KKDSZ elnöke a bejelentett emelést egyenesen „arculcsapásnak” nevezte. A szakszervezet a korábban ígért 25 százalékos béremelést és a kulturális dolgozók számára kiszámítható bérpálya kialakítását követeli. A demonstráción könyvtárosok, muzeológusok, levéltárosok és más közgyűjteményi munkatársak is hangot adtak elégedetlenségüknek. A tiltakozók úgy vélik, hogy a bejelentett emelés nem jelent megfelelő bérfelzárkóztatást, a kulturális tárcát vezető Tarr Zoltán ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a 10,7 százalékos emelés az adócsökkentésen felül értendő, és differenciált végrehajtásra van szükség.

A szociális ágazatban is várják az ígéretek teljesítését

A szociális ágazat munkavállalói szintén régóta követelik a bérek rendezését, ezért a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete szeptemberben arra figyelmeztetett, hogy a területen dolgozók közül sokan még nettó 300 ezer forintot sem visznek haza, miközben a munkájuk nélkülözhetetlen a rászorulók ellátásához.

A kormány korábban 25 százalékos béremelést ígért a szociális terület dolgozóinak, a bejelentett intézkedések végrehajtásának részletei azonban továbbra is meghatározóak az érintettek számára.

A szociális ágazat helyzete azért is különösen érzékeny kérdés, mert a munkavállalók jelentős felelősséget viselnek, miközben a szakszervezeti beszámolók szerint sokan nehezen tudnak megélni a fizetésükből. A dolgozók számára ezért nem elegendő egy későbbi bérrendezés ígérete, hanem annak mértéke, időpontja és tényleges hatása egyaránt számít.

Kapcsolódók: