„Nem emlékszem rá, hogy történt volna valaha ilyen az országban, hogy műemlékvédelem alá helyezzenek valamit, ami nem is mű, nincs építészeti értéke, és emléknek is csak politikai emlék. Egy olyan húszéves szobrot, ami igazolt művészeti értéket nem hordoz” – ezeket a „mélyenszántó” okfejtéseket Csomay Zsófia építész mondta a hasonszőrű Telexnek a XXI. kerületi Turul-szobor kapcsán arra reagálva, hogy a szobor esetleg műemléki védelmet kaphat. Most úgy néz ki, Lázártól a szobor csak ideiglenes védelmet kaphat, ám annak hatályba lépése előtt még elbonthatja azt az önkormányzat.
Lázár a döntést némileg ellentmondásosan azzal indokolta, hogy az emlékmű „szinte avatása óta politikai viták kereszttüzében áll”, ez pedig nem lehet ok rá, hogy „egy nemzeti jelképet és egy művészeti alkotást pusztulásra ítéljenek”. Neki, mint kulturális örökség védelméért felelős miniszterként, egyik feladata az értékek megóvása, írta a Facebookon.
A szélsőliberálisoknak persze szúrta a szemét a dolog (mint általában minden, ami a magyarsággal vagy a nemzettudattal kapcsolatos), így megkeresték az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM), hogy megtudják, mégis mivel indokolják a védelmet. Szerintük mivel „a Turul nemzeti jelkép, a magyar mondavilágtól eredően a magyar kultúra része, politikai viták, vélemények vagy egyes közéleti szereplők politikai akciói nem adhatnak okot arra, hogy azt egyszerűen megsemmisítsék”.
Mi lehet műemlék? A műemlékké vagy műemléki területté nyilvánítás hivatalból indul, illetve az ÉKM műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkársága kezdeményezheti ezt a jogszabály szerint. A hivatalos procedúra alapján tehát bárki beadhat javaslatot arra, hogy valami műemlékvédelem alá kerüljön. Ehhez csatolni kell egy értékleltárt, egy szakértői testületnek kell részletesen indokolnia, miért érdemes műemlékvédelemre az adott épület, terület.
Csak ideiglenes védelmet kaphat
Kiderült azonban az is, hogy egy miniszter csak ideiglenes műemléki védelmi védettséget adhat, ezt használná most Lázár is. Az Építési és Közlekedési Minisztérium már kezdeményezte is Budapest Főváros Kormányhivatalánál a Turul-szobor ideiglenes műemléki védelem alá helyezését.
Ahhoz, hogy végleges védelmet kapjon, a tudományos oldalról kellene valakinek a Turul, és a nemzeti oldal mellé állni – ami a liberális össztűz alatt nem lesz egyszerű.
A minisztérium indoklásában kiemelte, azért döntött az ideiglenes védelem mellett, mert az „lehetőséget ad arra, hogy megfelelő örökségvédelmi-szakmai áttekintés készüljön az emlékműről, ami részét képezi a műemlékké nyilvánításnak”.
Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) „politikai szabadságjogi projektjét vezető jogásza” közben arról értekezett, hogy a miniszter műemléki védettség alá helyezésnél vagy a védettség megszüntetésénél nem saját belátása szerint, hanem a jogszabályi rendelkezések alapján dönthet.
„Ahhoz, hogy a védettség elrendelése megtörténjen, szakmai kritériumoknak kell megfelelnie a majdani műemléknek. Több jogszabály határozza meg együttesen, mi a műemlék, és hogyan kell eljárni a védettség elrendelésénél” – mondta Döbrentey. Szakmai vizsgálatnak kell megmutatnia, hogy pontosan mi számít az építményben értéknek. A törvény szerint egyébként a felhívásról szóló miniszteri döntés indoklásának nyilvánosnak kell lennie, ezt a minisztériumnak közölnie is kell a honlapján.
Ő úgy látja, hogy nemzetünk jelképének védelme „elég egyértelműen politikai eszköz”, amivel meg akarják akadályozni, hogy a szélsőliberálisok elbonthassák a szobrot. Majd tippet is adott a kutyapártosoknak, mondván, mivel még nincs kihirdetve semmilyen rendelet, ezért „az önkormányzatnak van mozgástere a szobor elszállításában, átépítésében, bármiben”. „Csak onnantól kezdve nem lehet a szobrot lebontani, hogy hatályba lép a rendelet. Akkortól gondoskodni kell róla, jó karban kell tartania a tulajdonosnak a törvény szerint” – mondta Döbrentey, mintegy sugallva a nemzetellenes vezetésnek, ha lépni akarnak, tegyék gyorsan.
Persze, az se biztos, hogy az ideiglenes védelem lejárta után nem bonthatják majd el a szobrot, addigra – valószínűleg – a közvélemény figyelme is másfelé terelődik, így szépen, csendben eltüntethetik majd a Turult a Fidesz hallgatólagos jóváhagyásával, miközben a választók emlékezetében az marad majd meg, hogy „Lázár megvédte a szobrot”.
A TASZ-os jogászkodása értelmében ráadásul „politikai vitát” nem lehet lezárni műemlékvédelemmel, mert az „visszaélés lenne a jogszabállyal, a védettség alá helyezés jogintézményével”.
„Azzal együtt végképp, hogy ez az önkormányzat szándékával akar szembemenni” – tette hozzá. Szerinte a műemlékvédelem célja közös nemzeti örökségünk megvédése, nem pedig az, hogy „politikai vitát zárjanak le vele, ismeretlen szakmai érvekkel megtámogatva”. (Hogy van-e bármiféle „közös nemzeti örökségünk” a globalistákkal és szélsőliberálisokkal az egy érdekes kérdés, tekintve, hogy pont most támadják az egyik legősibb szimbólumunkat – a szerk.)
„Sem az értéke, sem a kora nem magyarázza meg a műemlékvédelmi státuszt ennek a szobornak. A régi műemlékvédelmi rendszerben valószínűleg a kora miatt nem is lehetett volna levédetni”– mondta Csomay, hozzátéve, hogy szerinte jellemzően egyébként is épületeket szoktak műemléki védelem alá helyezni, nem szobrokat.
Döbrentey szerint, ha formailag jogszerű is a döntés, az, hogy „a védettséget politikai eszközként használják, példa nélküli”. Műemlékvédelemre bárki bármit javasolhat, de ez a mostani jogi környezetben sem jelentheti azt, hogy „rámutatással, szakmai vizsgálat és érvek nélkül, közéleti viták eldöntése érdekében műemlékké nyilvánítsanak valamit” – mondta Döbrentey, aki szerint ezt a mai napig nem engedi a jogszabály.
Régi célpont az emlékmű
A Turul-szobor régóta szúrja a szélsőliberálisok és posztkommunisták szemét. Először ezt azzal indokolták, hogy az emlékművön a hősi halottak között olyan emberek nevei is szerepeltek, akik történetesen hungaristák voltak. A liberálisok, mint a kollektív bűnösség és megbélyegzés lelkes hívei, így össze is mosták ezen személyeket, sőt, az egész emlékművet vélt- és valós bűnökkel. Válaszul a városvezetés eltávolította a neveket a szoborról, majd átminősítette azt első világháborús emlékművé. A „felvilágosultak” azonban továbbra is le akarták bontani, mintegy leleplezve magukat: sohasem a nevekkel, mindig a Turullal volt bajuk.
Ez így ment tovább egészen 2024-ig, mikor a kerület megválasztotta a szélsőliberális kutyapártos jelöltet polgármesterré, aki már a kampány alatt egyértelművé tette, elbontatja a Turul-szobrot, hiszen kifejezetten szúrja az ő szemét is a nemzeti jelkép. A Mi Hazánk erélyes kiállása nyomán azonban láthatóan megremegett a lába, és kissé óvatosabban fogalmazott hivatalba lépése után.
A Mi Hazánk hegyvidéki politikusa, Binder Csaba azzal érvelt vitájukban, hogy a turulmadár „a magyar eredetmondák legendás szimbóluma és ez önmagában talán válasz is kellene legyen” a szobor kérdésére. „Aki a múltját nem ismeri, vagy el akarja feledni, ne adj Isten meg akarja tagadni, az gyökértelen, identitás nélküli emberré válik” – írta. A turul kérdését a Mi Hazánk a parlamentben is felvetette, amire a fideszes Rétvári Bence csak annyit mondott: „Ilyen az, amikor a cancel culture megérkezik a Hegyvidékre.”
Lázár János a parlamenti felszólalás után jelentette be műemlékvédelmi ötletét. Ez azonban a párt szerint még nem elég. Egyrészt, szkeptikusak Lázár ígéreteivel kapcsolatban, másrészt „Lázár János műemlékvédelmi miniszteri rendeletről beszél, ami még a konkrét szobor ügyében sem lehet támadhatatlan jogi megoldás”.
A kérdés tehát továbbra sem rendeződött, Lázár megoldása legfeljebb ideiglenes, ami után, valós a veszélye annak, hogy a figyelem elapadásával a szélsőliberálisok szép csendben elbontják a Turul-szobrot.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
