Alig állt fel az „antiszemitizmus munkacsoport” a Havard egyetemen, máris lemondott annak vezetője. A csoportot azért állították fel, hogy „monitorozza” az antiszemitizmust az egyetemen, majd – ahogy az megszokott feléjük – azonnal jelentsék, ki hol és mit mondott, amiért felelősségre lehet vonni – derül ki a kóserkonzervatív New York Post cikkéből.
Az egyetem vezetősége szerint ezen tevékenységre azért van szükség, hogy a Harvard „biztonságos térré” váljon a zsidók számára. A csoport egyik vezetője, Raffaelle Sadun, mint kiderült, kissé túlértékelte saját pozícióját és szervezetének jelentőségét. Alig egy hónapja állt fel a munkacsoport, Sadun máris egy kiadós anyagot gyűjtött össze a „nem megfelelő viselkedést” tanúsító diákokról és megnyilvánulásaikról, amely gyűjteményt le is tette a Harvard vezetősége elé, követelve az azonnali lépéseket. Mikor felvilágosították, hogy ő nem a helyi ÁVH vagy KGB vezetője, ebből kifolyólag csak javaslatokat és észrevételeket tehet, nem követelhet semmit, szabályosan leforrázva érezte magát.
Érdekesség, hogy tavaly decemberben egy hasonló munkacsoport éléről szintén távozott egy vezető, méghozzá egy rabbi, aki szintén azt remélte, mikor kinevezték az „antiszemitizmust” monitorozó stáb élére, hogy majd ő mondhatja meg, milyen lépésekkel szorítsák vissza az „antiszemitizmust” a kampuszon. Ám, mikor szembesült vele, hogy csak tanácsokat adhat, nem parancsokat, beadta lemondását.
A most lemondott Sadun esete még érdekesebb helyzetet teremtett, ugyanis így társelnöke, Derek Penslar egyedül maradt vezetői pozícióban az „antiszemitizmus munkacsoport” élén. Ő azért is említésre méltó, mivel korábban Penslart is antiszemitizmussal vádolták, amiért egy 2023-as könyvében arról írt, „a zsidóság történelmén keresztül vérében hordozza a gyűlöletet”. Az író az antiszemitizmus vádját egyébként elhárította, mondván, a „zsidók túlreagálták” az általa felvetett problémát.
Van, ahol komolyabban veszik a zsidóság kiemelt védelmét
A Barnard kollégiumban már nem ilyen elnézőek az „antiszemitizmussal” szemben. Korábban, a diákok önkifejezését támogatva, lehetővé tették a bentlakók számára, hogy saját ajtajukra matricákat ragasszanak, amelyekkel kifejezhetik egyéniségüket, gondolataikat, nézeteiket. Az egész addig működött, míg a zsidók pert nem indítottak a kollégium ellen „antiszemitizmus” vádjával. Ekkor a vezetőség gyorsan módosította a korábban hatályos szabályozást, és kimondta, tilos bármi olyat kiragasztani a szobaajtóra, ami „elszigeteli azokat, akik más nézeteket vallanak vagy másban hisznek” – ezen megfogalmazás alapján bármire ráhúzható, hogy annak nincs ott a helye.
És rá is húzzák. Mint kiderült, „antiszemitának” minősül minden olyan felirat, amely szabad Gázát szeretne, az izraelieket megszállóknak, népírtóknak vagy telepeseknek nevezi. Ahogyan minden palesztinpárti üzenet is antiszemitizmusnak minősül.
„Minden alkalommal, mikor a média hazudik, egy gázai lakos meghal”; „Állítsák meg a népírást” – ilyen és ehhez hasonló feliratokról mondta ki a kollégium vezetése, „sérthetik” a zsidók érzékenységét, ezért „antiszemitának” minősülnek
A kollégium vezetősége a szabályozás kapcsán arról beszélt, céljuk, hogy „barátságos környezetet teremtsenek mindenki számára, ahol az empátia és a tisztelet érvényesül”. Ennek érdekében pedig a kőkemény cenzúrától, és szankcióktól sem riadnak vissza.
Több diák felháborodott a döntés kapcsán, ám akadtak olyanok is, akik örülnek neki. Egy idősebb lány például arról beszélt, ez azért is jó, mert így az Izrael-párti diákok „nem kerülnek kellemetlen helyzetbe” a Gázában történtek miatt (rosszul érintette őket, mikor felemlegették nekik a gázai népírtást – a szerk.). Ő egyébként arról is panaszkodott, hogy egy izraeli zászlót sem lehet kiakasztani az ajtóra anélkül, hogy azt 5 percen belül le ne tépné valaki.
„Ha palesztinpárti vagy, nem ütközöl túl nagy ellenállásba, ám, ha Izraelt támogatod, rengeteg ellenséges tekintettel kell megbirkóznod” – magyarázta.
Az „Igazságot Palesztinának” diákszövetség elítélte a kollégium döntését, szerintük ugyanis ezzel súlyosan korlátozzák a szólásszabadságot és ellehetetlenítenek mindenféle politikai diskurzust. (Ez az érvelés mondjuk különösen vicces a szélsőliberális oldalról, de most ettől tekintsünk el.)
Európai szemszögből ehhez csak annyit tehetünk hozzá, sokat elmond Amerika helyzetéről, hogy egy kollégiumban amerikai zászlót nem is látunk, és az „America First”(Amerika az első) doktrínát sem képviselik a hallgatók. Mindenki vagy Izrael vagy Palesztina oldalára áll, és olyan hevességgel védi a saját (vélt) igazságát, mintha egyébként bármi közük is lenne két idegen ország konfliktusához.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
