Bezár az ország egyetlen, kizárólag az 1956-os forradalomnak szentelt vidéki gyűjteménye

Október 23-án, az 1956-os forradalom 70. évfordulóján bezár a kiskunmajsai ’56-os gyűjtemény és emlékhely. A Pongrátz Gergely által alapított intézmény fenntartása hosszú évek óta megoldatlan, a tulajdonos pedig a támogatás hiánya miatt végül a bezárás mellett döntött – írja a baon.hu.

A Bács-Kiskun vármegyei Kiskunmajsa–Marispusztán található emlékhely 1999-ben nyílt meg egy egykori tanyasi iskola épületében. Alapítója Pongrátz Gergely, a Corvin köz legendás parancsnoka volt, aki a rendszerváltás után tért haza hosszú emigrációjából. A gyűjtemény különlegessége, hogy kifejezetten az 1956-os forradalom és szabadságharc történetének bemutatására jött létre.

A múzeum nem csupán kiállítóhely, az alapító és testvére, Pongrátz Ödön végső nyughelye is a területen található. A szabadtéri tárlaton többek között egy T–55-ös harckocsi és négy löveg idézi fel a korszak katonai környezetét.

A bezárásról a hírportálnak Sipos Ferdinánd, az emlékhelynek otthont adó ingatlan tulajdonosa elmondta: az állam hosszú időn keresztül nem vállalt érdemi szerepet a gyűjtemény fenntartásában, noha szerinte annak a nemzeti emlékezet megőrzésében is fontos feladata lenne.

Évek óta megoldatlan a fenntartás

Sipos Ferdinánd mintegy tizenöt évvel ezelőtt vásárolta meg az emlékhelyet, mert úgy látta, ezzel biztosíthatja, hogy a gyűjtemény ne kerüljön méltatlan körülmények közé. Elképzelése szerint az intézménynek hosszú távon állami tulajdonban és megfelelő finanszírozás mellett kellene működnie. Nyilatkozata szerint az állami szerepvállalás ügyében több egyeztetésre is sor került, de a fenntartás biztonságát garantáló megoldás nem született. A Magyar Honvédség 2015-ben felújította az épületet, a folyamatos működés költségeit azonban ez nem rendezte.

A gyűjtemény korábban a kiskunmajsai önkormányzattal kötött megállapodás révén jutott valamennyi működési támogatáshoz, ám ezt az együttműködést 2019-ben megszüntették. Azóta az alapítvány és a család saját forrásokból, adományokból és a látogatók jegybevételeiből próbálta fenntartani az emlékhelyet. A növekvő rezsi- és karbantartási költségek azonban idővel felélték a rendelkezésre álló tartalékokat.

A Mi Hazánk az állami szerepvállalást sürgette

A gyűjtemény megmentése érdekében Szabadi István, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője parlamenti indítványban sürgette az állam beavatkozását. Álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy egy ilyen jelentőségű történelmi emlékhely fenntartása hosszú távon bizonytalan legyen.

A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon mindmáig nem jött létre önálló, kifejezetten az 1956-os forradalom teljes történetét bemutató nemzeti emlékmúzeum Budapesten. Bár a korszak több intézmény kiállításain is megjelenik, szerinte a szabadságharc katonai és politikai összefüggéseit átfogóan bemutató központi gyűjtemény hiánya tovább növeli a majsai emlékhely jelentőségét.

Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke szintén kezdeményezte az ügy rendezését. Június 24-én a parlamentben azt kérdezte Magyar Péter miniszterelnöktől, hajlandó-e a kormány támogatni az ország egyetlen, kifejezetten az 1956-os forradalomnak szentelt vidéki gyűjteményét, vagy állami kezelésbe venni az intézményt. Novák elmondása szerint 2010 óta több költségvetési módosító javaslatot is benyújtott a múzeum támogatására, ám ezeket az akkori parlamenti többség elutasította. A képviselő szerint a működés hosszú távú biztosításához állami segítségre lenne szükség.

A minisztérium megvizsgálná a lehetőségeket

A hírportál beszámolója szerint a Mi Hazánk kezdeményezésére a kultúráért felelős minisztérium is válaszolt a gyűjtemény jövőjével kapcsolatos kérdésre. A tárca ismertette az intézmény muzeális besorolását, országos gyűjtőkörét és a fenntartó alapítvány helyzetét. A kiállításon a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézete és Múzeuma által kölcsönadott tárgyak is szerepelnek.

A minisztérium válaszában azt közölte, hogy a gyűjtemény tevékenységét állami támogatásra méltónak tartja, és megvizsgálja, miként kapcsolódhatna a hazai közgyűjteményi hálózathoz. A portál azt írja, hogy ez a szándéknyilatkozat azonban nem vezetett időben olyan konkrét megoldáshoz, amely garantálta volna a működés folytatását.

A tulajdonos végül a bezárás mellett döntött

Sipos Ferdinándot júniusban egy közvetítő kereste meg azzal, hogy megbízója megvásárolná az emlékhelyet, a környező területekkel és a teljes gyűjteménnyel együtt. A tulajdonos kezdetben mérlegelte az ajánlat elfogadását, és olyan garanciákat szeretett volna, amelyek biztosítják a kegyhely jellegének megőrzését, valamint Pongrátz Gergely örökségének ápolását.

A lehetséges vevő azonban nem vállalta ezeket a feltételeket, és szabad kezet kívánt az ingatlan későbbi hasznosításában. A tárgyalások így nem vezettek megállapodáshoz. Sipos Ferdinánd végül ismét az állami szerepvállalást szorgalmazta, de a miniszterelnöknek írt levelére a hírportálnak adott nyilatkozata szerint nem kapott választ. Úgy ítélte meg, hogy a fenntartásért folytatott hosszú küzdelmet már nem tudja tovább vállalni.

Az emlékhely bezárása különösen szimbolikus időpontban történik: éppen az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóján. A gyűjtemény jövője így továbbra is nyitott kérdés, miközben a bezárással egy olyan vidéki intézmény működése szűnik meg, amelyet kifejezetten a forradalom emlékének megőrzésére hoztak létre.

Kapcsolódók: