Kemény kritikát fogalmazott meg a kormánnyal szemben a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke

Hazánkban az érdekegyeztetési kultúra még mindig gyerekcipőben jár, így történhet meg, hogy a közszférában dolgozók bejelentések nyomán értesülnek az őket érintő döntésekről. Ezen mindenképpen változtatni kell – így értékelte az Indexnek Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az elmúlt napok felháborodási hullámait. Az érdekvédő szerint az elégedetlenség jogos, de még nincs veszve minden.

Éles reakciókat váltottak ki a múlt heti kormányzati bejelentések a közszférában.

• A Közgyűjteményi és Könyvtári Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a Miniszterelnökségnél demonstrált, ahol Dobrovits Orsolya elnök „arculcsapásnak” nevezte a 10,7 százalékos nettó emelést, és azonnali 25 százalékos bérrendezést, valamint a pedagógusbérekhez igazodó bérezést követelt.
• A rendvédelmi dolgozók körében a 2027-re ígért 15 százalékos átlagos emelés váltott ki csalódottságot és felmondási hullámtól való félelmet.
• Az egészségügyi szakdolgozóknál a 17 százalékos emelés tényleges hatását övezik kételyek, míg a szociális ágazatban (MKKSZ, SZÁÉF) már korábban demonstráció előkészítésébe kezdtek a kétlépcsős béremelési terv miatt.
• A nevelést és oktatást segítő dolgozók 21,5 százalékos béremelését a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az ígéretnél alacsonyabb, „kozmetikázott, politikai bejelentésként” értékelte.

Zlati Róbert szerint a felháborodások hátterében – mértékektől eltekintve – elsősorban az áll, hogy az érdemi egyeztetések elmaradtak. Még ha volt is párbeszéd a felek között – ez ugyanis kétségtelenül igaz –, az érdekegyeztetési kultúra még nem tart ott hazánkban, hogy a tárgyalások után kiszámítható, a korábbi ígéreteknek megfelelő és a megfogalmazott elvárásokkal összhangban lévő döntések szülessenek.

„Ez nem feltétlenül egy jó irány, és sajnos nem mutat változást az eddigiekhez képest, miközben a türelmetlenség egyre nagyobb. Természetes, hogy mindenki jobb helyzetbe szeretne kerülni, és egyszerre nem lehet mindenkinek segíteni, ugyanakkor vannak olyan területek, ahol a követelések már olyan nagy múltra tekintenek vissza, hogy ha azok nem lesznek rendezve a közeljövőben, a felháborodásnak nagyon is helye van” – összegzett az Index megkeresésére a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, jelezve, hogy igyekeznek szolidárisak lenni, és más konföderációkkal közösen lobbizni azért, hogy egy új érdekegyeztetési struktúra alakuljon ki Magyarországon, melynek eredményeként a jövőben nem fordulhatna elő olyan, hogy a dolgozók bejelentések nyomán értesülnek az őket érintő változásokról.

„Emellett az is fontos lenne, hogy az érintettek mihamarabb pontos adatokhoz jussanak, hiszen a múlt heti bejelentés számos részletre nem tért ki, így jelenleg több területen is hatalmas a bizonytalanság” – egészítette ki Zlati Róbert, aki azt reméli, hogy már a héten is birtokukba kerülhetnek olyan információk, amelyek megnyugvást hozhatnak a munkavállalóknak.

„Az adócsökkentés a dolgozóké, nem a cégeké”

Továbbra is napirenden van a minimálbér ügye, amelynek emeléséről egyelőre nincs egységes álláspont a felek között. Miután a kormány úgy döntött, hogy kilenc százalékra csökkenti a legalacsonyabban keresők személyi jövedelemadóját, a cégek érdekeit képviselő munkaadói oldal mindössze négyszázalékos minimálbér-emelést javasol, amivel a MASZSZ rendkívül elégedetlen. Noha érteni vélik azt, amit Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára mondott még a múlt héten, miszerint „a gazdasági növekedés mértéke nem teljesült” és az elmúlt években „alig volt nullánál nagyobb bővülés”, attól még úgy érzik, „az adócsökkentés a dolgozóké, nem pedig a cégeké”.

„Többet vártunk. A belengetett négyszázalékos emeléssel a munkáltatói oldal mindössze havi nettó 9360 forinttal járulna hozzá a dolgozók béremeléséhez. Ez ma alig tizenöt liter benzin ára. Ezzel a javaslattal még távolabb kerülnénk attól a közösen rögzített céltól, hogy a minimálbér – az európai irányelv ajánlásával összhangban – elérje a rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát” – mutatott rá Zlati Róbert, kiemelve, hogy a kormánnyal és a munkaadói oldallal közösen aláírt hároméves megállapodás mentén kívánják tovább folytatni a tárgyalásokat. 

Azt reméli, hogy a keddi VKF-egyeztetésen (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma) erre lehetőség is nyílik.

Pozitívumként értékelte, hogy ezekhez az alkalmakhoz több adatot, információt kapnak, ami nagyban segíti a felkészülésüket – még akkor is, ha az egyeztetési hajlandóságnak összességében még mindig van hova fejlődnie. Itt példaként említette, és egyúttal nehezményezte, hogy a december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításáról, a nyugdíjak és a családi pótlék emeléséről sem voltak érdemi egyeztetések, mielőtt benyújtották a tervezetet, emiatt úgy érzik, „őket megkerülve döntöttek”.

Nyugdíjak: Még számos kérdés rendezetlen

• A kormány háromszázalékos inflációval számol 2027-ben, amit a nyugdíjemelés mértéke is követne.
• A minimálnyugdíj 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik 2027. január 1-jétől (455 ezer kisnyugdíjast érintve).
• A 13. havi nyugdíj megmarad, a 14. havi nyugdíjnak ugyanakkor csak az első heti részletét fizetnék ki.
• Az időskorúak járadékát megduplázzák.
• Elindul a nyugdíjas SZÉP-kártya program 90 milliárdos többletforrásból, amit négy év alatt kiterjesztenek több mint kétmillió emberre gyógyszer-, élelmiszer- és pihenési céllal.

Zlati Róbert a nyugdíjintézkedések kapcsán a rendszer alapvető hibáira igyekezte felhívni a figyelmet:

„A nyugdíjak emelése körül nincs nagy elégedetlenség, ami érhető, hiszen komoly a növekedés. A mi álláspontunk szerint ugyanakkor a helyzet mégsem lett még megnyugtatóan rendezve. Jelenleg az infláció generálja a nyugdíjemelést, miközben az a bérek növekedésének mértékétől elmarad. Mi azt képviseljük, hogy svájci vagy vegyes (az ár- és béremelkedést egyaránt figyelembe vevő) indexálású rendszerré kellene alakítani a nyugdíjakat. Számos kérdés mellett tehát még ebben is egyeztetnünk kell majd a kormánnyal” – zárta sorait a MASZSZ elnöke.

Kapcsolódók: