loading
Menü
Támogatás

„Nyilvánvalóan morális krízist jelent, hogy egy ilyen köztestület elnöke letartóztatásban van”

2026. nov. 18. 17:59
7 perces olvasmány
(Fotó: Illyés Tibor / MTI) (Fotó: Illyés Tibor / MTI)
A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság szerdai második ülésén Biró Marcellt, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) volt elnökét, valamint Nagy Lászlót, a lemondását már bejelentő, de az SZTFH még hivatalban lévő vezetőjét hallgatták meg a képviselők. Biró Marcell korábban Orbán Viktor nemzetbiztonsági főtanácsadója volt – írja az Index.

Biró Marcell azzal kezdte beszámolóját, hogy az SZTFH 2021. október elsején vette át a végrehajtói szervezetrendszer általános felügyeletét, valamint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar feletti törvényességi felügyeletet. A hatóság volt elnöke úgy látja, „politikailag és szakmailag igencsak terhelt” terület rendbetételében vállaltak szerepet. A kezdetektől az volt a cél, hogy szigorúbb, átláthatóbb és következetesebben ellenőrzött végrehajtási rendszer kialakításán dolgozzanak. Az Országgyűlés döntése alapján hármas célrendszert fogalmaztak meg: a végrehajtás legyen jogszerű, szakszerű és empatikus.

Biró Marcell hangsúlyozta: szigorították a szabályokat, és szigorúbban léptek fel a szabályszegőkkel szemben. Az elmúlt harminc évben nem született annyi szigorítást jelentő intézkedés, valamint soha nem bocsátottak el annyi szabályszegő végrehajtót, mint az SZTFH elmúlt öt évében.

A hatóság volt elnöke több változást is kiemelt:

  • Érvényt szereztek annak a szabálynak, amely szerint kizárólag jogi diplomával rendelkező személyek lehetnek végrehajtók. Az előírás alapján hét végrehajtónak szűnt meg a szolgálata.
  • Megszűnt a határozatlan idejű kinevezések időszaka. Hét évre, határozott időre szóló kinevezési rendszert hoztak létre. A szolgálat meghosszabbítását szigorú szakmai és fegyelmi követelményekhez kötötték. A változás nyomán tizenkét végrehajtónak ért véget a megbízatása.
  • Bevezették a négy csapás elvét. A pénzkezeléssel összefüggő végrehajtási kifogás esetén pénzvisszafizetésre kötelezhették a végrehajtókat, és háromnál több pénzvisszafizetési határozat után megszűnt a végrehajtó szolgálati jogviszonya.
  • Minden végrehajtó köteles az éves munkájáról írásbeli szakmai beszámolót készíteni.
  • Bevezették a kötelező, folyamatosan teljesítendő szakmai továbbképzés rendszerét.
  • Szigorodott a szakvizsga követelményrendszere. A feladat az volt, hogy kiszűrjék azokat a vizsgázókat, akik nem alkalmasak a pályára. Az első vizsgázók 60 százaléka nem tudta teljesíteni a követelményt.
  • Megújították a panaszügyintézés rendszerét.
  • Szigorították a felügyeleti és ellenőrzési rendszert.

Biró Marcell kifejtette: ötven fegyelmi feljelentés született, ebből tizenkettőt személyesen ő tett. Eddig egy esetben ítélte meg úgy a három tagból álló másodfokú fegyelmi bíróság, hogy a feljelentésben foglaltak nem történtek meg. Minden más esetben a bíróság vagy helyt adott a fegyelmi feljelentésnek, vagy idő előtt megszűnt a végrehajtó jogviszonya.

A beszámoló szerint 466 esetben átfogó, soron kívüli cél vagy utóvizsgálat indult, Biró Marcell időszakában 282 ilyen volt. A végrehajtók kötelesek évente erkölcsi bizonyítványt benyújtani, valamint büntető vagy szabálysértési eljárás esetén bejelentést tenni.

A mi álláspontunk az volt, ha egy esetben is történt szabálytalanság, akkor annak, akinek erre jogosultsága van, fel kell lépnie. Ez azért fontost, mert a végrehajtási eljárások mögött nem csak követelések, tartozások és jogszabályi rendelkezések állnak, hanem emberi sorsok is. Sok esetben olyan emberek és családok kerülnek kapcsolatba a végrehajtási rendszerrel, akiknek nehéz élethelyzetük van

– hangsúlyozta Biró Marcell.

„Nyilvánvalóan morális krízist jelent, hogy egy ilyen köztestület elnöke letartóztatásban van”

A tiszás Molnár Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az SZTFH korábbi, az Országgyűlés felé tett beszámolóiban meg sem említették a Schadl-ügyet. Biró Marcell kifejtette: „A beszámoló az SZTFH munkáját hivatott bemutatni, nem annak a köztestületnek, ami önkormányzatisággal rendelkezik és érdekképviseletet lát el, ez a végrehajtói kar. Kifejezetten a mi munkánkra koncentráltunk. A beszámolók benyújtását követően mindig sor került szóbeli meghallgatásra is, ahol jellemzően a képviselők ezeket a kérdéseket mind feltették és emlékeim szerint ezeket mind megválaszoltam.”

Nyilvánvalóan morális krízist jelent, hogy egy ilyen köztestület elnöke letartóztatásban van. Az a kérdés, hogy ez ellen bármilyen módon, jogszerű keretek között egy hatóság fel tud-e lépni. Az az állításom, hogy ez nem lehetséges. Egy köztestület önigazgatásába egy hatóság semmilyen módon nem tud beavatkozni, sem most, sem korábban. Nincs lehetőség arra hogy kieszközöljön tisztújítást

– húzta alá Biró Marcell.

Toroczkai László felvetette: „Amikor Schadl Györgyöt letartóztatták, a végrehajtói kar irányítását Lukács Tamás alelnök vette át. Ebben az időszakban harmincöt végrehajtót neveztek ki, akiknek az esküt az elnök előtt kell letennie. Ez felveti a törvénytelenség kérdését. Vizsgálták ezt?”

Biró Marcell válaszában leszögezte, hogy vizsgálták az ügyet, de – mint ahogy bármilyen más közhivatal esetében –, van helyettesítés. „Ezt a kérdést a bíróság is vizsgálta, kifejezetten ezt tették per tárgyává. Kifogásolták, hogy az adott végrehajtással kapcsolatban nem az elnök személye, hanem a helyettese előtt tettek esküt, ami lehetetlenné teszi a végrehajtási eljárások lefolytatását. A bíróság kimondta, hogy ez nem így van, megerősítették az SZTFH álláspontját, hogy ez nem teszi érvénytelenné a kinevezéseket” – rögzítette a hatóság volt elnöke.

Kiss Máté Zsolt többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy Biró Marcell a miniszterelnök környezetéből érkezett, majd később oda is tért vissza. „Elnökként kapott bármikor kérést, iránymutatást, jelzést a kormánytól, bárkitől, ami az ön elnöki tevékenységét befolyásolta a végrehajtások tekintetében bármilyen szempontból?” – kérdezte a Tisza képviselője. Biró Marcell leszögezte: „Nem. Egyébként a kapcsolattartás rendje kialakításra került. Rendszeres időközönként az Igazságügyi Minisztérium embereivel, helyettes államtitkáraival, főosztályvezetőivel tartottuk a kapcsolatot végrehajtási szabályozási kérdések megtárgyalása érdekében.”

A KDNP képviselője, Nacsa Lőrinc megjegyezte: bár ez túlfeszíti a vizsgálóbizottság kereteit, de a jelenlegi miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója néhány hónappal korábban még a Tisza Párt kampányfőnöke volt.

Öt végrehajtó esetében döntöttek a szolgálat megszüntetéséről

Nagy László beszámolója elején rögzítette:

A végrehajtókkal szembeni hozzáállásunkon, illetve a korábban kialakított követelményrendszerünkön, miszerint azt várjuk el, hogy a végrehajtók jogszerűen, szakszerűen és empatikusan működjenek, valamint zéró tolerancia van a szabályszegőkkel szemben, nem változtattunk.

Az SZTFH elnöke hozzátette: három év alatt olyan átfogó képet kaptak az ellenőrzési gyakorlatban kialakult visszatérő, akár szabályszegésekről, akár típushibákról, hogy úgy látta helyénvalónak, ha kiadnak egy új ellenőrzési rendeletet. 2026-tól már ez alapján történnek az ellenőrzések.

Nagy László további szigorításról is beszámolt: „Az átfogó vizsgálat időszakát a korábbi ellenőrzési rendelet négy évben határozta meg, ami azt jelentette, hogy minden végrehajtót a kinevezését követő egy év elteltével átfogó vizsgálat keretében ellenőrizni szükséges, majd négy után újra. Én ezt az időszakot három évre lerövidítettem, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy egy végrehajtót a hétéves időszaka alatt háromszor biztosan átfogó vizsgálat alá vonnak a kar hivatali szervének ellenőrei.”

A hatóság elnöke a pénzkezelési szabályok szigorú vizsgálatára is kitért: „Alapvető elvárás, hogy minden végrehajtó, különösen a végrehajtói letéti számláján szereplő összeggel forintra el tudjon számolni és meg tudja mondani, hogy ezek milyen végrehajtási eljárásokból tevődnek össze.”

Nagy László a szolgálat hatóság általi megszüntetésének eseteiről is beszélt:

Voltak olyan kirívó esetek, amikor azt láttuk, hogy a fegyelmi bíróság eljárása sem elég elrettentő arra, hogy megfelelően tudjunk élni a felügyeleti eszközrendszerrel. 2024. május 4. óta öt végrehajtó tekintetében éltünk a végrehajtói szolgálat megszüntetésének a szankciójával. Több tízmilliós letéti összegek elszámolási hibájáról tudok beszámolni, illetőleg többszörösen olyan költségek felszámításáról, amelyekre nem lett volna jogosultsága a végrehajtónak.

Kiss Máté Zsolt az ülésen többször is arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a végrehajtók díját valóban nem emelték, viszont máshol volt díjemelés, amit ugyanúgy az adósok fizetnek meg.

„Ebbe a személyeskedésbe nem szeretnék belemenni és kikérem magamnak ezt a hangnemet”

Molnár Zoltán, a Tisza képviselője kijelentette, hogy az előző rendszer meglopta az embereket többek között a koncessziókkal.

Értem, hogy valamilyen szinten próbálja magát védeni, miközben Balla úr védi a mundér becsületét, de itt nincs megírva semmilyen ítélet, önök írták meg az ítéletüket azzal, amit csináltak. Európában nincs még egy ilyen, szégyen

– tette hozzá a kormánypárti politikus.

Nagy László válaszában tisztázta: az SZTFH egyetlen koncessziós jogosultságot sem osztott ki, nem is tehet ilyet, mert ennek a joga a mindenkori kormányzati gazdaságpolitika része.

Azoknak az embereknek a nevében, akik nálunk dolgoznak, kikérem magamnak azt, hogy ilyen hangnemben becsmérli a munkájukat. Nemzetközileg elismert szakemberek dolgoznak nálunk, sok eredményt értünk el. Nem győzelmi jelentést jöttem ide mondani, hanem tényszerűen beszámoltam azokról a feladatokról, amelyeket elvégeztünk az elmúlt öt évben a végrehajtási szervezetrendszer felügyelete kapcsán. Ebbe a személyeskedésbe nem szeretnék belemenni és kikérem magamnak ezt a hangnemet

– mondta a hatóság elnöke.

Molnár Zoltán válaszában jelezte, hogy egyáltalán nem beszélt a hivatal dolgozóiról, ezért ő ezt kéri ki magának.

Molnár Zoltán elmondta, hogy nincs megírt ítélet, majd felolvasta azt

– vetette közbe Balla György, a Fidesz képviselője.

A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság szerdai első ülésén Bárándy Péter és Draskovics Tibor volt minisztereket hallgatták meg a képviselők.

Varga Juditot is meghallgatták

A Toroczkai László által vezetett vizsgálóbizottság szerdai ülésén Varga Judit volt igazságügyi minisztert és Répássy Róbert korábbi államtitkárt is meghallgatták. Varga Judit a minisztérium működése mellett Magyar Péterről is beszélt, valamint jelezte: beszámolna a kegyelmi ügyről, ezért várja a meghívást a másik vizsgálóbizottságtól.

A vizsgálóbizottság október 21-én hallgatta meg Fürcht Pált, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjét. Fürcht Pál többek között azt állította, hogy Varga Judit miniszterként sem tudott a végrehajtási rendszerben történtekről, viszont felmerült, hogy titkos együttműködőként bevonják a nyomozásba. Fürcht Pál arról is beszélt, hogy az ő hivatala ideje alatt Rogán Antal és a volt miniszter munkatársai sem jártak be az ügyészségre. 

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
További cikkeink
Támogassa munkánkat!

Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.

Támogatás
Összes
Friss hírek
Támogassa munkánkat!

Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.

Támogatás