A pandémia kezdetekor a kormány az egészségügyi dolgozók egy részének megemelte a bérét, az oltatlan dolgozókat kirúgták, azóta pedig jóval kevesebbet hallani a magyar egészségügy hétköznapi problémáiról.
A hiányosságok jórésze velünk maradt, strukturális átalakítás nem történt, ugyanolyan ellentmondás figyelhető meg, mint a sportban. Az egy főre jutó olimpiai bajnokok száma Magyarországon a legmagasabb, de Európa egyik legelhízottabb nemzete vagyunk.
Miközben Karikó Katalin Nobel-díjat kap, aközben egy gerincműtétre a Nyugat-Közép-Magyarországi régióban 886-an várakoznak.
Sokan leírták, de attól még igaz: a kormány azzal, hogy Pintér Sándor alá tette be az egészségügyet egyszersmind elismerte, hogy elsősorban a harckészültséget kiálló, rendvédelmi feladatként tekint erre, sokkal inkább hadigazdálkodásként, hátországként, mintsem humán területként.
A Mi Hazánk országgyűlési képviselője egy parlamenti beadványban mesélte el az egyszeri választópolgár küzdelmét Pintér Sándornak.
Két év is lehet az átfutási idő
Az benyújtott írásbeli kérdésben Dócs Dávid azt részletezi, hogy 2021 májusában kezdődő betegségével egy idős úr rögtön orvoshoz akart fordulni, de csak hónapokkal későbbre kapott időpontot. Ennek következtében a vármegye összes kórházát bejárta, hogy hol tud ellátást kapni hamarabb, hiszen a TB-t azért fizeti évtizedek óta, hogy ilyen esetekben ellátást kapjon. Az úr kálváriája 2023 júniusára ért véget, ekkorra sikerült ellátást kapnia, azonban ennyi idő sok betegnek nincs is hátra egy súlyosabb panasz esetében. A Mi Hazánk alelnöke arról érdeklődött: hogyan fogja a kormány csökkenteni a várólistákat, milyen lépésre számíthatnak a betegek?
A kormány szerint: Gyurcsány
A válasz rögtön azzal kezdődik, hogy már az előrelépés, hogy egyáltalán vannak digitálisan vezetett várólisták, mert 2010 előtt ez sem volt, hanem kockás füzetek alapján lehetett ellátáshoz jutni. Kiemelik, hogy a NEAK rendszerén keresztül a betegek nyomom tudják követni, hogy mennyi időt kell várniuk, így legalább tudják, ha nagyon sokat.
A válaszban Rétvári Bence nem feledkezett meg a sikerekről sem. Azt írja, hogy a kormány az elmúlt 12 évben prioritásként kezelte a várólisták csökkentését.
„Az elmúlt évtizedben sikeresen javult a regisztráció minősége, jelentősen csökkentek a várakozási idők, a várakozási sorok, a magyar várakozási helyzet az OECD jelentések szerint nemzetközi szinten is kedvező képet mutatott” -állapította meg.
A logikai ellentmondás ezzel együtt a levél végén található, miszerint a kormány 2023 októberétől 50 százalékkal megemeli a várólisták csökkentésére fordított összeget. Ez önmagában jó hír, bár radikális ellentmondásban áll a többi állítással. Mi szükség egyből az 50 százalékos emelésre, ha eddig minden jól ment és még a nemzetközi jelentés szerint is kedvezőek az adatok? Talán majd erre is választ kapunk egy esetlegesen élőszóban elhangzott vitában.
(fotó: MTI, Semmelweis Egyetem)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!