A Mi Hazánk elnöke ezúttal a Magyar Állandó Értekezletről jelentkezett be, ahol a kárpát-medencei pártvezetők tanácskoznak egymással.
„Éppen Orbán Viktor beszél. Azt mondja, hogy gazdasági semlegességet akar” -számol be Toroczkai.
„A mellettem ülő balliberális összefogás pártjait ismerjük, ők a gazdasági rabszolgaság hívei. Mi, a Mi Hazánk pedig gazdasági függetlenséget akarunk”
– ismerteti a másik két álláspontot.
Miben különböznek ezek a megközelítési módok?
A balliberális pártok szolgalelkűségét nem kell bemutatni. A Momentumtól kezdve, a DK-n át egészen a Tiszáig mind az amerikai eredetű deep state, azaz mélyállam rabszolgáiként képzelik el Magyarországot, így gazdaságunkat teljesen alávetnék közvetlenül az EU-nak, közvetetten az Amerikai Egyesült Államok mögött álló gazdasági hatalomnak, az úgynevezett disznófejű nagyuraknak.
A Fidesz és a Mi Hazánk megközelítését alaposabban meg kell vizsgálni, hiszen első ránézésre igencsak hasonlónak tűnhetnek a semlegesség és a függetlenség kifejezések.
Orbán Viktor semlegességet hirdető politikáját, ahogy azt már tőle megszokhattuk, elsősorban nem a szavak, hanem a tettek szintjén érdemes elemezni.
A kormány bevallott stratégiája, hogy akkumulátorgyár-nagyhatalom legyünk. Ez az új trend, melyet megelőzően nyugati autók összeszerelése volt a nagy nemzetstratégia.
Az autók összeszerelése nem állt le, de kaptunk mellé gyakran értékes földterületekre épülő, környezetszennyező, vendégmunkásokat foglalkoztató keleti akkugyárakat.
Ha úgy vesszük, semlegesebbek lettünk, de mire is volt ez jó? Most már nem csak a nyugati multiktól függünk, hanem a keletiektől is, ipari szemétteleppé zülleszti a kormány az országot, egyre távolabb kerülünk az önfenntartóság lehetőségétől és tízezrével ömlenek ránk a más kultúrájú vendégmunkások. A propagandával ellentétben nem, nem fognak hazamenni, ahogy Nyugat-Európából sem mentek haza a huszadik század második felében, most pedig vessünk rá egy pillantást, hogy mit okoztak.
Orbán Viktor semlegessége tehát az, hogy nem csak a nyugati, de a keleti gyökerű multik is rajtunk élősködhetnek.
Mit jelent a gazdasági függetlenség?
Toroczkai László gyakran hangsúlyozza, hogy a függetlenség és a semlegesség között nagyobb a különbség, mint azt gondolnánk. Ennek a bebizonyítását a gyakorlatban is elkezdte pártjával.
A Mi Hazánk úgy képzeli el a gazdasági függetlenséget, hogy Magyarország erősségeire támaszkodunk: felépítünk egy, a történelmünkhöz méltó színvonalú agráriumot, a hozzá tartozó feldolgozóiparral együtt. Hogy ez kiépülése után minél hatékonyabban működhessen, a multik lehúzása nélkül, össze kell kötni a magyar termelőt a fogyasztóval, ezt kezdték el Toroczkaiék a Hazai Vásárok megszervezésével, melynek következő állomásán, Móron éppen most vasárnap gyűlnek össze a hazai termékek kedvelői.
Természetesen nem csak egy ágazatra alapoznák az ország jövőjét, Virradat programjukban többek közt a turizmusnak is kiemelt szerepet szántak.
Egy másik fontos aspektus, amit sokan nem értenek a függetlenséggel kapcsolatban, hogy most akkor elzárkózunk a világtól? Nem lesz se export, se import? Pedig erről szó sincs. Csak éppen ésszel kell kereskedni, olyanokkal akikkel kölcsönösen előnyös kapcsolatokat tudunk kialakítani, nem hagyva, hogy rátelepedjenek gazdaságunkra, függőségbe taszítva azt, jelen esetben még környezetünket is tönkretéve.
Az első régió, mellyel már most, ellenzékből sikerült kapcsolatot kialakítania a Mi Hazánknak, az az Öböl-menti országok térsége.
Ott igény és tőke is van a magyar termékre, mi sem egyértelműbb tehát, mint hogy kereskedjünk velük: ezt kezdte el gőzerővel beindítani a Mi Hazánk a Hungulf Expó és Konferenciával.
Röviden, tömören ez a különbség a globalista, fideszes és balliberális, illetve a nemzeti politizálás között, melyet egyedül a Mi Hazánk képvisel ma Magyarországon.
Így segíti a Mi Hazánk a világ egyik legstabilabb piacára a magyar vállalkozásokat, termelőket!
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
