Szánalmas és sokatmondó, hogy mennyire nem képes a baloldali politika valódi hősöket kitermelni magából! Ezért próbálnak izzadságos erőfeszítéssel heroizálni olyan figurákat, mint amilyen például Horn „na és?” Gyula. Bertók T. László publicisztikáját olvashatják.
De kezdjük egy másik mártírként üdvözítendő „hőssel”, mondjuk Nagy Imrével, aki az NKVD-besúgójaként még legközelebbi barátait, sőt rokonát is képes volt feljelenteni, aki valószínűleg jelen volt a cári család kivégzésénél, majd Rákosi jobbján beszolgáltatási miniszterként gondoskodott a magyar vidék kiéheztetéséről, amikor bőrkabátos verőemberei még a következő évi vetőmagot is elvették a gazdáktól. Az a baloldal narratívája vele kapcsolatban, hogy bármekkora aljadék is volt, ötvenhatban mégiscsak a nép mellé állt, megvilágosulása pedig felmenti minden egyéb cselekedetének erkölcsi következménye alól.
Ugye értjük: a csecsemőgyilkos is felmenthető, ha utána átkísér egy vak embert a zebrán. Mert mit is csinált hősünk ötvenhatban? Belehazudta a rádiómikrofonba, hogy „csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van”. Ebből a kettőből pont egyik sem volt igaz, viszont alkalmas volt rá, hogy hamis illúziókat keltsen a reménykedőkben, miközben ő tettestársaival a Jugoszláv nagykövetségen próbálta menteni az irháját. Nos, ennek az embernek áll még a Kossuth térről áthelyezett szobra a Jászai Mari téren ahelyett, hogy közvetlenül a szoborparkba vitték volna elvtársai közé.
De a baloldali ikonhiány létezett már régebben is. Gyermekkoromban például a rendőrgyilkos Ságvári Endre volt az „ifjúság példaképe”, a „mártír”. De ajnározták Che Guevarát is, az ismert szélsőbalos terroristát, az ötvenes évek „antifáját, ”a politikai gyilkosságok sokaságát elkövető kubai gazembert is. Tábortűz mellett Venceremos Che Guevarát énekelve imádták az olyan KISZ-esek, mint az akkor még ifjú komcsi üdvöskének számító Gyurcsány Ferenc vállvetve sok ma is ismert közéleti szereplővel. Mint szent ikont a hívők, úgy imádták azt az ikonikussá marketingelt Che-portét, amelyet Andy Warholnak tulajdonítanak, nem tudva, hogy valójában egy Gerard Malanga nevű epigon készítette Warhol pop-art stílusában és amelyet Warhol csak utóbb „hitelesített” aláírásával, remélve, hogy sok pénz üti a markát. Ez a kamu Warhol-kép még napjainkban is fel-fel tűnik pólókon, pár éve az őszödi böszme kornyadozó felsőtestét is díszítette egy példány, láttam a tévében.
De most komolyan, mondjon már valaki egy olyan személyiséget a politika balfeléről, aki személy szerint tényleg kiáll minden erkölcsi kritikát! Akit akár egy nem posztkomcsi, nem liberálbolsi, nem ökonáci, nem globalista és nem transzgender sérült illető, hanem egy minden tekintetben normális átlagmagyar is tisztelhet! Aki személyében egyesíti a nemzetet. Én hiába keresem, nem találok ilyet – nem bánnám, ha kommentben kaphatnék tippeket! (De aztán senki ne jöjjön Táncsiccsal, meg József Attilával, mert bár őket is próbálták, mégsem sikerült összebalosozniuk.)
Horn Gyula hőssé magasztalásával is megpróbálkozott a XIII. kerület emlékezetpolitizáló szoclib többségű képviselőtestülete, hatalmas társadalmi nyomásra (ja, nem!) el is neveztek róla egy sétányt, ahol szobrot is kapott. Aztán jött a tiltakozás, a népharag, a Mi Hazánk és hirtelen kiderült, hogy valójában nem léteznek Horn elvtárs nemzeti hőssé nyilvánítása mellett komolyan vehető érvek, hacsak az MSZMP-s pártvagyon átmentését, a stratégiai ágazatok külföldieknek való elkótyavetyélését, a Honvédség leépítését, a Bokros-csomagot nem soroljuk államférfiúi érdemei közé.
Előbb a Fővárosi Törvényszék mondta ki, hogy „a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett” Horn Gyula méltatlan arra, hogy közterület viselje nevét, majd a Fővárosi Kormányhivatal is állást foglalt a kérdésben és ugyanezt állapította meg. Ennek hatására – fideszes javaslatra – a Fővárosi Közgyűlés is meghozta a döntést, miszerint meg kell változtatni az inkriminált közterület nevét.
Csakhogy láss csodát, Angyalföld baloldali többsége, élén a veterán szocialista Tóth József polgármesterrel mindezek ellenére vonakodott kiküldeni egy csavarhúzós embert, hogy szerelje le végre a pufajkás hazaáruló (szerintük „nemzeti hős”) nevét tartalmazó utcanévtáblákat.
Nem csoda, ha ezek után Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke és Balog Csaba, kerületi képviselő Kós Gyula ötvenhatos szabadságharcos társaságában, saját kezükbe vették a dolgot és leszerelték a nemzeti gyász napján, majd méltó helyére, a szoborparkba vitték az utcanévtáblákat. Igazán nem nagy dolog, mindössze néhány csavar kérdése volt az egész és máris helyreállt a törvényesség állapota!
Slusszpoénképpen aztán Kálmán Olga, a szemkilövető, a maszturbajnok, meg a „képződmény” pártjának képviselője sietve beolvasta a Youtube-on, hogy aláírásgyűjtést indítanak „mert a jobboldal támadást indított a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb hatású baloldali miniszterelnökének szellemi öröksége ellen. A Demokratikus Koalíció azonban nem fogja hagyni, hogy a jobboldal elvegye tőlük a modern magyar baloldal egyik legfontosabb szimbólumát, ezért online aláírásgyűjtést indítanak, hogy megakadályozzák a Horn Gyula sétány átnevezését és emlékének eltörlését. Ezt követően aztán felmondja a DK-s narratívát, a Horn üdvözítését szolgáló érveket, miszerint mennyi csodát vitt végbe Magyarország miniszterelnökeként csakis a nép érdekében. Az más kérdés, hogy a többség emlékeiben korántsem aranykorként él a kérdéses időszak, hacsak nem a későbbi Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai korszakkal vetjük össze. De ez lényegtelen is, mert nem emiatt nem lehet nemzeti hőssé avatni, hanem amiatt, amit ötvenhatban a megszálló szovjet csapatok oldalán, majd amit a szovjet birodalmat kiszolgáló, a kommunista diktatúrát megvalósító Kádár-Grósz rezsim vezető politikusaként, a titkosszolgálat ügynökeként tett.
Úgyhogy jobb lenne, ha Olga asszony inkább valódi hősök után nézelődne a házuk táján, mert csakugyan tű a szénakazalban, de azért ne zárjuk ki, hogy akad legalább egy tisztességes szocialista is valahol a pókhálós padlás sötétjében.
Bertók T. László
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
