Az EU szeretné, ha a nagy teherszállító hajók többet közlekedhetnének a Dunán, amihez az kell, hogy 2,7 méter méllyé tegyék hazánkban a folyót. A beruházás után a 25 deciméteres merülésű, 1300-1600 tonna hordképességű hajók évi 300 napon át tudnának közlekedni a folyón – írja az Átlátszó.
Mivel jogszabály rendelkezik a nyilvánosság tájékoztatásáról, véleménynyilvánításának biztosításáról, ezért a Duna hajózhatóságának javítása érdekében kidolgozott tanulmányokat 2021. március 3-ig a lakosság is vélelmezheti. Ezt követően az érintett civil szervezetekkel, önkormányzatokkal és szakhatóságokkal terveznek egyeztetni az ügyben.
A nyilvánosság tájékoztatása online eddig mindössze egy NIF által szétküldött sajtóközleményből áll, mely meg sem említi, hogy konkrétan milyen természetkárosításra lehet számítani.
Egy link vezet a vizsgálatról szóló dokumentumokhoz, ahol az almappák között lehet rátalálni a „közérthető összefoglalókra”, az egyik 50, a másik pedig 260 oldalas, ezekből kell kibogarászniuk az érdeklődőknek a környezeti hatásokat – vette észre a lap.
Az EU szerint a nagyobb jobb
Az EU meglehetősen elégedetlen hazánkkal, amiért nem teljesítettük sem az AGN Egyezményben, sem a 2013-as új Duna Bizottsági ajánlásban foglaltakat, éppen ezért az Unió több ponton is sürgeti Magyarországot, hogy a nagyobb teherhajók többet közlekedhessenek a Duna magyarországi szakaszán.
Az EU 2011-es közlekedéspolitikai fehér könyvének az elvárásai között szerepel, hogy 2030-re a 300 kilométernél hosszabb távolságú közúti árufuvarozás 30 százalékát, 2050-re pedig 50 százalékát más közlekedési módoknak, például a vasúti vagy a vízi közlekedésnek kell átvállalnia.
Ezzel csak az a probléma, hogy a magyar szakaszon számos hajózási probléma vár megoldásra. Példának okáért szűkületek, gázlók nehezíti a mélyebb merülésű áruszállító hajók közlekedését. Több helyen a meder kotrására, további folyószabályozási műtárgyak beépítésére lenne szükség.
Egyszer már megbukott a javaslat
A tervezés már 2005-ben megkezdődött. Ekkor került fel az EU kiemelt közlekedési útvonalai közé a Duna magyarországi szakasza. Az Unió akkor előírta, hogy a folyót a teherhajók számára is használhatóvá kell tenni. A tervek szerint ennek a folyamatnak 2014-ig be kellett volna fejeződnie, azonban a súlyos környezetvédelmi aggályok miatt ez végül nem valósult meg.
A beruházás ellen akkoriban a WWF Magyarország is felemelte a hangját, 2011-ben a zöldhatóság több, már jogerős környezetvédelmi engedélyt visszavont.
A WWF akkori bírálata szerint a medermélyítésekkel az unió csak a nagy hajózási vállalatok lobbistáinak próbál kedvezni.
A szervezet szerint tönkretehetik a Duna-menti természeti értékeket a folyószabályozási munkák, sokan úgy gondolták, hogy „nem a folyót kell a hajókhoz igazítani, hanem a hajókat a folyóhoz”.
Súlyos környezetkárosítás
Felmérések szerint az északon fekvő Szob falu és a Déli országhatár közötti szakaszon legalább 31 helyszínen, összességében közel 52 kilométeren kell a hajózhatóság javítása érdekében beavatkozni. Ezzel viszont az a probléma, hogy
a mederkotrás védett fajokat, és Natura 2000 területeket érint.
Leginkább a vízi gerinctelen, a hal és a madárfajok kerülhetnek veszélybe. Ezen kívül a beruházás miatt több faj élőhelyének a jellege is megváltozik, ami már nem lesz alkalmas szaporodó, táplálkozó, vagy fészkelő helynek.
A mederben élő lassú mozgású fajoknak esélyük sincs elmenekülni a kotrógépek kanalától. Az érintett területeken az üledékkel együtt az itt található vízi puhatestűek egyedeinek várhatóan több mint 80-90%-a időlegesen kikerül a mederből, vagy fizikailag sérül és elpusztul.
Az érintett fajok közül a Fagotia daudebartii acicularis és a Theodoxus transversalis Magyarországon és a Kárpát-medencében őshonos és természetvédelmi szempontból védett, értékes faj.
A rákokra, egyes szitakötőfajokra, védett vízicsigafajokra, egyes halfajokra is hasonló sors vár.
A ligeterdők letarolása pedig a madarak fészkelőhelyeit veszélyezteti. A projekt a Duna mentén 58 olyan vízbázist érint, melyből 26 távlati, és 32 jelenleg is üzemel.
A Duna-menti parti szűrésű vízbázisokból kinyert felszín alatti víz az ország lakosságának majdnem 40 százalékát látja el. A beruházás az emberekre is kihathat, ugyanis az ivóvízbázisokat is beszennyezhetik a hajók.
Ez azonban a jelek szerint teljesen hidegen hagyja az Európai Uniót, hiszen első a profit.
Fotó: Youtube
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
