Öt évvel ezelőtt, 2020. március 28-án vezették be Magyarországon a koronavírus-járvánnyal összefüggő kijárási korlátozásokat. Ennek apropóján gondolta úgy az Öt szerkesztősége, hogy ez megfelelő alkalom, hogy ismét foglalkozzanak a járványkezelés tanulságaival.
Részleteket is közöltek az interjúkból, az alábbi például a Letoha Tamással készült terjedelmes interjú egy része:
Mi volt a legnagyobb hiba a járványkezeléssel? Hogyan működhetett volna hatékonyabban az egészségügyi ellátórendszer?
A járvány kezdetén – ismeretlen okból – egy, a sajtó által „Covid-celebként” is emlegetett szakértő által vezetett orvosdiagnosztikai szakkollégium megvonta a Covid-tesztelés jogát azoktól a hagyományosan járványügyi feladatokat ellátó, akkreditált intézményektől, mint például a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya (az egykori Csongrád megyei ÁNTSZ). Az indoklás szerint ezen laborok nem voltak felkészülve tömeges PCR-tesztelésre – holott e laboratóriumokban évtizedek óta dolgoznak olyan járványtanászok, akik már évtizedekkel ezelőtt is újonnan megjelent kórokozókat izoláltak és ellenanyagokat fejlesztettek ki ellenük.
Az ÁNTSZ-ek tehát – ahelyett, hogy diagnosztikai munkát végezhettek volna – kizárólag kontaktkutatásra voltak kárhoztatva. Eközben a tesztelést olyan magánlaborok végezték, amelyek közül többnek semmiféle orvosdiagnosztikai gyakorlata nem volt. A mintavételezés és eredménykezelés így széttagoltan, szakmai koordináció nélkül zajlott – a helyi járványügyi központokat kizárva, a feladatokat központi, gyakran járványtani tapasztalat nélküli adminisztrátorok szervezték.
E döntés ellen egyedül a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Mikrobiológiai Intézete emelte fel a hangját, amely sérelmezte, hogy az SZTE – napi több ezer beteg ellátásáért felelős orvosegyetem – még saját betegeit sem tesztelheti. Tiltakozásuk eredményeként végül engedélyt kaptak arra, hogy az intézet napi néhány száz PCR-tesztet elvégezzen. Ez a kivételes engedmény azonban nem változtatott azon a tényen, hogy az ország Covid-diagnosztikai rendszere gyakorlatilag kiszervezésre került – olyan szereplőknek, akiknek nem volt meg a kellő tudományos és közegészségügyi hátterük.
Eközben az egészségügyi alapellátás gyakorlatilag összeomlott: a háziorvosok tömege nem fogadta a Covid-gyanús betegeket, sok esetben még telefonon sem voltak elérhetők. A betegeket néhány kijelölt járványkórházba koncentrálták, ahová több megyéből szállították az embereket, sokszor súlyos állapotban. Ez az ellátási forma kaotikus volt, szakmailag tarthatatlan, a kórtermek túlzsúfoltak, az ellátás színvonala egyenlőtlen.
A legsúlyosabb hiba azonban az volt, hogy a betegség lefolyását nem értették meg:
a SARS-CoV-2 vírus a tünetek jelentkezése után általában 7–9 napon belül kiürül a szervezetből, a halálos szövődményeket pedig más légúti vírusfertőzésekhez hasonlóan nem maga a vírus, hanem másodlagos bakteriális fertőzések okozták. Ezt már 2020 novemberében világosan leírták például Cevik és munkatársai: „A vírusterhelés csúcsa a tünetek megjelenése utáni első 5–7 napban jelentkezik, míg a súlyos betegség 2–4 hetet vesz igénybe, amikor a vírusterhelés már nem észlelhető. Egyetlen vizsgálatban sem mutattak ki élő vírust a betegség 9. napja után.”[1]
Ez azt jelenti, hogy sok beteg hiába volt PCR-pozitív, a tényleges kórokozó ekkorra már nem a vírus, hanem a bakteriális fertőzés volt. Ezt erősíti meg egy, az Intensive Care Medicine folyóiratban 2020 decemberében megjelent közlemény is: „Gyakorlatilag minden súlyosan beteg Covid-19 tüdőgyulladásban szenvedő betegnél bakteriális DNS-t és toxinokat fedeztek fel. Ez felveti a baktériumok jelentős hozzájárulását a betegség patogeneziséhez.”[2]
A Kásler Miklós vezette minisztériumi munkacsoport 2020 tavaszán kidolgozott egy Covid-19 terápiás protokollt, amely helyesen felismerte az antitrombotikus terápia és az időben elkezdett antibiotikumos kezelés fontosságát. Ez a protokoll teljes mértékben megfelelt a nemzetközi szakirodalmi adatoknak. Ennek ellenére a kormányzat később más szakértőkre hivatkozva háttérbe szorította ezt a szemléletet, és az irányelvek lakosság felé történő kommunikációja is hiányos, gyenge és következetlen volt.
Ezzel szemben a SZTE Járványügyi Ellátó Központja (JÁK) – nővérem szakmai vezetésével – szigorúan betartotta a korai antikoaguláns (véralvadásgátló) és célzott antibiotikus kezelést. Ennek eredményeként az SZTE JÁK kiemelkedő eredményeket ért el a COVID-19-betegek túlélésében. Erről azonban a központi kommunikáció és a média hallgatott.
[1] Cevik M. et al. (2020). SARS-CoV-2, SARS-CoV, and MERS-CoV viral load dynamics, duration of viral shedding, and infectiousness: a systematic review and meta-analysis. The Lancet Microbe. DOI: https://doi.org/10.1016/S2666-5247(20)30172-5
[2] Kullberg R. et al. (2020). Bacterial DNA and toxins in patients with COVID-19-related ARDS: concern for undrestimated bacterial contribution. Intensive Care Medicine. DOI: https://doi.org/10.1007/s00134-020-06374-0
**
A Kovács Ákos Dadan zenei menedzserrel készített beszélgetés egy részlete:
Hogyan sikerült zeneipari szereplőként, sőt, összességében zeneiparként kihúzni ezt a másfél-két évet? Mik voltak a túlélési stratégiák?
A Gold Recordnál abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy komoly anyagi áldozatokkal ugyan, de túléltük, és senkit nem kellett elbocsájtanunk. Fontos volt, különösen a 2020. novemberi teljes zárás után, hogy megtaláljuk azokat a feladatokat, amelyekkel erőt önthettünk magunkba, egymásba, és elsősorban a zenekarainkba. Rendszeressé tettük azokat a megbeszéléseket a zenekarainkkal, ahol egy ilyen időből kizökkent időszakban határidőkkel arra buzdítottuk őket, hogy miként eddig, írjanak dalokat, gyártsanak tartalmat, és amennyi időt lehet, és amennyit a korlátozások engednek, töltsenek együtt. (Én személyesen is nagyon nehezen éltem meg ezt az időszakot. Néha azon kaptam magam, hogy ülök este a konyhában, koncerteket nézek, és potyognak a könnyeim.) Próbáltunk online koncerteket is szervezni, de hamar kiderült, hogy ez igazi zsákutca, de most is hálás vagyok azoknak, akik áldozni tudtak arra, hogy ilyenre „befizettek”. Hálás vagyok azoknak is, akik a sokadszorra átszervezett és aztán sokszor végleg elmaradt koncertekre váltott jegyeiket nem váltották vissza.
Kiemelt kép forrása: ot.hu
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
