A lakosság 80 százaléka szerint lakhatási válság van Magyarországon, és a többség szerint a kormányzati intézkedések nem jelentenek segítséget – derül ki egy friss kutatásból. A híradónak nyilatkozó elemző szerint jó irányba lépett a kormány, de az állami bérlakás építési program hatása még évekig nem lesz érzékelhető – adta hírül az Atv.
A kormány részéről Nagy Márton gazdasági miniszter beszélt korábban arról, hogy ők “abban segítik a fiatalokat, hogy könnyebben juthassanak lakáshoz”. Nem tudni, családi segítség nélkül, önerőből, egyedülállóként ezt hány fiatal érzi, de a jelek szerint nem sok.
A lakosság 80 százaléka szerint ugyanis lakhatási válság van Magyarországon, míg csak 10 százalék válaszolta, hogy nem lát ilyen problémát
– mutatta be az Economix felkérésére a Pulzus Kutató Intézet friss felmérése.
A már bejelentett kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban is inkább szkeptikus a lakosság. A megkérdezettek mintegy 51 százaléka véli úgy, ezek számára semmilyen érdemi segítséget nem jelentenek. A kedvezményes hitel és a munkáshitel lehetősége pedig még azok számára sem kívánatos, akik egyébként úgy látják, a Fidesz-kormány érdemi segítséget nyújt a lakosság számára.
A kormány még nem írta ki a 200 milliárd forintos bérlakásépítési pályázatát, az elemzők is várják, hogy ez mennyire mérsékelheti a lakás- és albérletárakat.
„Ez egy jó irány, egy jó pilot. Látni fogjuk, hogy azokban a nagyvárosokban, ahol az első projektek meg fognak jelenni, ott mekkora bérlakásállományt tudnak ezzel létrehozni” – véli Soóki-Tóth Gábor.
A bérlakások építése csak évek alatt gyakorol tehát hatást a megfizető lakhatásra, illetve az ingatlanok árára. Pedig a probléma begyűrűzése érzékelhető volt.
Az Európai Parlament és az Eurostat adatai szerint 2015 és 2023 között 173 százalékkal nőttek Magyarországon az átlagos lakásárak, míg az európai uniós átlag 47 százalék volt. 2024-ről még nincs lezárt statisztika, de az utolsó adatok szerint 8-10 százalékkal nőttek a lakásárak.
Amiről nem beszélnek, hogy az elszálló ingatlanárak egyik fő oka, hogy a – főleg budapesti – lakásokat rendre külföldiek, nyugatiak vagy kínaiak vásárolják föl, akik aztán jó drágán adják ki.
A szakértő szerint az elmúlt években inkább a módosabb, felső középosztálybeli vásárlók tudtak új ingatlant vásárolni, valamint későbbi kiadási céllal vásároltak befektetőként. Ez azonban tovább nyitotta az ollót a társadalom módosabb és szegényebb rétegei között, miközben a kereslet nagy volt.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
