“Köszönöm a szót! Tisztelt elnökasszony, tisztelt országgyűlés! A Türk Államok Szervezete Türk Tanács néven 2009-ben jött létre” – kezdte napirend utáni felszólalását a Fidesz frakciójából Fazekas Sándor. Alább a folytatás.
A Türk Tanács titkársága Törökországban van – helyezte el alliterálva, méltóságteljesen a kijelentést a politikus az ülésterem csendjében.
Magyarország hosszas egyeztetés után 2018-ban megfigyelőként csatlakozott a szervezethez. A 2021 novemberében államfők és kormányfők részvételével zajlott csúcstalálkozón a Türk Tanács felvette a Türk Államok Szervezete nevet, ezzel jelezve a nemzetközi közösségnek, hogy az együttműködés immár szorosabbá vált, egységesebb és erősebb szerepben tud fellépni a nemzetközi porondon. A Tanácshoz Magyarországhoz hasonlóan, ugyancsak megfigyelőként csatlakozott Türkmenisztán is – mondta.
A Türk Tanács megalapításakor nemzetközi politikai szervezetben egy névleges szervezetnek tűnhetett. A négy alapító ország (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Törökország) közül három a Szovjetunió tagállama volt, amelyek 1991-ben nyerték el függetlenségüket. Üzbegisztán szintén volt szovjet tagország, ők 2019-ben csatlakoztak végleges tagként, felismerve a türk identitásban rejlő együttműködési lehetőségeket – tette hozzá.
Törökország NATO tagként teljesen más háttérrel rendelkezik, mint a másik négy tagország – ismertette.
Elmondta, hogy a kétezres évek elején mind a négy tagország előtt megnyílt a lehetőség, hogy új alapokra helyezzék külpolitikai stratégiájukat. Új kapcsolatokat alakítottak ki, kísérletet tettek a regionális együttműködésre, egyesítették az erőforrásaikat és közösen kerestek válaszokat a társadalmi kérdésekre.
A Türk Tanács helyet szorított magának a nemzetközi politikában, amelynek legfőbb oka, hogy nem valami ellen, hanem valamiért jöttek létre. A szervezet nem akart katonai és biztonságpolitikai kérdésekbe bonyolódni, elsősorban gazdasági és kulturális kérdésekben keresik a kooperáció lehetőségét. A tagországok közötti legkisebb közös többszörös szívós és szisztematikus keresése erősíti az együttműködést, Magyarország helyzete speciális, mert megfigyelőként 2019-től kezdve Budapesten irodát működtet a szervezet – vázolta fel a helyzetet Dr. Fazekas Sándor, hozzátéve, hogy a tagországok mindegyikével szoros gazdasági kapcsolatunk van.
Értékelése szerint a magyar kis és közepes vállalkozások számára végtelen lehetőségek kínálnak a tagországokban lévő kiaknázatlan kereskedelmi és befektetési alapok.
Mindezeknek sajátos hátországát képezik, azoknak az egyetemi hallgatóknak a százai, akik Magyarországon tanulnak. A Türk Államok Szövetsége komoly tényezővé vált és egységes szervezetként lép fel és Magyarország haszonélvezője ennek a szervezetnek – zárta gondolatait.
(fotó: Pesti Srácok)
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
