Ukrajna NATO-csatlakozása a teljes körű konfliktus kirobbanásának kockázata nélkül csak akkor lehetséges, ha Oroszország jóváhagyja ezt a lépést – ezt Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese mondta az Izvesztyija című orosz lapnak. A szakértők szerint ez „az európai biztonsági rendszer végső összeomlásához” vezetne – írja az Index.
Dúró Dóra az orosz lapnak úgy nyilatkozott, hogy Magyarország nem lelkesedik azért, hogy Ukrajnát az észak-atlanti szövetség tagjai között lássa, különösen a Kárpátalján élő magyarok helyzete miatt. Oroszország pedig már korábban jelezte, a „különleges művelet” egyik célja pont Ukrajna NATO-ba való integrációjának megakadályozása volt. A szakértők egyértelműen úgy látják, Ukrajna csatlakozása a blokkhoz valószínűtlen, pusztító következményei lennének.
A NATO-csatlakozás volt a téma
Kijev hivatalosan tavaly szeptembere óta vár a hivatalos ütemtervekre, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a NATO-csatlakozási kérelmet. Azóta azonban nem történt komoly előrelépés a kérdésben, amíg Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára csütörtökön kijelentette, hogy
Ukrajnának helye a NATO-ban van, és idővel a mi támogatásunk segít abban, hogy ez lehetővé váljon.
Magyarország továbbra is az egyik leghatározottabb ellenzője az észak-atlanti szövetség további bővítésének, különösen Ukrajna tekintetében – Orbán Viktor miniszterelnök péntek délután osztott meg egy bejegyzést a Twitteren, amiben amiatt értetlenkedett, hogy miért kellene felvenni Ukrajnát a NATO-ba. Dúró Dóra hétfőn az orosz lapnak úgy fogalmazott,
EGY ILYEN DÖNTÉS EGYENES LÉPÉS LENNE EGY NAGYOBB, EURÓPAI VAGY AKÁR GLOBÁLIS MÉRETŰ FEGYVERES KONFLIKTUS FELÉ.
„Nem látunk olyan körülményeket, amelyek lehetővé tennék, hogy támogassuk a NATO bővítését. Amíg Ukrajna határai vitatottak és a fegyveres konfliktus folytatódik, addig még a NATO saját szabályai is kizárják, hogy csatlakozzon a szövetséghez. A háború kirobbantásának kockázata nélkül Ukrajna csatlakozása csak akkor lehetséges, ha Oroszország végleges megállapodás formájában jóváhagyja azt” – fogalmazott.
Az ukrán vezetés nem hajlandó garantálni az országban élő magyarok, románok, oroszok és más kisebbségek elemi jogait, továbbá igyekszik korlátozni a már meglévő jogaikat is, különösen a nyelvhasználatot. A megnövekedett katonai segítség fényében Kijev még kevésbé érzi szükségét annak, hogy kompromisszumot kössön és megfelelő jogokat biztosítson az őshonos magyar lakosságnak
– mondta Dúró Dóra, aki hozzátette, szerinte ha az ukrán hatóságok korrigálnák a helyzetet, és területi autonómiát biztosítanának Kárpátalja és más régiók számára, az „egy lépés lenne a helyes irányba”. Ugyanakkor a hónap elején a Financial Times arról számolt be, hogy az Egyesült Államok, Németország és Magyarország ellenezte, hogy Kijev megkapja a NATO-csatlakozáshoz szükséges úgynevezett ütemtervet. Az újság szerint a balti államok és Lengyelország tervezték, hogy ezt javasolják. Kijev ugyanakkor még mindig vár erre a dokumentumra.
Reagáltak az ukránok
Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője hétfő délután reagált Dúró Dóra kijelentéseire. A közösségi médiában azt írta, hogy Ukrajnának szuverén joga szabadon megválasztani a biztonsági lehetőségeit.
Ezt a jogot többször megerősítették valamennyi NATO-tagállam, így Magyarország szintjén is.
Posztjában kifejti, „nincs szükségünk Oroszország engedélyére ahhoz, hogy a szövetség tagjai legyünk”. Ugyanakkor veszélyes, amikor magyar politikusok Moszkva szeszélyeitől próbálják függővé tenni az euroatlanti térség biztonságát. „Nincs objektív ok arra, hogy Ukrajna NATO-csatlakozását megakadályozzák. Ukrajna tagsága csak megerősíti a szövetséget, és lehetetlenné teszi, hogy Oroszország a jövőben megismételje európai agresszióját” – mondta a külügyi szóvivő.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
