Győr nem felejti a terrorbombázás áldozatait

A Légió Hungária a 80. évfordulóra szervezett emlékmenetet a városban. Az esemény főszervezője kiemelte, Győr nem felejtheti el a terrorbombázás hőseit és áldozatait. Nem csak Győrben, de más városban sem. Győrt 1944. április 13-án érte el az angolszász terror.

Nyárias délutánon gyülekeztek a Légió Hungária megemlékezésére érkezők a Dunakapu téren 16 óra magasságában. Az emlékmeneten minden korosztály képviseltette magát, fiatalok és idősebbek egyaránt eljöttek,  hogy fejet hajtsanak az áldozatok és a hősök előtt. A főszervező előzetesen 150 résztvevőre számított, ennél viszont többen érkeztek. Valamivel 200 fölött lehetett a létszám, amikor elindult a menet a Radó-Szigetre. Az eseményen arra emlékeztek, hogy 80 évvel ezelőtt, 1944. április 13-án délben három hullámban bombázták Győrt az angolszász repülők. A több ezer romboló- és gyújtóbomba nemcsak az ipari negyedre hullt, de a polgári és munkásnegyedek civil lakosságát sem kímélte. A mintegy 15 percen át tartó terrorbombázás alatt több mint 500 ember veszítette életét, a sebesültek száma pedig az ezret is meghaladta.

Győr szűk utcáin haladt végig az emlékmenet

Drezda vagy Győr a történelem elfeledett pillanatai közé tartozna

Elsőként Jan Taffl, a Csehországban működő Nacionalisté szervezetét képviselve szólalt fel a rendezvényen. Beszédében emlékeztetett, hogy „mindannyian demokratikus rendszerekben élünk, mely formát a legjobbként állítanak elénk. Így demokratikusan megengedik, hogy megemlékezzünk egyesek haláláról” – mondta. Beszédében kiemelte, hogy a városok lerombolása arra is emlékeztet, hogy mi történik, ha az európaiakat idegen hatalmak fordítják egymás ellen. Mint mondta, a történelmet a győztesek írják, és ha rajtuk múlna, senki nem emlékezne ma az áldozatokra. Jan Taffl szerint Drezda, Győr és a többi város bombázása is a történelem elfeledett eseményei közé tartozna. Azonban ezek a városok örökre emlékeztetni fognak minket azokra, akik nem hagyták magukat összetörni. Azokra a férfiakra és nőkre, akik saját vérükkel írták az európai városok romjaira:

„A falainkat lerombolhatjátok, de a szívünket soha!”

Következőként Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője lépett a mikrofonhoz. A szervezet vezetője arról beszélt, hogyan alakult ki az a fajta hadviselés, amely a terrorra alapozva a civil lakosság ellen irányult.

„Azok az emberek, akik több százezer civilt öltek meg, aztán elmentek Nürnbergbe, és háborús bűnökről beszéltek”

– mondta a Betyársereg vezetője. Hozzátette, szerinte az általa felvázolt folyamatnak egyik kiemelkedő állomása volt Győr. Azonban mint mondta, vannak hőseink is. Tyirityán Zsolt a 101. Puma vadászrepülő osztály tagjait emelte ki beszéde végén, példaként állítva őket elénk.

Küszöbön a harmadik világháború

Marc Seiler Svájcból érkezett, a National Action Front képviseletében röviden ismertette az 1944-ben történteket. Ezután kiemelte, hogy ezeket a bűnözőket, akiknek oly sok ezer ember halála a lelkiismeretén szárad, ma hősként és felszabadítóként ünneplik. „Mindeközben tönkreteszik országainkat és népeinket azáltal, hogy a kultúránktól és fajunktól idegen betolakodókat importálnak” – mondta. Seiler szerint ma éppen minket bélyegeznek bűnözőknek ebben a korban, ahogy a mai napon is. „Ezért megtiszteltetés számomra, hogy itt állhatok és beszélhetek hozzátok, akik ismételten áldozatot hoznak hazájukért, népükért és családjukért” – fejtette ki beszédében. Emlékeztetett: nem számít, hogy a nemzetközi elit milyen keményen támad minket, erősnek kell maradnunk és meg kell védenünk értékeinket.

„Nem mi vagyunk az a generáció, amelyik meg fogja élni a változást, de mi vagyunk az a generáció, amelynek folytatnia kell a harcot, hogy gyermekeink és unokáink számára is maradjon valami, amiért harcolni lehet”

– mondta Marc Seiler, aki köszönetet mondott a szervezőknek az eseményért, és azt kérte a résztvevőktől, hogy  „soha ne feledkezzetek meg hazátok és elődeitek által meghozott áldozatokról!” 

A Radó-Szigeten zajlott a megemlékezés

Incze Béla, a Légió Hungária  vezetőségi tagja felidézte, hogy a rendezvény előtt a teraszokon családok fagyiztak, a résztvevők pedig saját gondjaikat, örömeiket osztották meg egymással. Élte mindenki az életét, mondta.

„Ám amikor menetoszlopba rendeződtünk és megszólaltak a dobok, akkor mindenki átszellemült”

– emelte ki. Emlékeztetett, hogy 80 évvel ezelőtt a civilek nem a teraszokon fagyiztak, hanem a töltéseken próbáltak menedéket keresni a rájuk vadászó géppuskák elöl. „Egy országgal arrébb most is háború van és bombázók jönnek-mennek.

A harmadik világháború pedig soha nem volt olyan közel, mint ma”

– fejtette ki beszédében. Hozzátette, új eszközök jelentek meg a hadszíntéren, de ugyanúgy nincs kegyelem senkinek. Kitért arra, hogy a Duna másik oldalán is zajlott egy megemlékezés az önkormányzat részéről. Felidézte ennek kapcsán, hogy egy évvel ezelőtt a szakadó esőben nem tartották fontosnak a megemlékezést. „Igaz, akkor választások sem voltak, így azt nem lehetett szavazatokra váltani” – jegyezte meg. Beszéde végén Incze is a Pumákat emelte ki, akiknek a képzettségét csak a harci kedvük és a morál múlta felül. A beszédek elhangzása után koszorút helyezett el a National Action Front Svájcból, a Nacionalisté Csehországból, Légió Hungária, a  C18 Magyarország, a Betyársereg, a Magyar Életvédők Egyesülete és az Ultras Csapod. A megemlékezést a Himnusz zárta.

Az áldozatok emlékét gyalázza az antifa

A rendezvény után egy balladaestre is sor került a városban, melyen a Hundriver, a Dixie Freedom Fighters és a Valhalla adott akusztikus koncertet. Az eseményt megelőző napokban hazai antifasiszták az interneten igyekeztek a megemlékezés ellen hangolni, ám végül nem jelentek meg. Ennek kapcsán a Nacionalista Zóna Telegram-csatorna jegyezte meg, mennyire undorító, hogy mind Drezda, mind Győr esetében az ártatlan áldozatokra való megemlékezés ellen szólal fel az Antifa, tulajdonképpen a több ezer civil halálát okozó terrorbombázás elkövetői mellé állva.