A tárca szerint helyi idő szerint délután 2.49 órakor repítették levegőbe a határvárosban lévő irodát.
Ezt Phenjan is megerősítette. Az ottani rezsim hivatalos szócsövének tekintett KCNA hírügynökség jelentése szerint az Észak és Dél közötti minden kommunikációs csatorna megszakítása nyomán a „területen illetékes szervek félelmetes robbantással” teljesen megsemmisítették az irodát.
A rombolás „összhangban áll a feldühödött emberek gondolkodásmódjával, akik ki akarják kényszeríteni, hogy a söpredék és a söpredéknek menedéket nyújtók drágán megfizessenek a bűneikért” – írja a KCNA, nyilvánvalóan utalva a Phenjan-ellenes röpiratokat hőlégballonokból szóró észak-koreai disszidensekre.
Szemtanúk hallották az erős detonációt, és sötét füstöt láttak gomolyogni az iroda környékén.
A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint a robbantás után fokozott készültségbe helyezték a dél-koreai hadsereget, és fokozottabban figyelik az északi országot. Mun Dzse In dél-koreai államfő összehívta a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülését.
A keszongi összekötő irodát 2018-ban létesítette a két ország, hogy elősegítse a párbeszédet és az együttműködést. Az irodát a két ország vezetőjének csúcstalálkozója után kialakult békülékeny hangulatban nyitották meg. Január közepén azonban a koronavírus terjedése miatti aggodalmak folytán felfüggesztették az ottani tevékenységet. A múlt héten Észak-Korea „ellenségnek” kiáltotta ki Dél-Koreát, és fogadkozott, hogy mindenfajta kommunikációs csatornát felszámol a dél-koreai aktivisták röpiratos kampánya miatt.
Röviddel a robbanás előtt az észak-koreai hadsereg vezérkara közleményben tudatta, fontolóra vette a hadsereg bevonulását a két Koreát elválasztó fegyvermentes övezetbe, és vizsgálja az erről szóló „cselekvési tervet”.
A vezérkar elfogadott egy javaslatot arról, hogy együttműködik a néppel „az ellenség ellen készülő nagyszabású röplapterjesztésben”.
A vezérkar nem részletezte, hogy milyen térségekbe fontolgatja a bevonulást, de a Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint feltehetően a Keszong határváros és a Gyémánt-hegység környékéről lehet szó, ahol közös ipari és idegenforgalmi beruházásokat és fejlesztéseket valósított meg a két ország. A Szöultól mindössze ötven kilométerre lévő Keszong volt az egyik legfőbb csapásirány az észak-koreai hadsereg hadműveleti terveiben, és több gyalogsági hadosztályt és tüzérségi dandárt állomásoztattak a város keleti peremén, mielőtt 2003-ban elkezdték építeni ott a közös ipari parkot.
A két országot elválasztó, négy kilométer széles demilitarizált övezet létrehozásáról szóló megállapodást a hároméves koreai háború után, 1953-ban írta alá Észak- és Dél-Korea.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető húga, Kim Jo Dzsong szombaton katonai akcióval fenyegette meg Dél-Koreát, amiért szerinte nem tesz semmit a dél-koreai aktivisták szórólapkampánya ellen. Észak-koreai disszidensek és más aktivisták az elmúlt hetekben apró hőlégballonok segítségével szórólapokat juttattak át Dél-Koreából a határon, amelyekben erőteljesen bírálták a phenjani rezsimet és a katasztrofális emberi jogi helyzetet.
A dél-koreai védelmi tárca bejelentette, hogy feljelentést tesz ellenük. Szöul korábban is igyekezett megakadályozni az évek óta tartó szórólapkampányokat, de szólásszabadságra hivatkozva nem tiltotta meg őket.
Az elmúlt hónapokban Phenjan szinte minden együttműködést megszakított Szöullal.
MTI
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
