Feltartóztathatatlanul dübörög a költségvetési vita, ami az országgyűlési műfajok közül talán nem tartozik a leglátványosabb performanszok közé, itt nem szoktak krumplit, tésztát, de még csak lájkokat sem szerezni a képviselők. A diskurzus viszont kitűnő alapot ad arra, hogy a pártok gazdasági elképzeléseinek különbözősége láthatóvá váljon, nem mellesleg arról is képet lehet kapni, hogy a frakciók mennyire vették komolyan az alternatíva képzésének feladatát annak tudatában, hogy a Fidesz alkotmányozó többséggel rendelkezik.
Az összeférhetetlenségi szabályok között van egy olyan, meglehetősen régies, formális kötelem, hogy a vitában az a képviselő, aki jegyzője, alelnöke, vagy elnöke a parlamentnek az nem vehet részt az aktuális vitában. A napirend kezdete előtt ezért az ülés vezetéséről külön szavaztak, így minden akadály elhárult, hogy az előzetesen bejelentett hozzászólók közül mindenki ismertethesse pártja álláspontját.
A Mi Hazánk elnökhelyettese alapvetően nevezte elhibázottnak a kormány gazdaságpolitikáját. Stratégiai hiba, hogy a külföldi munkaerő beáramlásával bebetonozzák a magyar munkabéreket erre az alacsony szintre. Ezek az intézkedések nem alkalmasak az életszínvonal növelésére, ráadásul a multik pénzszivattyúja ezzel a költségvetéssel tovább erősödhet. Tizenhárom év kétharmados kormányzás után már az is kijelenhető, hogy a kormány családpolitikája sem váltotta be a reményeket – állapította meg Dúró Dóra.
A minimálbéreket tekintve Magyarország a második legrosszabb helyzetben van, ha pedig azt nézzük, hol a legolcsóbb a munkabér, akkor Magyarország szintén “előkelő helyen”, tehát a legolcsóbbak között van. Ezen belül az oktatási ágazatra vetítve Magyarország a második legrosszabb helyzetben van, a pedagógusok bére az EU-ban és a magyar bérekkel összehasonlítva is mérhetetlenül alacsony.
A bérek vásárlóértéke az elmúlt évben 48 százalékot esett, a Mi Hazánk képviselője ebben a költségvetésben nem látja a lehetőségét annak, hogy ez normalizálódjon.
Dúró visszautalt arra, hogy pont most fogadta el a kormánytöbbség a migránsok könnyített foglalkoztatásáról, behozataláról szóló javaslatot.
“Elkeserítő, hogy a kormány a magyar gazdaság jövőjét rájuk szeretné alapozni”
– fogalmazott. A Mi Hazánk semmilyen módon nem tartja elfogadhatónak, hogy éveken belül akár ötszázezer vendégmunkás jöhet be az országba. Ezeknek a betóduló embereknek az igénytelensége garanciát fog jelenteni a magyar munkaerő alkupozíciójának romlására. Különösen cinikus, hogy ezzel párhuzamosan a magyar adófizetők pénzéből 600 milliárd ment el a kerítésre.
Vérlázító, hogy Magyarország indiai nőket képez ki sofőrnek, akik számára azt a lehetőséget is felkínálják, hogy az egész családjukat hozhatják. “A stratégiai különbség tehát egyértelmű a kormány és a Mi Hazánk szemlélete között. Mi nem multikra, hanem a helyben megtermelt élelmiszerekre és a magyar munkaerőre építenénk” – mondta.
A termelékenységi szintünk megint olyan, amelyben a Fidesznek még a szocialista kormányokat is sikerült alulmúlnia, ami nem olyan egyszerű. Világosan látszik, hogy az autógyárak nem fogják a magyarok életminőségét felzárkóztatni a nyugati országokban élőkéhez. Ezért lenne égető szükség a magyar KKV-szektor megerősítésére, mert még mindig itt dolgozik a magyar munkavállalók kétharmada. Dúró Dóra azt is felemlegette: maga Orbán Viktor ismerte el, hogy a multik több pénzt visznek ki innen, mint amit megtermelnek. Magyarország nettó ráfizető és hazánk EU-s tagsága leginkább Németországnak éri meg.
Családpolitika
Dúró Dóra ezt a legfontosabb előttünk álló feladatnak nevezte és érzékeltetésképpen elmondta, hogy olyan társadalomban élünk,
ahol kétszer annyit költ az állam a nyugdíjakra, mint a családokra.
Ez annak a kontinentális tendenciának az eredménye, ami 40 éve tart, de ettől függetlenül a 2024-es költségvetés nem nevezhető családbarátnak. A családtámogatások többségét 2011-ben vezették be, de például az adókedvezmény mértéke 12 éve nem változott semmit. El kell ismerni, hogy a 2010-es évek elején a családbarát intézkedések javították a demográfiai helyzetet, de napjainkra oda jutottunk, hogy
egy 25 év alatti gyermektelen pár nagyobb kedvezményben részesül, mint egy ötgyermekes család.
A családok kiemelt támogatása a többi társadalmi csoporthoz képest visszaszorult azzal, hogy nem követték az inflációt, a trendfordulás eléréséhez új típusú támogatások bevezetésére lenne szükség. 2023-ban sajnos bővülés helyett családtámogatási fajták szűntek meg, ismertette Dúró Dóra, de hozzátette, hogy a demográfiai fordulat nem csupán pénz kérdése, de a fiatalok mégis ezt jelölik meg az első között. Ez a kérdés nem fekete, vagy fehér, de a mindenkori magyar államnak felelőssége van.
“Nincs ennél nagyobb probléma, nincs ennél nagyobb kihívás, amivel Magyarországnak meg kell küzdenie”
– szögezte le, megállapítva, hogy ennek a költségvetésnek ez a legnagyobb hiányossága. A termelékenység nem állhat meg, nem eshet vissza, ezt nem szabad megengedni.
Oktatás, egészség
Az edukációs mutatókban megint csak az érzékelhető, hogy már a V4-es országokkal vagyunk versenyben és ők is lehagytak bennünket. Mindez nem véletlen történik meg, a kormánynak szándékos, tudatos terve, hogy nem tudásalapú társadalmat akar felépíteni.
A képviselő újra elmondta a testületnek, hogy átfogó stratégiára van szükség az egészségtudatos intézkedések bevezetésével, mert a három fő halálok ma elkerülhető Magyarországon a rendszeres sportolással, a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorításával.
Zárszavában az országgyűlés alelnöke Csath Magolna közgazdászt idézte. Világossá tette, hogy a Mi Hazánk nem támogatja ezt a költségvetést.
“Le kell vonnunk azt a következtetést, hogy az extenzív, mennyiségi beruházások erőltetése, a további összeszerelő üzemek, közöttük is a nagy energiaigényű ágazatok betelepülésének állami támogatása mellett Magyarország nem tud feljebb lépni a fejlettségi létrán. Amennyiben továbbra is olcsósággal, külföldi befektetésekre támaszkodva és nem tudással, innovációval, nagy hozzáadott értéket előállító, fenntarthatóan működő gazdasági szerkezettel akarunk versenyezni, akkor a versenyben lemaradva, életminőségben és életszínvonalban nem tudjuk behozni a fejlettebb országokat”.
(nyitókép:MTI)
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
