„Az a cél, hogy olyan keretek között ne lehessen megrendezni a Pride-ot. A gyermekek védelme az elsőrendű politikai és társadalmi cél kell, hogy legyen. A kettőt, ha össze lehet egyeztetni, akkor így kell összeegyeztetni, és ennek valószínűleg nem az Andrássy út a terepe” – mondta a 24.hu Della című gazdasági műsorában Gulyás Gergely.
Orbán Viktor a múlt hétvégi évértékelőjében tett utalást a Pride kapcsán, amiből arra lehetett következtetni, hogy a kormány betilthatja a Budapest Pride felvonulást. „Azt tanácsolom, hogy a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével. Kidobott pénz és idő” – mondta a miniszterelnök szombaton. Ezeket a szavakat sokan értelmezték úgy, hogy korlátozhatják, vagy akár be is tilthatják majd a felvonulást. A Mi Hazánk a kijelentésre reagálva azt kérte a kormánytól, hogy örökre tiltsák be a Budapest Pride vonulását.
Lesz Pride, csak a hogyan a kérdés
A miniszterelnökséget vezető miniszter a 24.hu podcast-műsorában azt mondta, hogy „a kormány a gyermekvédelem szempontjait akarja érvényesíteni, és például egy zárt térben tartott Pride esetén én nem látok ilyen kockázatot.” Mint mondta, már a szerdai kormányülésen tárgyalnak a változásokat tartalmazó jogszabályról. Az elmondottak alapján egyébként úgy tűnik, hogy a Pride betiltása helyett annak zártkörűvé tételét fogja előírni a kormány.
„Zárt vagy nem zárt, az a lényeg, hogy a gyermekvédelmi szempontokat lehessen érvényesíteni Budapesten” – mondta Gulyás Gergely.
„Zárt térben nem látok ilyen kockázatot” – mondta azzal összefüggésben, hogy a kormány célja a gyermekvédelmi szempontok érvényesítése. A 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi jogszabályok alapján egyébként már az elmúlt években is csak így lehetett volna megrendezni az évről évre nagy felháborodást kiváltó felvonulást, ám mivel a törvény nem tartalmaz szankciót annak megsértésére, így eljárások sem indultak, a feljelentéseket pedig rendre elutasították.
Nem lenne példa nélküli egy utcai esemény betiltása
A fideszes kétharmad tiltott már be utcai rendezvényt: 2018-ban fogadták el azt a jogszabály-módosítást, melyet a köznyelvben egyre inkább csak „Lex Becsület Napja” néven emlegetnek. „Tavaly nem sokkal a »becsület napja« után találkozott Orbán Viktor kormányfő és Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke. A megbeszélés után Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője arról számolt be, hogy szóba került a »neonáci rendezvény« is, amit a Mazsihisz elnöke elfogadhatatlannak minősített. A felek – idézzük Havasi Bertalant – megállapodtak abban, hogy a Belügyminisztérium megtalálja a törvényes megoldást az ilyen események megakadályozására” – írta 2018. februárjában a Népszava. A találkozó nyomán született meg a 2018. évi LV törvény II. fejezetének 14-es paragrafusa, amely kimondja, hogy:
A gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását akkor is megtiltja, ha
a) a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet, és b) a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal a gyűlés alkalmas a köznyugalom megzavarására.
A jogszabály ugyan szövegezése szerint nem tesz különbséget a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek között, azonban azt csak és kizárólag a Becsület Napja esetében alkalmazza évről évre a rendőrség, miközben a szélsőbaloldali évfordulókkal, megemlékezésekkel, rendezvényekkel szemben nem, azokat minden esetben engedélyezik és biztosítják is.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!Nemcsak a Pride betiltását, de a pedofilok kémiai kasztrációját is elvárja a kormánytól a Mi Hazánk
