Alig tíz nap telt el azóta, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ azt állította, hogy a legtöbb esetben ingyenes marad a személyi igazolvány kiállítása. Szilveszter éjjelén kiadott Magyar Közlönyből kiderült, ez az állítás (sem) volt igaz.
Bár a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) leszögezte, hogy a legtöbb esetben ingyenes marad a személyi igazolvány, csak akkor kell érte fizetni, ha az okmányt a lejárati idő előtt cserélnünk kell, a szilveszter éjjelén kiadott Magyar Közlöny szerint viszont ez nincs így – szúrta ki az Index. Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter aláírásával ugyanis kijött a rendelet, mely szerint
az állandó személyazonosító okmány kiállításának díja 7700 forint lesz február 1-jétől, míg az ideiglenes személyazonosító okmány 3100 forint, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány pedig 3700 forintba kerül majd.
Ezen felül a második magánútlevél kiállításáért 17 000 forintot kell majd fizetnünk (12. életévét be nem töltött személy esetében ez 8500 forintra módosul). Természetesen a postai ajánlott kézbesítés díját is ráterhelik a polgárokra, okmányonként 2000 forintot. Nem csak túlárazott “kipostázás” lesz tehát, de az is világos, hogy az okmányokat nem fogják egyben feladni, azokat egyesével mind ki kell fizessük. (Mintha nem fizetnénk már így is eleget az államkasszába – a szerk.)
A rendeletben azt is kikötötték, hogy a megfizetett díjak a Miniszterelnöki Kabinetiroda bevételeinek számítanak majd, amelyeket készpénzzel és kártyával is ki lehet egyenlíteni, kivéve a diplomata útlevél és a külügyi szolgálati útlevél esetében, ahol ez a díj átutalással is kiegyenlíthető.
Frissítés: cikkünk megjelenése után a Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte, ez a rendelet csak azokat az eseteket szabályozza, amikor az okmányokért fizetni kell. Erre csak akkor van szükség, ha valaki a lejárati időn belül elveszti a személyit. A személyi kiállítása és a lejárat utáni pótlása ingyenes – tették hozzá. Ezt a december 20-án kihirdetett, a digitális államról és az okmányok digitalizációjáról szóló törvény szabályozza. A KTK szerint a rendeletet a törvénnyel együtt kell értelmezni.
A kormány emellett módosította a felsőoktatási felvételiről szóló rendeletet, akik önkéntes tartalékosként az alapkiképzést teljesítették, plusz 16 pontot kapnak, akik részt vettek a 6 hónapos folyamatos kiképzésen, azok 32 pontot, akik további szakkiképzést is teljesítettek, 64 pontot kapnak (ehhez képest egy középfokú nyelvvizsga 28 többletpontot ér).
Jelent meg emellett kormányrendelet a reklám és a reklámeszköz elhelyezésének szabályairól, a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény végrehajtásáról, a protokoll ajándékokkal kapcsolatban követendő eljárásról, egyes okmányok digitalizációjával kapcsolatos jogszabályok módosításáról, a mohácsi határkikötő üzemeltetőjének kijelöléséről, de vannak a közlönyben földügyi, foglalkoztatási, ingatlan-nyilvántartási és turisztikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló salátarendeletek is.
Göd térségében mintegy negyven, Kecskemét térségében 53 földterületet nyilvánították beruházási célterületté egy kormányhatározatban.
És Szijjártó Péter sem pihent: „A külgazdasági és külügyminiszter 25/2024. (XII. 31.) KKM rendelete a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalóval és a külképviselet által foglalkoztatott házastárssal kötött munkaszerződés részletes szabályairól szóló 10/2017. (VIII. 7.) KKM rendelet módosításáról” című, mindössze egyetlen (plusz egy hatályba léptető) paragrafusból álló rendelete 3 helyen módosítja az említett 2017-es rendeletet, mindhárom helyen úgy, hogy „(a továbbiakban: minisztérium)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: Minisztérium)” szöveg lép.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
