A „gender-vita” egy szerződés kapcsán merült fel, mikor a luxemburgi miniszterelnök, Xavier Bettel kifogásolta, hogy a „tanácsi következtetések” nevű, a csúcs eredményeit összefoglaló dokumentumban „férfiak és nők egyenjogúságáról” van szó, amikor rögzítik, hogy milyen értékek fejlesztésében akar az EU együttműködni Afrikával.
A nyiltan homoszexuális, „férjével” élő miniszterelnök szerint a liberális-feminista, LGBTQ-féle „gender equality” kifejezés lenne az ideális. (Ez magyarra fordítva „nemi egyenlőséget” jelent, ám ez nem teljesen adja vissza a szó valódi jelentését, ugyanis Nyugaton mikor „genderről” beszélnek, akkor nem a „biológiai nemre” céloznak, hanem az ún. „társadalmi nemre”, ami kb. azt jelenti: annak vallom magam, aminek akarom. Vagyis az ő értelmezésükbe nem csak férfi és nő létezik, hanem számos egyéb.)
A gender-vitának az afrikaiakkal kötött alkuban addigra már volt előzménye – vette észre a 444.hu. A csúcsot előkészítő nagyköveti tárgyalásokon szokás szerint igyekeztek a diplomaták minél több részét előre rögzíteni a tanácsi következtetéseknek. Ebben eredetileg a genderes változat szerepelt volna, de a lengyel-magyar nyomásnak hála a „nemeket” helyett a „férfiak és nők” került bele. Akkor mindenki elfogadta ezt a verziót, ám most a homoszexuális luxemburgi miniszterelnöknek mégis baja volt a megfogalmazással, ugyanis a „férfiak és nők” a XXI. században már „nem elég PC”.
Az október 16-i vitában rögvest Bettel mellé állt a szociáldemokrata „gender-harcos” dán miniszterelnök, Mette Frederiksen, aki figyelmeztette kollégáit, hogy manapság már az ENSZ és az EU valamennyi dokumentumába beleerőszakolták a „gender” változatot, szóval innentől kezdve az a „bevett forma” a nemzetközi megállapodásokban. „Az ENSZ és az EU is ezt használja a dokumentumaiban” – érvelt. Ekkor szólt közbe a magyar miniszterelnök:
Magyarországon mi nem használjuk azt, hogy gender equality. Ez egy túlideologizált szó.
Sok tagállami vezető szállt be ekkor a vitába, és egymás után szólaltak fel a „gender” kifejezés védelmében. Látva a felsorakozott képviselőket (holland, spanyol, belga, ír, finn, svéd, lett, szlovén, német, francia), a román elnök is gyors a többséghez pártolva állt ki a „gender” szó használata mellett.
A magyar álláspont mellett mindössze a csehek és a lengyelek sorakoztak fel.
A dán miniszterelnök, Frederiksen nem hagyta annyiban a kérdést, és több mint 40 percig húzta a vitát, követelve, hogy a „gender” szó kerüljön bele a dokumentumba a „férfiak és nők” helyett.
Angela Merkel német kancellár végül megunta, és azt javasolta: egyik változat se legyen a szövegben, hanem csak hivatkozzanak egy egyenlőségről szóló korábbi EU-s dokumentumra. Végül tényleg ez lett a megoldás.
„Az afrikaiak jövője Afrikában van”
A találkozó egyik legfontosabb témája a migránsok kezelése volt. A kérdést az jelentette, bele kellene-e venni a készülő dokumentumba, hogy „az EU elvárja az afrikai országoktól, hogy fogadják vissza azokat, akik nem kaptak menedékjogot Európában”.
Frederiksen azt akarta, úgy legyen benne, hogy az Afrikai Unió „tiszteletben tartja” az EU igényét a visszafogadásokban való közreműködésben, míg a magyar állaspont követelte, tegyék bele a szövegbe azt is:
az afrikaiak jövője Afrikában van.
Egyetértett a visszafogadás szövegbe illesztésével a holland, a belga, az osztrák, a máltai, a görög és a svéd miniszterelnök továbbá a francia elnök is.
Ekkor Merkel német kancellár azt mondta, hogy szerinte ne kerüljön bele a „visszafogadás” szó, mert „rosszul vennék az afrikaiak”, és csak nehezítené az egyezkedéseket. Ezután azt mondta, nem lehet paternalista hangot megütni az afrikaiakkal, és Afrikát egyébként sem kezelheti egy egységes tárgyként, a valóság ennél sokkal árnyaltabb.
A végén Charles Michel tanácsi elnök javaslatára elkészült a végleges verzió:
„Az EU a két kontinens közötti, illetve az azokon belüli mobilitás, valamint a migráció összes vetületének kezeléséről is szeretne párbeszédre lépni afrikai partnereivel, ideértve a jogszerű migráció, az illegális migráció elleni küzdelem, a visszafogadás és a migránscsempész-hálózatok elleni küzdelem kérdését is.”
(Kiemelt képünkön a dán miniszterelnök, Mette Frederiksen – Fotó: LISELOTTE SABROE/AFP)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
